Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Az ünnep
[ Pesti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 23. hétfő    Mai névnap(ok): Tekla, Telma a - a - a
Josip Diminič kiállítása
Pécsi Kisgaléria
A Pécsi Kisgalériában (Szent István tér 4.) 2007. szeptember 7.-től látható Josip Diminič (Labin, Horvátország) kiállítása. A tárlatot megnyitotta Ivan Bandič Úr a Horvát Köztársaság budapesti nagykövete. Közreműködött az August Senoa Asszonykórus. A Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely kiállítása megtekinthető 2007. szeptember 30-ig.

A művész tudtára(hogy tudja, mit gondolok róla)
Az ő madarai, oszlopai, alakjai, tájai nélkül ez a világ nem lenne teljes.

Létezik-e még ilyen magányos és kitartó ember, aki ennyit tett volna másokért, az ő Isztriájáért, a horvát kultúráért? Létezik-e még egy ilyen lélek, aki ennyire feloldódott az életben. Ilyen természetesen és szervesen egyesítve egyéni ízlését a közösségével.

Létezik-e Horvátországban még egy olyan művész, aki ennyi életet teremtett, és ugyanakkor segítette a vele nem rokon lelkek születését. Feláldozva magát a közösség javára ki tudott bújni a bőréből. Kérve, követelve, könyörögve, üvöltve, olykor szitkozódva csak a saját keményfejűségével valósította meg egy szobrász álmát, a Mediterrán szobrász- szimpóziumot (1970-2007). Tetteivel semmi sem ellenkezhetett jobban, mint a szűkkeblű, kicsinyes és bigott hatalom és azok uralkodása, akik nagyobb szenvedéllyel rombolnak, mint teremtenek. A kevély vakmerőséggel, daccal írt kérvényeit a jobb és a baloldal egyaránt visszautasítással fogadta. Később minden a legjobb úton haladt tovább. Kinyilvánította az akaratát, a világ minden részében szövetségeseket talált, küzdő szellemeket, akik felékesítették Dubrova térségét. Horvátország, Japán, Hollandia, Olaszország, Kanada, USA… a művészek felsorolásával szinte a világ minden országát megemlíthetnénk. Nincs sehol akkora fizikai tér, ahol a szellemnek így adóztak volna! 40 hektár! Feltételezhetjük, hogy a szobrász kezében és bensőjében még számtalan potenciális születés és követő létezett. Mennyi ötletnek kellett várakoznia, hány megvalósulást kellett elodázni az örök áldozat szerepének lehetőségét vállalva. És végül hol állhatott volna mindez meg?! Hol, hiszen az otthonának minden tere, a műterme a sokszorosára duzzadt az ő szinte biológiai termelésének sokaságától.

Különös dobbanások (1972) festett fa
 
Tehát két életmű! A mediterrán szimpózium és az ő szobrászati életműve. A horvát kultúrában nem sok ilyen nagy név van. Jó szobrászok vannak. De nincs meg az a teljesség és az a felelősség a közösség iránt. Benne egyesül az útjának természetes egoizmusa az emberi önzetlenséggel, benne, aki tud örülni és áldozatot is hozni.

Egyetemi professzor, szobrász, festő, grafikus, lakóterek teremtője, új eszmék hangadója, kétségkívül a horvát és európai szellemiség legjobbjai közé tartozik. Éppen ezért ez a név nem csak egy szobrászé, nem csak egy szabadtéri galéria alapítója. Ő egy kulturális fogalom. Ő a kultúra tere. Ő tanulság az egyszerűségről és az elkötelezettségről.

Ő maga a tér is. Ő az értelem. Ő a kitekintés a dolgokra. Ő a megközelíthető út. Ő legjobb jele annak, ami megtörténhetett a szűkebb és tágabb hazájának kultúrájában. Ő ugyanakkor a feláldozott ember is. Az ember, aki az áldozathozatalához, határtalan jószívűségéhez hozzáadta a vágyainak természetes bölcsességét, amelyet egybe tudott szőni a művészi és emberi érzékenységével.
Eltúlozzuk egy ember méltatását?! Menjenek el Isztriába, Dubrovába, az ő műtermébe, és látni fogják, hogy minden egyes szavamat igazolják a művei. Nincs itt egyetlen olyan szó sem, amelyet ne lehetne alátámasztani alkotásaival. Sőt, megfelelő szavakat sem lehet rá találni. Szavak, dicsőítések, himnuszok és dicséretek elcsendesednek az elvégzett munkában raknak fészket az ő természetes környezetében. Láthatják az erdei tisztásokon, a Fehér úton, mint ahogy a munkaterületén is végső emancipációját, a megváltását.

Embermadár (1983) kő
 
Nem válhatott másmilyen emberré és művésszé, hiszen szellemiségét az isztriai táj, a mélységes és végtelen kékség, a fa, a kő, a szülői ház és annak melegsége formálta. A modern időkből a képzőművészeti egyszerűséget és tisztaságot fogadta be. A régi időkből a merész, ugyanakkor fenséges életformát, az emóciókat és a gyengéd emlékezéseket emelte át. És mindezt, a természetének megfelelően formáinak egyszerűségébe öntötte a szerencsés ferencesek életvitelét folytatva.
Madarak, dombok, hajók, házak, partok… mindez az életét valóságossá és értékessé tette. Láthatják a világ teremtését a szülőföldi fészekben, amelyből a világ minden lényét azzal a gazdag szegénységgel ölelte át, ahogy ezt megtehették az első keresztények a katakombákban, amikor saját vérüket elegyítették a vörös festékanyaggal.

Az én emberem (1991) festett terakotta
 
Az én emberem c. műve (1991-92) az ő helyzetét szimbolizálja. Az ember-madár pici madárral a térdén ül a sétányon, az oszlopon, amelyhez kikötik a hajót. A mediterrán ember emléke. Azt gondolhatjuk, íme az ember, aki megvalósította az elképzelését, de a megállásról nem gondolkodik. A madár, amelyet ápol egyszer felrepül, de az ember, amikor elvégezte a feladatát, a térdén újabb madarat fog nevelni. A meghajolt és nyugodt ember a valóságot álommá változtatta, hogy ismét részeire bontsa s beleszője a valóságos világ képébe.
Az ő egész világa a természetes folyamatokkal folytatott párbeszédből nőtt ki. Ez egy ptolemaioszi forma és egy befejezett világ, amely tágul és széthullik, hogy ismét visszatérjen a szellem által alkotott formába, megalkotva ezáltal egy önéletrajzot.

Diminić tudja, miért él. Itt van, szerencséje bensőjéből tekint ránk arca tisztaságával.

Ive ©imat Banov
művészettörténész

 
Josip Diminič 1937. június17-én, a Labin melletti Sveti Lovrečen született. Zágrábban 1957-ben alkalmazott művészeteket tanult, 1963-ban a Képzőművészeti Akadémián festészet szakon Marina Tataglija osztályában szerez diplomát. 1965-től Labinban él, 1984-től a Rrijekai Bölcsészettudományi Egyetem képzőművészeti szakának rendes tanára, 2005-től pedig a a Rijekai Tudományegyetem Alkalmazott Művészetek Akadémiájának tanára.
A 70-es évektől művészetében elsősorban a festett, fa domborművek, ill. a fa-, kő- és bronzszobrok dominálnak. A forma nem figurális, elementáris organikus szimbolikába, jelekbe tömöríti. A későbbi korszakát antropomorf alakok és a madarak stilizált formái jellemzik. Belföldön és külföldön egyaránt számos önálló kiállítása nyílt. Sok nyilvános szobor megalkotója.
Ideológiai kezdeményezője és társszerzője a „Labinski atelieri” képzőművészeti csoportnak, a Mediterrán szobrász-szimpóziumnak, az Ars Histriae időszakos kiállításnak, és a vrsari Nemzetközi Egyetemista Szobrásziskolának.
Idáig mintegy 104 önálló kiállítása volt. 11 grafikus mappa szerzője. Munkásságáért 24 –szer részesült elismerésben, díjban. Diminićiben és Labinban él és alkot.

A kiállítás megtekinthető:
Pécsi Kisgaléria (Szent István tér 4.)
2007. szeptember 7 - 30-ig
naponta 10-18 óráig
vasárnap 12-18 óráig
Kedd szünnap
Vasárnap a kiállítás megtekintése ingyenes

[ Kalóz ] 2007-09-08 09:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]