Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Antigoné-tükör
[ Kovátsműhely ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. október 19. szombat    Mai névnap(ok): Nándor a - a - a
Az érem két oldala
Létay Dóra
Létay Dórának a színházban aratott szakmai sikerein túl egy kereskedelmi televízió sorozatának doktornő szerepe hozta meg a köznöség legszélesebb rétegeinek szeretetét. A színésznőt színházi- és médiaszerepekről kérdezte Kovács Dezső.

Sosem felejtem, ahogy az örökifjú Mozart virgonc hitveseként önfeledten lubickolt Darvas Ivánnal, Alföldi Róberttel a szolnoki Amadeusban. Miskolcon főszerepek sorát játszotta a Lulutól Júliáig, a szakma rég számon tartotta jeles alakításait, mikor egy televíziós sorozat nyomán a legszélesebb közönség kedvence lett. A TV 2 Jóban Rosszban című sorozatában Pongrácz Réka doktornőt játssza, nagy sikerrel. Létay Dórát színházi- és médiaszerepekről kérdeztem.

Létay Dóra a Vidám kísértetben
 
- Kisvárdán zsűritag voltál júniusban a Határon Túli Színházak Fesztiválján. Mi vonzott ebben a feladatban?

Nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem a felkérést, különösen, hogy olyan jeles csapatban zsűrizhettem, melyben Blaskó Péter, Csoma Judit, Dúró Győző és Máté Gábor voltak a társaim. Mióta a TV 2 sorozatában játszom, sokkal kevesebb időm jut a színházra, a legutóbbi évadban nem is volt új szerepem.

- Milyennek láttad a fesztivált?

Élveztem a szakmai beszélgetéseket, az előadásokat. Ki voltam éhezve új színházi élményekre, hisz lassan arra is alig marad időm, hogy pesti előadásokat nézzek. Úgy alakult, hogy idén a POSZT gálájára is meghívtak és tiszteletemet tehettem Kapolcson is. Előkelő vendégnek éreztem magam ezeken a fesztiválokon, holott jobban kedvelem, ha színészként léphetek fel. De imádok színházat nézni; pár évvel ezelőtt, mikor nem volt ennyi munkám, heti háromszor-négyszer is színházban ültem. Fontos tudni, mit csinálnak mások. A kisvárdai igazán barátságos és kötetlen fesztivál, ahol bárki szóba elegyedhet bárkivel, fölfedezhetjük egymást, megismerhetünk határon túli tehetséges fiatalokat, akik a miénknél nehezebb körülmények között, de töretlen hittel és ambícióval dolgoznak.

- Az, hogy nem jut időd színházat nézni, egyértelműen a tévésorozatnak köszönhető?

Persze, hisz már a harmadik évadot kezdem a sorozatban; naponta járok be a stúdióba forgatni. Ez egy színész számára kivételes helyzet: naponta filmes gyakorlaton vehet részt. Minden színész tudja, más a színház és a film, más a kamera és más a hatszázas nézőtér. Sokat tanulunk a forgatások alatt, nagyszerű kollégákkal, filmes szakemberekkel dolgozunk együtt. Feltétlen öröm, ha ilyen lehetőség adatik egy színész életében. Természetesen az éremnek két oldala van: nem lehet évi két színházi főszerepet eljátszani, ha az ember naponta forgat, esténként fellép, és folyamatos médiakötelezettségeknek is eleget tesz, mert hamar kiég, nincs ideje pihenésre, magánéletre. Úgy döntöttem, amíg van ez a sorozat, évi egy új szerepet vállalok. Remélem, idén is vár rám új színházi feladat. Jelenleg a Vízkeresztben játszom a Vidám Színpadon, s a Vagina Monológokban a Tháliában.

- Mennyire változtatta meg életedet, szakmai pályádat a televíziózás, s a vele járó médiajelenlét?

Sokkal fegyelmezettebbnek, összeszedettebbnek kell lennem, mióta a sorozatban játszom. Nincsenek hozzászokva a színészek – én sem voltam –, hogy öt negyvenkor csörög az óra, hétkor benn kell ülni a sminkben és nyolckor a legjobb formádban topon kell lenni, játszani a kamera előtt. A rendszeres hajnali kelés, az akár napi tízórás talpon-lét, vagy egy nap végigforgatása hajnaltól délutánig, utána este még egy előadás, és másnap az egész kezdődik elölről, esetleg heteken keresztül – hát ez komoly, kimerítő fizikai és szellemi munka. Amihez hasonlót még nem tapasztaltam, pedig nagyon sokat dolgoztam már életemben. Miskolcon megesett, hogy öt bemutatóm volt egy évadban. Egyik premierből estem a másikba, azt sem tudtam, milyen évszak van. Én csodálkoztam el legjobban, mikor a színészház és a színpad között ingázva észrevettem, már rügyeznek a fák. Tudom milyen, mikor az embert elsodorja a munkája, mégis, a sorozat egészen speciális, felnőttes életmódot követel meg a színésztől.

Létay Dóra a Vidám kísértetben
 
Létay Dóra a Jóban rosszban
 

- Mit jelent számodra a népszerűség?

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy rossz dolog a népszerűség. Ha egy színészt felismernek az utcán, címlapokon mosolyog, vagy ha felmegy a színpadra és érezhetően nagyobb örömmel fogadja a közönség, mert felismeri, ezek mind kellemes élmények. Csak az utóbbi öt-tíz évben vált ilyen iszonyatos erkölcsi dilemmává: mit tegyen meg a színész a népszerűségért és mit nem? Az előttünk járó színésznemzedékek legjobbjainak még alanyi jogon járt, hogy ismertek és népszerűek voltak, imádta, ünnepelte őket a közönség, az egyik munka hozta nekik a másikat, a szakmai előrelépést. Nem kellett ezért szégyenkezniük. Manapság más a helyzet. Engem ez nem érint vagy nem érdekel különösebben, mert magamban helyre tudtam tenni a dolgot. Tizenhárom évet eltöltöttem a pályán, jó rendezőkkel, erős csapatokban dolgozhattam. Nekem olyan szerencsém volt, hogy a miskolci, a szegedi, a zalaegerszegi és szolnoki években a rendezőim és színésztársaim a szakma kiválóságai voltak, akikkel kölcsönösen sokat tanultunk egymástól. Úgy érzem, színészileg, belül, a helyemen vagyok, amiből az sem tud kizökkenteni, hogy mostanában éppenséggel megadatott a népszerűség. Nagyon örülök neki. Sokat dolgozom rajta, mert az ismertség nagyobb felelősséggel is jár. Nem léphetek ki akárhogy az utcára, nem mindegy, hogyan viselkedek akár egy közértben vagy egy partin. Ettől függetlenül ugyanaz a színésznő vagyok, aki voltam tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt, vagy leszek tíz vagy tizenöt év múlva.

- Végül is mit gondolsz, meg tudja változtatnia a színészt a média?

A média saját képére formálja az embereket. Olyanná próbálja alakítani őket, amilyenre szüksége van. Több színésztársammal együtt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy színészként lehetünk jelen egy kereskedelmi csatornán. Szerepeket játszunk, nem valamiféle színészettől idegen médiabohóckodásban, bugyuta vetélkedőben vagy telefonos játékban veszünk részt. Mondhatnám azt is, hogy tévéjátékban szerepelünk, csak ma napi sorozatnak hívják. Régen heti sorozatok voltak, meg tévéjátékok. Ma már nincsenek. Ma sorozat van vagy film. Mármint annak a pár szerencsés embernek, aki sorozatban vagy filmben játszhat. Szívből kívánom a kollégáimnak, hogy bármikor az életük során jussanak ilyen lehetőséghez, hogy szélesebb körben megismerjék őket, hogy bemenjenek a nevükre a színházba, megnézzék őket filmeken.

- Mikor szerepet vállaltál a sorozatban, már élt benned a vágy, hogy szélesebb körben is megismerjenek, vagy a véletlen hozta így?

Éppen tíz éve voltam a pályán, és nem volt okom panaszra, mégis gyakran éreztem azt, hogy történjen már valami. Egy színész ritkán van abban a helyzetben, hogy tenni tud valamit az előmeneteléért azon kívül, hogy legjobb tudása szerint eljátszik egy szerepet. Értelmetlen megkérdezni tőlünk, hogy mik a terveink. Legfeljebb álmaink lehetnek. Voltak rosszabb periódusaim, amikor nemigen reméltem, hogy bármikor továbbléphetek az „ellévős”, szabadúszós színészi életformából, de legbelül azért bíztam magamban. A válogatásra úgy mentem el, mint bárki más. Akkor éppen a Radnóti Színházban játszottam Az ideális férjben, s a próbatáblán volt egy felhívás, hogy a TV 2 színészeket keres új sorozatához. Elküldtem egy életrajzot és egy fotót, és el is feledkeztem az egészről.

– Mikor volt ez?

2004 februárjában. Május végén jött a telefon, szervusz, várunk, jöhetnél castingra, nagyon örülnénk. Azt sem tudtam hirtelen, miről van szó. Mondjatok valamit, mégis mi ez? Nem mondhatunk semmit, ez egy nagyon titkos dolog. Rengeteg színészkollégámmal összefutottam, s mint utólag megtudtuk, majdnem az egész szakma felvonult. Több ezren voltunk, többségük valóban színész. Több fordulóban, egész nyáron át válogattak, s annyira titkos volt minden, hogy még a szerepekről sem lehetett tudni semmit. Nyár végén egyszer csak fölhívtak, hogy én leszek Dr. Pongrácz Réka. Borzasztóan örültem és izgultam, mi lesz ebből az egészből. Az nagyon biztató volt, hogy az alapgárda csupa színészből állt, főiskoláról, színházakból sokan ismertük egymást. Megnyugtató érzés volt, hogy itt igazi színészekkel dolgoznak, nem modellekkel vagy utcáról összeszedett, „érdekes arcú” emberekkel. Akárki nem lehet színész, ebben én nem hiszek. Én sem mernék bemenni egy műtőbe szikével csak azért, mert három éve orvost játszom.

- Sok ellenpéldát tudnánk mondani

. Egyre inkább így van. Lehetnek persze kivételek, vannak őstehetségek. De azt azért látom, hogy nem őstehetség-kutatás zajlik, hanem önjelölt színészek rohangálnak a stúdiók környékén, akiknek fogalmuk sincs a mesterségről.

Létay Dóra és Shakespeare Korfun
 

- Nem félsz attól, hogy rádkövesül Pongrácz doktornő szerepe, mint anno, egy ideid kiváló kollégádra, Kulka Jánosra Magenheim doktoré?

De attól ő még nyugodtan, remekül eljátszhatta a nagy Csehov- és Shakespeare-szerepeket. Ma már akkora a dömping sorozatokból, hogy a nézők sokkal kevésbé azonosulnak a hősökkel. A rajongóim engem Dóriznak vagy Dóráznak, nem Rékáznak. Néha viccesen doktornőznek, de pontosan tudják, hogy színésznő vagyok, aki egy orvosnő szerepét alakítja. Tőlem biztos nem kérnének elsősegélyt az utcán. A nézőket inkább a kulisszatitkok érdeklik, mi lesz a sorozatban, milyen vagyok, hogy élek, mint nő és színésznő.

- Azt azért olvastam valahol rólad, hogy olyan megfontolt vagy, mint egy orvosnő.

Úgy látszik, könnyedén el tudom hitetni, hogy doktornő vagyok, jól áll nekem ez a szerep. Holott egyáltalán nem vagyok sem megfontolt, sem nyugodt. Konzervatív pedig végképp nem. Nyilván van olyan része a lényemnek, ami ilyen, s amit különösebb erőlködés nélkül tudok hozni.

- Szíved szerint mostanában filmeznél, televízióznál, vagy jelentős színházi szerepeket játszanál?

Nagy kedvem lenne egy igazi, komoly játékfilmben kipróbálni magam.

- Meddig szeretnél sorozatban játszani?

Amíg lehet, amíg bírom, amíg szeretem. Ez három különböző dolog. Nem tőlem függ, hogy meddig csinálom. Amíg szükség van rám, amíg bennem gondolkodnak a forgatókönyv írói. De a legfontosabb, hogy örömmel játsszék az ember, s örömet szerezzen másoknak.

( Fot? Gyurján Eszter, Sárosi Zoltán, Bálint F Gyula )
[ Kovács Dezső ] 2007-08-23 21:00:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]