Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Pécsi Balett: One Cue
[ Tettye, Pécs ]
fotó Peti Péter
 
Dátum: 2019. június 16. vasárnap    Mai névnap(ok): Jusztin, Jusztina a - a - a
Sándorfi István: „A test színeváltozása”
A világhírű festőművész életmű-kiállítása Debrecenben
A Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban a legnépszerűbb kortárs festőművészek közé tartozó Sándorfi István közel 70 alkotását mutatja be Debrecenben a MODEM. A tárlatot megnyitja, 2007. április 12. (csütörtök) 18.00 órakor, Rockenbauer Zoltán, művészettörténész Ez az első alkalom, amikor Magyarországon a világhírű alkotó egész eddigi életművét kiállítják. Látogatható június 3-ig.

Különleges az is, hogy nemcsak magyar, de amerikai, francia és olasz magángyűjtemények is kölcsönadták a nagyközönség számára nem hozzáférhető, féltve őrzött képeiket. Az alkotásokat így, együtt még sehol sem láthatta a közönség. Most a Modern és Kortárs Művészeti Központ (MODEM) amely Debrecen történelmi belvárosában, az újonnan kialakított Baltazár Dezső téren található.

 
Az ötven évvel ezelőtt Franciaországban letelepedő művész első hazai kiállítása tavaly novemberben volt a budapesti Erdész & Makláry Fine Arts galériában. Akkor tizenöt képét tekinthették meg az érdeklődők. A 2006 őszén Debrecenben megnyílt, az ország és a tágabb régió egyik legnagyobb és legkorszerűbb modern és kortárs képzőművészeti központja most arra vállalkozik, hogy lehetőséget adjon a hazai közönségnek a népszerű művész elmúlt 33 évben készült alkotásainak megismerésére. A kiállítással az anyaország súlyos adósságát törleszti a MODEM, hiszen az elmúlt évtizedekben egyebek mellett már Koppenhága, Róma, Párizs, München, Brüsszel, Basel, New York, Los Angeles és San Francisco nagy galériái is helyet adtak Sándorfi István munkáinak.

A kiállítás kurátorai Makláry Kálmán és Gulyás Gábor. A világ számos országában ismert festő népszerűségét jól jellemzi, hogy alkotásai már befejezésük előtt elkelnek, művei megvételére sorban állnak a gyűjtők. Bár a műkritikusok gyakran sorolják Sándorfit a hiperrealista festők közé, ő magát nem tekinti annak. Az aprólékos gonddal és bravúros technikai tudással festett képeken valami mindig „hibádzik”, egyes részletek – egy-egy szándékosan elmázolt kéz, elmosódó lábfej – megtörik a mű egyébként tökéletes fotószerű hatását. Sándorfi István első magyarországi gyűjteményes tárlata átfogó képet nyújt festői útjának valamennyi időszakából. A kora hetvenes években készült képeket első ránézésre a felületes szemlélő az akkor divatos hiperrealizmussal rokoníthatná, tévesen; Sándorfi alkotásain nem leljük fel az erre az irányzatra oly jellemző, hétköznapi életből vett, banális témákat, helyettük önmagát, néha családtagjait ábrázolja korántsem realisztikus pózokban, olykor pedig belső szervekből komponál csendéleteket. Rövidesen azonban – praktikus okokból – egyetlen személyt használ modellként: önmagát. Ezek a képek gyakran kifacsart, megkötözött tagokkal, torzóként, bekötött szemmel, avagy oda nem illő tárgyakkal – fültisztítóval, zsinórral, melltartóval, megrendezett, szcenikus pozitúrában ábrázolják alkotójukat – azonban ebben az esetben is tévedés lenne egyszerűen csak önarcképekről beszélni.
Amint az a kiállított képeknél is megfigyelhető, a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején Sándorfi színvilágát két szín, a kék és a lila, és ezek hideg kombinációi jellemzik, a festményen látható figura gyakran groteszk, önkínzó, tartásban, valószerű háttér nélkül, mintegy színpadra állítva, reflektorok mesterséges fényében tűnik fel. A nyolcvanas években egyre több kéz- és lábrészletet, valamint csendéletet készít a művész, melyen meghökkentő motívumokat – agyvelő, csirkefej, haltetem, párna stb. – rendez megtévesztő kompozíciókba.

 
Vásznainak témája 1986/87-ben, fokozatosan, ám radikálisan megváltozik: a számtalan félreértésre okot adó önarcképek helyett leplekbe burkolt nőket, aktokat, egy-egy elmosódó végtagú női torzót fest, melyeket oda nem illő tárgyakkal – játékrepülő, kékre festett üvegű napszemüveg, madártoll – zökkent ki a realista értelmezés lehetősége elől. Ezzel párhuzamosan a csendéletek témája is megváltozik: ezeken az olykor visszataszító tárgyak helyett főként palackokat és gyümölcsöket – almákat, narancsokat, barackokat, körtéket – találhatunk, festékfoltokkal, vagy ráfestett motívumokkal. A képek háttere semleges fal, vagy papírkarton, ám ezeken a legfinomabb falrepedéseket is aprólékosan megfesti az ecset e virtuóz mestere. A tárlat alkalmából jelenik meg a Makláry Artworks és a MODEM közös kiadásban egy 350 oldalas könyv, amely a művész eddigi életművét mutatja be. 2006-os kiállítási katalógusán kívül első ízben jelenik meg Sándorfiról magyar nyelvű kötet, amely – mivel angolul és franciául is tartalmazza a szöveget – a nemzetközi közönség számára is érdekes lehet. A kiadvány az életrajzi és a szakmai útról szóló szövegek mellett a művész pályáját 252 reprodukcióban mutatja be: a kezdeti alkotásaitól a legutóbb készült festményekig szinte minden jelentős képet megismerhet az érdeklődő. A könyvet a kiállítás-megnyitón mutatják be.

 
Sándori István első rajzait 8 évesen készítette. Kispesti lakásuk ablakából nézte, ahogy az orosz tankok 1956-ban bevonultak Budapestre. A rajzok az orosz harckocsik ellen küzdő forradalmárokat ábrázolták, melyek annyira jól sikerültek, hogy azokat édesanyja el is rejtette – attól tartva, hogy valaki esetleg felbujtó propaganda-anyagnak tekinti őket. Az IBM-nél dolgozó, és emiatt 1950-ben kémkedés koholt vádjával börtönbe zárt édesapát az 1956-os forradalom idején szabadon engedték. A forradalom leverése után menekülnie kellett a családnak. Másfél évig éltek Németországban, majd ezt követően Párizsba költöztek. A festő azóta is ott él.
Tizennyolc éves volt, amikor iskolai rajzaiból megrendezték első kiállítását egy párizsi galériában. A tollal rajzolt portrék egyedi (saját kifejlesztésű) technikával készültek. Töltőtollal rajzolta meg a modellt nagy vonalakban, majd a tintát ujjával elhúzva dolgozta ki a részleteket. Így azok fényképszerű alkotások benyomását keltették.

 
Alkotói pályájának első évtizedében – többek között – belekből festett csendéleteket vitt vászonra. Realista festőként a külsőséget, a külsőség látványát kívánta felhasználni arra, hogy a testbe való betekintéssel belső dolgokat mutasson be. Hiszen – mint mondja – érzéseket, gondolatokat nem lehet lefesteni, legfeljebb az azok keltette képeket.
Később – több mint 15 éven keresztül – saját magát használta modellnek. Ennek oka – az egyes francia és amerikai kritikusok által tévesen neki tulajdonított nárcizmussal, önmutogató hajlammal ellenben – pusztán praktikus volt: saját maga mindig „rendelkezésre állt”, nem kellett más emberrel egyeztetnie, sem más jelenlétét munka közben elviselnie.

Ebben az időszakban is, mint egész pályáján folyamatosan, kísérletezett, javította technikáját, egyre jobban koncentrált a részletekre. Igen fiatalon, már 1973-ban a Párizsi Modern Művészetek Múzeuma (Musée d’Art Moderne de la Ville de Paris) állította ki alkotásait, ettől kezdve egyenesen ívelt felfelé pályája. Ezt követően nagy nevű francia, amerikai és belga galériák versengtek Sándorfi István munkáiért. A 80-as években az önarcképek mellett már egyre gyakrabban festett női aktokat és csendéleteket, melyek 1988-tól festményei fő témájává váltak. A tematikus váltás egyik ösztönzője volt az is, hogy megelégelte a róla tévesen feltételezett agresszivitást: „ezek után a tragikus képek után nem akartam már ilyet, elhatároztam, hogy ahelyett, hogy tragikus, komor képeket festenék, vagyis magamat, nőket fogok festeni, mert azokat nem tudom szétbontani – úgyhogy azóta nőket festek.”
Sándorfi a festést nem munkának, hanem lételemének tartja. Mint mondja: „a festészet inkább egy életfilozófia, nem festő vagy, hanem az vagy, aki vagy, és azért festesz, hogy ne bántsanak.” Ugyancsak fontosnak tartja, hogy alkotásai – melyeket már elkészültük előtt megvásárolnak – ki legyenek állítva, azokat mindenki megtekinthesse, ne csak a tulajdonos, aki megvette.

A MODEM

Fotó:Földes András
 
2006 őszén Debrecenben az ország és a tágabb régió egyik legnagyobb, s alighanem legkorszerűbb modern és kortárs képzőművészeti központja nyílt meg. A MODEM geopolitikai elhelyezkedésénél, méreteinél és építészeti adottságainál fogva kiválóan alkalmas arra, hogy a modern és kortárs nemzetközi művészeti élet egyik meghatározó közép-európai regionális központjának szerepét betöltse.
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Debrecen történelmi belvárosában, az újonnan kialakított Baltazár Dezső téren található. Az összesen 4650 négyzetméter alapterületű, háromszintes épület mintegy 3000 négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik. A második emeleten található az ország legnagyobb egybefüggő – több mint 1300 négyzetméteres – kiállítóterme, ahol a modern és kortárs képzőművészet számos remekműve megtalálható. A kiállítások mellett társművészeti programokat, művészettörténeti, bölcseleti előadásokat, irodalmi esteket és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is rendeznek a művészeti intézményben.

Fotó:Földes András
 
Sándorfi István életmű-kiállítása: „A test színeváltozása” címmel MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.
Megnyitó: 2007. április 12. (csütörtök) 18.00 óra
Megnyitja: Rockenbauer Zoltán, művészettörténész
A kiállítás megtekinthető: 2007. április 13-tól június 3-ig.
Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig, csütörtökönként 16-tól 24 óráig.

[ ebics ] 2007-04-12 09:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Az orosz titán a Müpában

Minden gyerek jusson el színházba – de hova és mire?

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]