Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Central Park West
[ Vidám Színpad ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 19. csütörtök    Mai névnap(ok): Vilhelmina a - a - a
Nyomasztó filmek, kitörni vágyó szereplők
Bogdán Árpád: Boldog új élet; Vecsernyés János: Emelet; Mészáros Péter: Kythera - három nagyjátékfilm a 38. Magyar Filmszemle versenyfilmjei közül.

Már több napja megy a filmszemle, és sokan még mindig azon csodálkoznak, hogy idén az eddigi hagyományoktól eltérően vajon miért volt szükség előzsűrire a nagyjátékfilmek beválogatásához. Ennek két oka van. Egyrészt készültek olyan filmek, melyeket egyáltalán nem neveztek (lsd. Goda Krisztina: Szabadság, szerelem), másrészt 37(!) nagyjátékfilm besűrítése egy fesztiválra nem kis feladat, mondhatni lehetetlen, ezért, gondolom, a szervezők a tavalyi rossz tapasztalatok (amikor is a főszervező Janisch Attila fülébe súgták, hogy túl sok a film, ezért egy év múlva csökkentse azok létszámát) alapján most nem akartak még egyszer ugyanabba a hibába beleesni. Arról viszont kevesebbet beszélnek, hogy idén mindössze két első filmes rendező mérettetik meg a szemlén. Az egyikük Bogdán Árpád, aki egy személyes, őszinte filmmel, A Boldog új élettel debütál a magyar közönség előtt. Története, melyben szerintem vannak önéletrajzi elemek, bár erről a rendező keveset nyilatkozik, egy intézetből kikerült fiatal roma fiúról szól, aki képtelen elhelyezkedni a társadalomban. Múltjáról nem tud semmit, szülei, testvérei nincsenek, vagy ha vannak, akkor sem tud róluk. Csak álmaiban jelennek meg rövid időre, homályosan. A film lassan kezdődik, a kamera alig halad pár centit. Bevallom, azt gondoltam, ilyen lesz végig a film ritmusa, de tévedtem. Egy idő után a képi megoldások felgyorsulnak, a kamerát olyannyira elkezdik rángatni, hogy a vászonhoz közel ülők biztos elszédültek egy kicsit. Egy ilyen bevezetés után nem mindig szerencsés a gyors váltás, ráadásul mindehhez „hozzásegít” az élesség állandó, szabálytalan változtatása, amely egész egyszerűen lehetetlenné teszi a maximális odafigyelést. A cselekmény pedig nagyon lassan és görcsösen halad előre. Ezeket gyakran megszakítják az ún. utazós részek, ahol főszereplőnk, miközben buszon vagy héven utazik, figyeli a nagyváros épületeit, fényeit. A rendező azonban idővel véget vet a gyorsaságnak, és felveszi az elején diktált tempót. Ennél a pontnál érkezünk meg a film legjobb jelenetéhez. Főhősünk egy ismerőse családjánál vacsorázik, aki kislánya születésnapját ünnepli. Ez az apró kis rész nem lehet több tíz percnél, mégis nagyon sok szép jelenetet sűrítettek bele. Az eddigi komor hangulat után most átmenetileg bekerülünk egy olyan közösségbe, ahol pillanatok alatt történnek megható és humoros események egyaránt. A film hátralevő része sajnos már nem tudta visszahozni ezt az atmoszférát, annak ellenére, hogy az a gyors lendület, amellyel indult, teljesen megszűnik. A mélypont az a jelenet, mikor hősünk álmában kimegy a fürdőkádhoz, ahonnan hirtelen egy nő ugrik ki (mint a Fekete vízben) és megragadja őt. Számomra érthetetlen ez a rossz horrorfilmekbe illő kitérő, ahogyan a fehér ló csontig rágott szimbolikus jelentése is. A főhős kemény világban él, bár erről keveset tudunk meg, öngyilkossága pedig nem hat akkora erővel. Persze ki akar lépni ebből a világból, de nem képes rá, és mások sem tudnak rajta segíteni. Talán ezt akarja szimbolizálni az a ló, amely először szabadon futkározik, de később gondozói befogják. A Boldog új élet hibái (melyeket el lehet nézni, végül is első filmről lenne szó, ráadásul Bogdán soha nem járt filmes iskolába) ellenére érdekes film, és egyáltalán nem reménytelen a helyzete, hiszen a berlini fesztiválon is vetíteni fogják, emellett egy olyan világot, egy olyan közösséget mutat be, amelyet manapság csak dokumentumfilmeken láthatunk, és akad benne néhány jó pillanat. Az említett vacsorajeleneten kívül ötletesnek találom a lakóházak között található kis videotékát és tulajdonosának stílusát. Ha ezekből a momentumokból lett volna több, és nem a gyors kamerás zűrzavarból, akkor sokkal jobb film születhetett volna. Talán majd a következő szemlén!

Boldog új élet
 

Jéghideg színek, szűk terek, nyomasztó hangulat, George Orwell. Röviden így lehetne összefoglalni Vecsernyés János Emelet című filmjét. Ez a film azonban sokkal több annál, mint hogy szimplán elmenjünk mellette. Adott egy gazdag család, ahol látszólag minden rendben van. De csak látszólag. Ez már a vacsoraasztaluk látványánál nyilvánvaló. Életük valójában monoton és unalmas. A férj (Haumann Péter nagyszerű alakítása) ételreceptek felsorolásával és klasszikus zenével próbálja ezt palástolni. A feleség nem tesz semmit, fiuk viszont megelégeli ezt a világot, szakítani akar vele, tartozni akar valahova, egyszóval élni szeretne. Aztán adott az a bizonyos „Emelet”, egy kiterjedt rendszer, melynek szemei követik mindazokat, akik le akarják leplezni és megdönteni hatalmát. Akiket sikerül elkapni, azok már eleve halálra vannak ítélve. Kis túlzással azt lehet állítani, hogy Vecsernyés egy sci-fit készített utópisztikus kamaradrámával egyesítve. Érdekes, egymást kizáró párosítások ezek, de a film ezeknek ellenére nagyon is működik. Van története, annak van egy íve, és hogy (egy általam nem kedvelt), a mai sajtóban gyakran használt kifejezéssel éljek, nincsenek benne „üresjáratok”, azaz felesleges részek. Ez a történet van beleágyazva egy olyan világba, amely talán nem is annyira utópisztikus, hanem sokkal inkább jelenvaló, és olyan szépen fényképezett, ennyire profi operatőri megoldásokat magyar filmben ritkán lehet látni. Mindenképpen dicséretet érdemel Tamás Lajos munkája, hiszen remekül bánik a fényekkel, színekkel, a közeli felvételek részletessége pedig döbbenetes. Nem lepődnék meg, ha a záró gálán az ő nevét mondanák be legjobb operatőrként. Hogy mi is pontosan az Emelet? Senki nem tudja, választ nem kapunk rá. Bár a leleplezés sikerül a végén, a moziból kijövő nézőt azonban a nyugtalanság érzése fogja el, és ettől olyan nyomasztó és egyben jól sikerült ez a film.

Emelet
 
Kythera
 

Mészáros Péter tavalyi szereplése a szemlén Stammbuch című tévéfilmjével igen kevés visszhangra talált. Ez most szóba sem jöhet, hiszen a rövidfilmekkel már bizonyított rendező idén egy igen erős filmmel, a Kytherával indul. A film eleje kicsit Csehovra emlékeztetett, mert adva van két szereplő, akik Görögországba akarnak menni, de nem mennek. A történet hátralevő része azonban eloszlatta bennem ezt az asszociációt, hiszen hamar kiderül, hogy a filmben ábrázolt dráma cseppet sem „drámaiatlan”. Csilla, a főhősnőnk teljesen ki van szolgáltatva élettársának, Bandinak, aki csak két területen szakértő: ivásban és fociban. Csillának „részt kell vennie” mindegyikben, de derekasan tűri a számára lényegtelen dolgokat. Mást nem is tehetne, szereti Bandit. Otthagyhatná őt, de mégsem teszi. Reméli, hogy áldott állapotának bejelentése elgondolkodtatja Bandit, és talán felébreszti benne az apai ösztönöket, felhagy kellemetlen szokásaival, de nem így történik. Sőt, a helyzet még rosszabb lesz. A bejelentést kiabálások, veszekedések követik, kapcsolatuk egyre romlik. De ezek ellenére sem hagyják ott egymást. A Kythera ennek a kapcsolatnak a romlásáról, de meg nem szűnéséről szól. A két fél feje felett mindig ott lebeg Görögország és Kythera szigetének képe, ahova a film végén ugyan (képzeletben) eljutnak, de ott folytatják, ahol abbahagyják. Bandi részegeskedik, Csilla kénytelen elviselni. A terhesség után Kythera sem jelent boldogságot, csak szenvedést. Hősnőnknek azonban nincs más választása. Mészáros Péter nagyszerű színészeket választott. Mindkettejük hiteles, jól megírt karakter, akiket (életükkel kontrasztba állítva) folyton „körülvesznek” a tévéből áradó vidám reklámok és műsorok. A dialógusok nagyon jól működnek, és kiválóan jellemzik a szereplőket. További erénye a filmnek, hogy nem igyekszik valami forradalmian új, művészi ábrázolásra, hanem olyannak mutatja be szereplőinket, amilyenek. Egyedül a klasszikus és pop zenei aláfestés összhangja lehet szokatlan, de szerintem nagyon is illik a filmhez. Jól kifejezi a drámát és azt a humort, amely néha azért be tud férkőzni ebbe a szomorú kapcsolatba.

Kapcsolódó linkek:
   • Ritter György kritikája az Emeletről a teraszon

[ Zalán Márk ] 2007-02-04 09:31:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]