Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Máli néni
[ Magyar Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 18. szerda    Mai névnap(ok): Diána, József a - a - a
Jaguárvedlés
Mel Gibson's Apocalypto
Mel Gibson egyre naturalistább filmeket készít, emlékezhetünk Jézus kínzását középpontba állító Passiójára, de az Apocalypto sem marad el mögötte: kivágott szívek, levágott fejek, véres örjöngés... Ennyi lett volna a maja kultúra?

Mégsem feszítik,

legföljebb seggberúgják

(Kálnoky László: Méltatlan tanítvány)

Mel Collumcile Gerard Gibson „papa” jó tanár, néhány évvel ezelőtti vallásfilozófiai húsvéti sonkája a Passió (2005) eléggé angolosra sikerült, ám megdöbbentő (hatásvadász) és ami lényeg sok pénzt fialt a (mozi) pénztáraknál (A Passió franchise kiterjedt az Interneten rendelhető Krisztus szegekre is). Hollywood zavarba is eset a túlzott vallási áhítatú hittanórán. Az ijedt baloldali, szabadelvű stúdiófőnökök sietve összetákoltak egy megaköltségvetésű, sztárparádéval tűzdelt, a katolikus egyházat sárba döngölő ellen(tabló)filmet, amely Da Vinci-kód (Dan Brown regényéből rendezte Ron Howard, 2005) keresztnevet kapta. A Passiót vádolták zsidógyűlölőnek, giccsesnek, konvencionálisnak, ám az utóbbi évtizedekben talán egyetlen (amerikai) film se osztotta meg ennyire közönségét. Azt azért hozzátenném, hogy a hisztéria alapja abból az Amerikából indult ki, ahol nemrégen szegény császárpingvineket is megvádolták azzal, hogy (állat)társadalmuk kirekeszti(!) a melegeket (legalábbis a róluk készült Oscar-díjas átlagos természetfilm, A Pingvinek vándorlása ezt sugallja).

Jézus horror
 

Mindegy. De térjünk vissza a mély katolikus, részegeskedő, ex-Mad Max (Martin Riggs) akciósztárra, aki az utóbbi években inkább a kamera másik oldalán keresi a helyét (és kenyerét, vagy whiskyjét). Gibson 1993-ban vette először kezébe az „irányítást” (Az arcnélküli ember), akkor egy viszonylag közepes, de élvezhető családi (melo)dráma elmesélése kedvéért. Két évvel később viszont a középkori Skóciába repített minket csöpke három órára, hogy bemutassa a XIV. század eleji Willam Wallace- féle szabadságharcot. Az eredmény a Stanley Kubrick-féle Spartacus (1960) középkori változata, naturalista stílusban, Rettenthetetlen címmel. A film annyira megváltoztatta a(z akkori) túlstilizált (zöldharisnyás, műanyagváras) középkori filmeket, hogy azóta a Gibson-féle csatajelenetek visszaköszönnek a hasonló témájú filmekben (kivéve persze az ostoba és kis költségvetésű misztikus- tévés- történelmi kalandszériákban, mint például a Herkules, a Xéna és Robin Hood újabb kalandjai). Gibsont azonban zavarta, hogy a színészi teljesítményért akkor nem kapott Oscart (csak rendezőit), ezért inkább egy időre felhagyott a rendezéssel.

Egy áthallásos kép a Mad Max-ből
 

Kilenc évvel később (isteni sugalltra), saját pénzből, mégis belevágott. A Passió naturalizmusát a szadisztikus kínzások és az eredeti arámi és latin (hozzátenném Augustus uralkodása idején, a római polgárjog szerint, e területen görög volt a hivatalos) nyelv használata is árnyalta.

Gibson a Passió óta mintegy cégérként használja nevét filmjeinek címébe beleolvasztva. Olyan szerzői magatartás ez, amelyet Kubrick, Tarantino, Fellini használt műveiben. Legújabb evangéliumában is hasonló motívumokra építkezik, mint előző munkája: a haldokló maja kultúrából kiemelkedő mitologikus hős, horrorisztikus menekülése kerül a középpontba. A Mel Gibson’s Apolcalipto, leszámítva a harmatgyenge amerikai Gyűrűk Urával kevert Süsü utánzatot, az Eragont (r: Steven Fangmaier, 2006), nálunk az egyetlen komolyabb karácsonyi moziként jött ki. S azok a nézők, akik a két ünnep között nem a hihetetlenül silány karácsonyi varázsdoboz-kínálatot választották (az idei televíziós mélypont az volt, amikor a valamelyik kereskedelmi adó sorozatának karácsonyi kiadásában Conan, levezette Szűz Mária szülését, majd pedig hatalmas halefjével kishijján legyilkolta a napkeleti bölcseket), és nem indiánok, jót szórakozhattak e szimpla kalandfilmen.

Jaguármancs és neje
 

Gibson durva indiánfilmjének középpontjában Jaguármancs a Ronaldino kinézetű átlagmaja harcos/vadász/családfő áll, aki szűkebb falucskában él a dzsungel háborítatlan környezetében, a maja kultúra posztklasszikus korának utolsó évében (a.d.1541). Az idilli képet a predátor kinézetű ninják (maja felsőbb klánréteg tagjai) harcosok brutális támadása zavarja meg, akik miután megbecstelenítették az asszonyokat, rabként magukkal viszik a fővárosukba a férfiakat, hogy feláldozzák isteneiknek. Hihetetlen csoda folytán sikerül Jaguármancsnak meglépnie a rabságból, hogy megszabadítsa (áldott) állapotos feleségét, akit egy gödörben rejtett el, ám ezzel magára haragítja a főpredátor maximális haragját is (’Mancs legyilkolja egyetlen kisfiát), aki utána ered.

A film dramaturgiája tükör szerkezetű, megoldásainak mozgatórúgója a csoda. Az első részben lényegében a (görög) címben jelzett apokalipszis szájbarágós állomásait láthatjuk: a predátorok által végighurcolt rabok tanúi lesznek az ökológiai pusztításnak, a járványoknak, a rabszolgaságnak, végül pedig egy egykor virágzó kultúra, elhalványult barbárságának. A valóban ocsmányul véres, Bosch-képekhez hasonlatos, ám meglehetősen rövid tetőpont, a Kukulkán napisten áldozatokat állítja be a barbárság csúcsának. A menekülés gyakorlatilag az eddig megtett úton történik, vissza a családhoz. A néző tulajdonképpen hátra is dőlhet a moziban, hiszen a kiszámítható őserdei akciófilm cselekményét predesztinálja a leprás kislány alakja, aki átkával szinte elmeséli a film következő egy órájának eseményeit. Ez az angyal alak indítja be azokat a csodás eseményeket, amelyeknek ’Mancs köszönheti az életét: ezért történhet meg, hogy feláldozását megakadályozza egy történelmileg hiteltelen napfogyatkozás, hogy menekülésében túléli a futómocsárba fulladást, a száz méteres zuhanást, vagy éppen azt, hogy a testén többször is áthaladó nyílveszők hatására elvérezzen.

Predátor Predátor akcióban
 
Alpredátor akcióban
 

Gibson filmjében osztályharcszerűen jelennek meg a civilizációs ellentétek. Néhány évtizeddel ezelőtt a szocialista-marxista kritikusok valószínűleg a „sínylődő nyugatból” kiemelkedő új hősként ünnepelték volna ’Mancsunkat, aki a munkásosztály felsőbbrendűségével (csodáival) felveszi a harcot a dekadens burzsoáziával szemben. Ma már inkább futótechnikáját és ügyességét látva azt a következtést vonhatjuk le, (különösen a futballt kedvelő társadalom), hogy Ronaldino őse is biztos maja lehetet.

A hajsza csattanója, a film legprimitívebb megoldása („csodája”) is: hősünk miután majdnem mindenkivel végzet a végső halált úgy kerüli el, hogy üldözőit és őt magát is lenyűgözi a partraszálló Kolombuszék (inkább utódainak) conquistadorainak látványa. Bevallom, a moziban itt hangosan felnevettem, magamra vonva a teremben ülő közönség rosszallását, akik képesek voltak komolyan venni ezt a jelenetet. Ezt már csak betetőzi az a hihetetlenül valószerűtlen epizód, amikor a fuldokló feleség megszüli ’Mancs legifjabb útódát.

Predátorok
 
Ronaldinho menekül
 
Predátork és Ronaldinho
 

A film legfőbb erénye az, hogy érdekes, no meg persze néha izgalmas is. A horrorisztikus jelenetek, néhol tényleg szörnyűek, ám előfordulnak, hogy kifejezetten béna megoldások is: például a filmben levadászott állatok bábui a legelvetemültebb japán Godzilla-filmek megoldásait idézik. A képi világ sokszor egyenetlen, már-már úgy érezzük Gibson átlépné a konvencionális plánozás és szűrőzés szabályai, de visszakozik, ezzel képeit a mélyebb mondavaló „kitartása” helyett tablókká zsugorítja.

Ennek ellenére megtapsolhatjuk Gibson munkáját, hiszen a lenyűgözően egyszerű sablonok ellenére is megpróbál egy elfeledett értékes kultúrát közvetíteni felénk, ami azért eléggé hiányos marad, a maják világának fekete-fehér bemutatásával. Sebaj, ez Magyarországon úgyis legfeljebb a Keletinél zenélő díszindiánokat fogja zavarni (talán őket jogosan). A mondanivalóért nem kell majd a szomszédba mennünk, az eredetiség magáért beszél. Így tulajdonképpen a kidolgozott történelmi környezet és az egyedi univerzum lehet az egyetlen indok, hogy a híres sztár negyedik mozis rendezését egynél több alkalommal is megtekintsük.
Jó szórakozást!

Úton a maja kultúrába
 
A maja piramis belseje
 
Kapcsolódó linkek:
   • A film honlapja

[ Ritter, a ninja ] 2007-01-24 09:47:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
Szerk. 2008-04-04 11:33

Tisztelt Fikaklin!

Egy Szabó Lőrinc sort idézek - remélem jól, mert fejből teszem - mindkettejük védelmére:
"Minden, ami él annak igaza van.
tisztelettel:
Balogh Robert

fikaklin 2007-01-31 15:46

NINCS IGAZA A KRITIKÁLÓNAK!
Talán túlságosan álszerény vagy mimóza lélekkel rendelkezik, de az is lehet, hogy még mindíg a PÖTTYÖS-PANNA könyveket olvassa és a teletabit nézi??? Igen az egy kegyetlen világ volt de 1xű. Most ezek mellé még az aljasság is párosult. Ráadásúl ez a tulajdonság már-már erény a mai kor emberének jellemében. (Sajnos)
Zseniális, ahogy a filmjeit készíti! Borzongatóan bizar és mégis lebilincselő a hangulata a legutóbbi APOCALIPTO című művének.
Remélem még sok hasonló alkkotását láthatom!

Tov?bi hozz?z??ok
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]