Az 1927-ben Pusztakamaráson született, számos drámát, novellát, kisregényt, regényt jegyző író halálával az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb szószólója távozott. A nagyenyedi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári Református Gimnáziumban tanuló, először 18 évesen publikáló - a kolozsvári Világosság című lapban jelenik meg Levél egy román barátomhoz című műve - Sütő András több romániai magyar nyelvű lap (Falvak Népe, Új Élet) főszerkesztője is volt, jóllehet eredetileg rendezőnek készült a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán Kolozsvárott. Sütő András nem csak irodalmárként, de a '70-es '80-as években romániai országgyűlési képviselőként is kiállt a magyar kisebbség nyelvhasználati jogai és a teljes anyanyelvi oktatása mellett, illetve tiltakozásokkal, memorandumokkal igyekezett a Romániában folyó nemzetiségi jogfosztásokra felhívni a figyelmet. Ebbéli tevékenysége miatt egyre gyakrabban tiltják be műveit: a Ceausescu-rezsimben utoljára 1980-ban jelenhetett meg írása.

Sütő András: Csillag a máglyán c. drámájának próbája (Madách Színház, 1975)

Ezt követően Magyarországon publikált, drámáit is itt állították színpadra. Írásai és megszólalásai jelentős változást hoznak a romániai magyarsággal kapcsolatos magyar politikában, az Advent a Hargitán című drámájának 1986-os budapesti bemutatása komoly politikai vihart kavart - a román hatóságok hevesen tiltakoztak miatta. A romániai rezsim által ellene táplált indulatokat Álomkommandó című, 1987-ben szintén Magyarországon bemutatott drámája csak fokozta: a rezsim titkosszolgálata lehallgatta otthonában, munkahelyén, hétvégi házában; névtelen levelekben, telefonokkal fenyegették - életveszélyesen is -, gyermekeinek boldogulását különböző módszerekkel nehezítették. Az 1989-es majd az 1990-es diktatúra-ellenes megmozdulások idején felszólal a tüntetéseken, de a marosvásárhelyi tiltakozók ellen szervezett pogromokban elveszti fél szeme világát. A rendszerváltás után a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, írásai immár Romániában is megjelenhetnek. Legismertebb művei: Mezítlábas menyasszony (dráma), Félrejáró Salamon (kisregény), Pompás Gedeon (dráma), Anyám könnyű álmot ígér (regény), Istenek és falovacskák (esszék), Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma), Csillag a máglyán (dráma), Káin és Ábel (dráma), Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé), Szuzai menyegző (dráma), Advent a Hargitán (dráma), Szemet szóért (naplójegyzetek), Balkáni gerle (dráma). Díjai: Állami-díj (1951, 1953, harmadik fokozat), Bethlen-díj (1990), Kossuth-díj (1992), Kisebbségekért-díj (1995), A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996), A Magyarság Hírnevéért-díj (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje - polgári tagozat (2005).

Kapcsolódó linkek:

• Sütő András A Digitális Irodalmi Akadémián