Ezt követően Magyarországon publikált, drámáit is itt állították színpadra. Írásai és megszólalásai jelentős változást hoznak a romániai magyarsággal kapcsolatos magyar politikában, az Advent a Hargitán című drámájának 1986-os budapesti bemutatása komoly politikai vihart kavart - a román hatóságok hevesen tiltakoztak miatta. A romániai rezsim által ellene táplált indulatokat Álomkommandó című, 1987-ben szintén Magyarországon bemutatott drámája csak fokozta: a rezsim titkosszolgálata lehallgatta otthonában, munkahelyén, hétvégi házában; névtelen levelekben, telefonokkal fenyegették - életveszélyesen is -, gyermekeinek boldogulását különböző módszerekkel nehezítették.
Az 1989-es majd az 1990-es diktatúra-ellenes megmozdulások idején felszólal a tüntetéseken, de a marosvásárhelyi tiltakozók ellen szervezett pogromokban elveszti fél szeme világát. A rendszerváltás után a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, írásai immár Romániában is megjelenhetnek.
Legismertebb művei: Mezítlábas menyasszony (dráma), Félrejáró Salamon (kisregény), Pompás Gedeon (dráma), Anyám könnyű álmot ígér (regény), Istenek és falovacskák (esszék), Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma), Csillag a máglyán (dráma), Káin és Ábel (dráma), Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé), Szuzai menyegző (dráma), Advent a Hargitán (dráma), Szemet szóért (naplójegyzetek), Balkáni gerle (dráma).
Díjai: Állami-díj (1951, 1953, harmadik fokozat), Bethlen-díj (1990), Kossuth-díj (1992), Kisebbségekért-díj (1995), A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996), A Magyarság Hírnevéért-díj (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje - polgári tagozat (2005).
|