Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

OFF Társulat - Arborétum
[ Millenáris Teátrum ]
fotó Peti Péter
 
Dátum: 2020. május 27. szerda    Mai névnap(ok): Hella a - a - a
Viae Dei
Hász Róbert: A künde (Bp., Kortárs, 2006)
"Pannóniai Stephanus történetét annyiféleképpen tudom elmesélni a pergamenen, s úgy, hogy bármelyik igaz lehet, mikoron utóbb olvasom, amit leírtam, mintha nem is számítana valójában, melyik az igaz, lehet, egyik sem, mégis, megállnak a lábukon…[…]" Hász Róbert: A künde

A 10. század magyar történelmét illetően hitelesnek tekinthető források meglehetősen gyéren állnak rendelkezésünkre. Mondák, regék, gesták és krónikák, levelek és okiratok állításaira kell hagyatkoznia annak, aki az államalapítás előtti évtizedek bel- és külpolitikai viszonyaiban akarná valamelyest is kiismerni magát. Ezekből a jobbára a képzelethez hű (s jelentős részben diplomáciai érdekekhez igazodó) elbeszélésekből – avatott történészi szem előtt – mégiscsak kirajzolódik az a históriai összkép, melyben viszonylagos biztonsággal elhelyezhetők a kor meghatározó szereplői és eseményei. Hász Róbert regénye ezzel a viszonylagos biztonsággal (ami itt a dicséretes történettudományos tájékozottság szinonimája) meríti témáját a jelzett időszakból – s alkotja hozzá, mint fiktív vagy alternatív történelmi lehetőséget, saját tulajdonképpeni tárgyát.

A künde egy 963-ban induló történetet beszél el, az elbeszélés idejét 973-ban jelölve meg. Pannóniai Stephanus, Sankt Gallen-i bencés szerzetes, az apát, Aquileai Virgil megbízásából pápai üzenettel útra kel, hogy azt a pogány türkök fejedelméhez eljuttassa. (A 955-ös augsburgi csatát megjárt hercegi vadász, Gunther szavai pontosan képezik le a népek és birodalmak közti kommunikáció hiányosságait – az idegenség tapasztalatát a megértés lehetetlenségének üzeneteként adva tovább Stephanusnak: „– És ők milyenek? – kérdeztem. / – Kik? / – Hát a türkök. / Nem válaszolt azonnal. Már azt hittem, nem is fog, amikor megszólalt: / – Azt nem tudom. Én csak pusztítottam őket.” [51.]) XII. János pápa, a közös érdek meggyőző erejében bízva, I. Ottó német-római császár ellen ajánl szövetséget a pannóniai barbároknak. Stephanus útja Gallentől (az apátságtól) a Havasokig (Gejüza-ur szállásáig) hosszú és viszontagságos; veszélyes és tanulságos kalandokban bővelkedő. De ami ennél lényegesebb: a pap jellemét megrendítő, gondolkodását átalakító, sorsát újraíró hatalmú. (A főhős önértése „új, kitágult lélekhorizont”-ról [175.] vall.) A kettős fejedelemség visszaállítására tett kísérlet s a pap (immár mint „Körösztös künde” [188.]) szerepe e vállalkozásban kiszámíthatatlan, a cselekménynek folyton új s újabb irányt szabó erőként kap önálló életre... Mígnem világossá válik: a valódi kérdés nem az uralkodás mikéntje, hanem a nagypolitikai elköteleződés iránya. Gejüza-ur (azaz Géza) szavaival: „A kündék fölött elszállt az idő. A dilemma most aközött van, Rómát választjuk-e, vagy Bizáncot?” (293.)

A küldetés részleges sikerrel jár. Mert nemcsak a főhős hivatalos státusza s személyes ambíciója változik az út során, de a megyer törzsek közti szövetségi viszonyok s az európai diplomáciai kondíciók is: Bizáncé és a bolgároké az egyik oldalon, a(z új) pápáé és a császáré a másikon. Anélkül, hogy a cselekmény fordulatait s végkifejletét lelepleznénk, rögzíthetjük: Stephanus végül visszatér, de alakjában már nem az tér vissza, aki elindult, s nem oda érkezik meg, ahonnan útra kelt.

Hász műve, ha nem csalódunk, elsősorban a Gárdonyi-féle, áttekinthető cselekményvezetésű, „olvasmányos” történelmi regény hagyományához kapcsolható. Azaz modern prózairodalmunk egy jeles mintájához. Az esztétikai összetettség azonban, mely a prózapoétikai összetevők gondos és érzékeny arányú fölhasználásából s kimunkálásából származik, mégiscsak jellegzetesen posztmodern kori alkotássá avatja a szöveget.
Mindenekelőtt az elbeszélésmód rétegzettségére kell utalnunk. A regény nem tagolódik fejezetekre, ám a különböző betűtípusok mentén önálló címek nélkül is jól elváló szövegrészek három, olykor széttartó, olykor egymással kifejezetten ütköző elbeszélői szólamot konstruálnak: Stephanusét, aki 973 februárjában mesélni kezdi történetét; a kolostori annalesbe szánt (s Stephanus szentté avatásának előkészületeként értett), hivatalos Stephanus-életrajzét, melynek szkriptora Stephanus egykori tanítványa, Langresi Alberich; és Alberich saját célra (sőt örömre) készített följegyzéseiét. (Alberich narrátori önreflexiójában egyszerre szólal meg az elbeszélő boldog öntudata és a saját nyelvét meglelő írnok katarzisa – azaz az irodalom és a nyelv, az emlékezet és a képzelet összjátékában való részesülésből nyert, már-már ontológiai derű: „…gondolkodtam is sokat azon, amit nekem mesterem a nyelvről beszélt, hogy élhet bennünk olyan alkalmasság, amiről fogalmunk sincsen, ahogyan őbenne a tyrcök, vagyis az ungrik nyelve lappangott éveken át, úgy rejtezett bennem is, bár nem idegen szavak formájában, hanem az ismertek felhasználásában, a képesség, ami gyönyörködtet folyton, mikor Pannóniai Stephanus történetét annyiféleképpen tudom elmesélni a pergamenen, s úgy, hogy bármelyik igaz lehet, mikoron utóbb olvasom, amit leírtam, mintha nem is számítana valójában, melyik az igaz, lehet, egyik sem, mégis, megállnak a lábukon…[…] hogy örömömet leljem abbéli képességemben, hogy újrateremtem egy ember életét, és ha írás közben úgy érzem, a történet menete egyéb irányokat kéván, hát egyik szememet behunyom, s kanyarítom kissé félre a mesét, hogy megfeleljen saját kévánalmamnak… na íme, hazugság árán hazudok, hiába, az én lelkem már elveszett…” [82-84.]) S az igazság viszonylagosságának tapasztalatát a többnézőpontú narráció még tovább finomítja: az egyes események rekonstruálását a fölidézett történet szereplői a három fő elbeszélői szólamon (főként Stephanusén) belül is gyakran más-más módon, eltérő hangsúlyokkal és célzattal végzik el.

Hász Róbert
 

A regénynek az archaizáló részekben is emelkedettnek, választékosnak megőrzött, de fölösleges nyelvjátékokba, indokolatlanul artisztikus kitérőkbe nem bocsátkozó nyelve éppenséggel az által válik emlékezetessé, ami csaknem láthatatlanná teszi a történetbe belefeledkező olvasó előtt: reflektáltan takarékos és fegyelmezett voltával. (Némi módszertani képzavarral élve: a mű retorikája megalkotja, de nem fedi el az általa létrehozott narratívát – így lehetséges, hogy a szöveg örömében elveszve a befogadó talán épp a szöveg nyelvi állagán, stiláris mineműségén tűnődik legkevésbé. Alighanem jellemző adat, hogy a recenzens a bő négyszáz oldalas könyvet két ülésben, egyetlen napon olvasta végig.)

A fentiek mellett az elevenné rajzolt figurák és az aprólékos epikusi figyelemmel szőtt cselekményszálak eredménye, hogy a műfajiság kérdése is izgalmasan bonyolultnak tűnik föl. A történelmi, az utaztató és a fejlődésregény vonásait éppúgy magán viseli a mű, amint helyenként meghatározó sajátossága a mesei jelleg (a mítosziasság) is; miközben bizonyos pontokon kém-, illetve detektívtörténetként is olvashatóvá válik. Egyszerre viszi színre a személyes önismeret drámáját s a formálódó nemzeti identitás történetét; miközben szerelemről és barátságról, bizalomról és összeesküvésről is számot ad. E műfaji és tematikus sokszínűségben a túlzásba nem vitt történelembölcseleti vonal is helyét találja. („…nem létezik tőlünk független igazság. Az igazság mindig a kardot tartó kézben van.” – mondja például a Pannóniába szakadt frank, Armand de Nouvion [279.]. És: „…a múltnak kútja feneketlen, s aki folyton abba bámul, előbb-utóbb beleszédül, s alázuhan a mélybe.” – figyelmeztet Gejüza-úr [290.].)

Viae Dei inexplicabiles – Isten (avagy az Öregisten…) útjai kifürkészhetetlenek. E latin mondat többször elhangzik a műben. Teológiai kérdésekben járatlan lévén, a recenzens megelégszik e tétel profán (?) parafrázisának vélelmezhető igazságával: nemcsak Isten, de az irodalom útjai is kifürkészhetetlenek. Darvasi László, Márton László vagy Láng Zsolt historizáló szándékú (avagy a historizálás szándékát mímelő) regényei után, szűk egy esztendővel a Fogság és az Aranyhímzés (Spiró György és Bánki Éva más-más módon nagyszerű munkája) megjelenését követően ismét olyan alkotással szembesülhetünk, amely a (kitalált) múltak világáról beszélve a jelen irodalmának nyelvén szólal meg. Ismét, de – mert a remény telhetetlen – bizonyosan nem utoljára.

 
Kapcsolódó linkek:
   • A Kortárs Kiadó honlapja

[ Halmai Tamás ] 2006-08-21 23:12:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Wisinger István – Egy elme az örökkévalóságnak

Húsvét - ahogy lehet

Egy-Másért… Felhívás

Rendkívüli támogatás a színházi világban

Gnandt J a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Shahid Nadeem -

Születésnapi levél - Sík Ferencnek

Felhívás

A Békéscsabai Jókai Színház a veszélyhelyzet idején

Budapest Bábszínház Youtube-on

Március 20. a gyermek- és ifjúsági színházak nemzetközi ünnepe.

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]