Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Hermelin
[ Nemzeti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 23. hétfő    Mai névnap(ok): Tekla, Telma a - a - a
Folyton folyvást megifjuló költői műfaj
A gyerekvers
"Gyerekvers? Létezik ilyen műfaj? Tegyük fel, hogy igen. De hogyan? Poétikai kategória, amelyet fejlődéspszichológiai szempont határoz meg? Nem fából vaskarika? Fából vaskarika…" Payer Imre William Blake-től indít Weöres Sándoron át egészen a kortárs költőkig vizsgálódott.

Gyerekvers? Még az sem biztos, hogy létezik ilyen műfaj. Mégis, tegyük fel, hogy igen. De hogyan? Poétikai kategória, amelyet fejlődéspszichológiai szempont határoz meg? Nem fából vaskarika? Fából vaskarika… Ez viszont olyan gyermekversszerű. Ezek szerint mégis van ilyen műfaj, természetesnek hat, mind nyelvileg, mind lelkileg. Olyan diskurzus sorozatról van szó, amelynek megvannak a maga jellemzői. A szövegcsoportban magában is elhatároló funkciója van, hiszen azt feltételezteti, hogy a lírán belül működik egy ilyen autonóm egység, amely erősen lélektani alapozású, de poétikailag is lehet azonosítani. De hány éves korig tart ez a műfaj? A gyerekvers szerintem hat évig behatárolható.

Meg kell különböztetni, a gyerekekről szóló felnőtt verset (Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz) és a „par exellence” gyerekverseket. A modern költészetben két nagy költői áramlatról beszélhetünk. Az egyik a nyelv nyerslétűségéből és a hangzásból alkot ritmikai-akusztikus jellegű kompozíciókat. Ez az irány közel esik a gyermeki pszichéhez. A másik irány jelentésközpontú, sokszor létbölcseleti igényű. A gyerekverseknek inkább nonszensz, tehát vagy szándékosan üres, vagy abszurd jellegű jelentésképződése lehetséges. Persze két irány között számtalan variáns létezik. Attól függően, kiben mennyire marad meg ez a gyermeki mag, őrződik meg a nyelv játékos felforgatásának ösztöne is. A képalkotásnak olyan észlelési mediális közeget kell megjelenítenie, amely a kisgyermekre jellemző, hiszen az ilyen típusú versekben az a legszerencsésebb, ha a lírai én is gyermeki. A nyelv hangzórétegének is az ehhez az életkorhoz tartozó mediális tapasztalatot kell „színre vinni”.

...kiszámítja a költemény „archimédeszi pontját”...
 

A gyerekversekkel kapcsolatban az egyik legnagyobb veszély az erőltetettség. A felnőtt költő tudja, hogy, most aztán át kell vennie a gyermeki kifejezésmódot, mindent meg is tesz ennek érdekében, kiszámítja a költemény mindegyik „archimédeszi pontját”, és – kudarcot vall. Az a bizonyos nem tudom mi, az hiányzik a versből, feltehetően mert a költő nagyon érett ember, nagyon – mereven kialakult – személyiség. Vagy éppen még mindig gyerek, de mindezért negatív tapasztalatai voltak a hétköznapi, praktikus életben. Ezért nagyon megszokta már, hogy ezeket a vonásait elfojtsa, s épp elő kellene hozni őket, már akkor se megy.

A gyerekvers ősi sémája a mondóka – varázsolás. Abrakadabra! Rejtélyek feszülnek ebben a kiszámolósban is:

Apacuka, fuda luka,
Fundakávé, kamanduka
Ap. Cuk. Fundaluk.
Fundakávé. Ka-man-DUKK

William Blake: The Lamb
 

Alapvetően metafizikai rigmusok ezek, a legelemibb alapkód rezeg ezekben. Gondoljunk William Blake költeményeire.

Barikám, ki növelt?
Barikám, ki nevelt?
Mond, ki adta éltedet,
S parti réten jó füvet,
S adta rád ez örömöt:
Fényes gyapjú-köntösöd,
S gyengéd bégetésedet?
Mely vidámít völgyeket?
Barikám, ki növelt?
Barikám, ki nevelt?

Barikám, tudom ám,
Barikám, mondom ám:
A neve, mint a tiéd,
Vállalja Bárány nevét,
Bájos ő és nyájas ő,
Kisgyermekként születő,
Bárány te és gyermek én,
Minket hívnak a nevén.
Isten óv, barikám.
Isten áld, barikám.
(A Bárány)

Persze így már nem hat éves korig tart a gyerekvers ideje, hanem az emberiség teljes idejét magában foglalja. A költeményt Weöres Sándor fordította, aki gyakran állította, hogy nem gyerekverseket ír. A költőnek saját gyermeke nem született, több vele készült interjúban kijelentette, kifejezetten idegesítik a kisgyerekek. Persze míg Blake gyermekverseinek metafizikáját (is) inkább az allegória alakzatának túlsúlya jellemezte, addig Weöresét a szürrealizmus sem hagyta idegenül, de mindez már a sokat emlegetett líratörténeti korszakváltás kérdéséhez kapcsolódik.

Bóbita, Bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita, Bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.

Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég,
Törpe-király fia-lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sürüjében.
(A tündér)

 

Persze, hogy nem csak ritmuspróba ez. Weöres mintha visszatérne kicsit a romantika előtti költészeti világba, kicsit a szabályesztétika világába, de mindezt a posztmodernt megelőlegező játékossággal teszi, nyelvi-poétikai megelőzöttséggel. Csak ritmuspróbaként nem aratott volna ekkora sikert a költemény az óvodások körében sem. A Bóbita ravaszul par excellence szürrealista költemény is, de a gyermeki psziché teljes megszólaltatásával. Köztudott, hogy a modern magyar gyerekverset Weöres Sándor teremtette meg. Bár nem így akarta. A harmincas évek végén, amikor belekezdett a Rongyszőnyeg ciklusba, és 1950-ben a Magyar etűdök című sorozatba, nem gyerekverseket, hanem verseket akart írni. A hatáskiváltó megelőző mű Bartók Mikrokozmosz sorozata volt. Weöres számára „gyerekvers” esetében az jelentette a legnagyobb művészi kihívást, miképpen lehet a legegyszerűbb formában, minél rövidebb terjedelemben teljes érvényű műveket teremteni. A műfaj hazai fellendülésének indirekt szempontból politikai okai is voltak. Az ötvenes években Weöres már politikai okokból nem publikálhatott úgymond komoly művet. Ő és az úgynevezett polgári alkotóknak jó része ebben az időben mintegy menedéket találtak a gyerekeknek szóló irodalomban. Weöres Sándoron kívül Mándy Iván, Mészöly Miklós, Kormos István, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János. Így születtek Csutak-regények, így íródott Kormos mackó-mása, Vackor, vagy Nemes Nagy Ágnes Bors nénije.

Utána egy ideig úgy tűnt a film kiszorítja a gyermekirodalmat, de szerencsére nem így lett. Mert az elmúlt években, úgy tűnik, megváltozott a helyzet. Egyre másra jelennek meg az új magyar gyermekregények (Darvasi László mesekönyve a Magvetőtől, Péterfy Gergely Misikönyve, Kukorelly Endre Samunadrág című verseskötete a Kalligram könyvkiadótól mind-mind bizonyítja a gyerekirodalom iránt érzett kereslet növekedését. Sőt a humorista Nagy Bandó András, ha versírásra adta a fejét, akkor abból gyerekversek születtek. Kötetét a Jelenkor adta ki Madarak tolláról címmel, a könyvet maga a szerző illusztrálta. A Pagony könyvkiadótól pedig egy egész gyűjtemény jelent meg a múlt és a jelen költőinek gyermekverseit tartalmazó antológia formájában, Friss tinta! címen. Százötven vers több generációtól. Olyan költők is szerepelnek benne ragyogó művekkel, akiktől a legtöbben nem is vártak volna gyerekverset. Tandori Dezső, Tolnai Ottó, Oravecz Imre. Természetesen Kovács András Ferenc, Szijj Ferenc, Kántor Péter, Bella István, Csukás István, Jónás Tamás, Harcos Bálint, Szabó T. Anna, Vörös István, Kemény István, Tóth Krisztina, Schein Gábor is jelen vannak, és még hosszú a sor. Nagyon jó költeményeket írt a pszichológus Ranschburg Jenő, lélektani ismereteit teljesen átültetve a lírába. Ugyanilyen jól sikerültek a zenész Gryllus Vilmos és Müller Péter Sziámi művei.

egy illusztráció a Friss tintá!-ból
 

Szilágyi Ákos akusztikus lírája nagyon kedvez a gyermekvers műfaj felöli értelmezésnek is, nem utolsó sorban azért mert hangsúlyozottan a nyelv materialitását, zeneiségét teszi szövegformáló elvévé.

Ha utcátokba befut egy cet,
S van odahaza pici ecet,
Eceteljétek be egy picit,
S ciccegjétek neki: te cet! te cet!

S a cet biccent majd: "Nos, mi tetszik?"
S ha kéznél van kelepce, ketrec,
A cet becaplat, mert jólnevelt cet,
Cettint s elmond egy jó cet-viccet:
(Cet ecetben)

kössünk alkut kis sün kis sün!
kis sün bólint: „kössünk kössünk!”

essünk túl hát rajta kis sün!
kis sün bólint: „essünk essünk!”

üssük a vasat kis sün üssük!
addig üssük míg meleg üssük!

kis sün bólint: „míg meleg üssük!
üssük üssük el ne siessük!”

üssük nyélbe az alkut kis sün!
„üssük de a nyél hozzá – eskünk!”

váltsunk alakot – esküdj kis sün:
kakadu leszel és én sün – fősün!
(Hősünk, kis sün)

Varró Dániel az akusztikai réteg hangsúlyozásán kívül a nonszensz képalkotást is behozza a versalkotásba, igaz, mindez a felnőtteknek szóló költeményeiben is jelen van.

Szép állat a krokodil,
minden este bekakil.
Bekakil, bepisil,
Szép állat a krokodil.
(Badar állathatározó)

A mitológiai szemlélet gyermeki örököse gyermeki a halandzsanyelv, ezt idézi meg Zalán Tibor. Persze nála is megfigyelhető a nyelv materialitásának szinte fizikai ízlelgetésének öröme (prozódiai szempontok, alliterációk bősége):

Burundai murunda
Abelile holongár
Csittre csuttra cserengő
Ilemola minole
Lille pinda amákony
Sorcsa csorcsa sácsó
Tirritál a toringa
Állomáll a bilágony
Viriveri sziveri
Opikopi pirágó
Zurundai burunda
Zuruduru bumm bummmm
(…halandzsa és)

Kőrössi P. József pedig a hangutánzó, hangulatfestő szavakkal teremt poétikát:

Cammog cammog
Cam cam cam

Camm camm
Cam cam cam

Cammog cammog
Camm camm camm
(Elefántvadászat a gyermekszobában)

... a legteljesebb hermetizmus...
 

A gyerekversek ezek szerint hangsúlyozottan nem mimetikusak? A gyerekvers az igazi öntükröző szöveg, a legteljesebb hermetizmus? Nem, mert a magja, jelentéstanilag üres. Éppen az az üres űr, amely nem helye a jelentés távollétének, ez a derűs és súlytalan áradás, röpteti fel abba az esztétikai magasságba (minőségbe), amelynek neve leginkább – báj. Ezek a költemények hangsúlyozottan felmondják az úgynevezett valóságos tényekkel a referenciális kapcsolatot? Akad ellenpélda. A svéd gyermekversek a családi és óvodai mindennapokat mutatják be, rímtelen, a hétköznapi beszédet imitáló alakzatokban – mintha az új személyesség gyerekversben megnyilvánuló változatával lenne dolgunk. Egyébként az új személyesség a hermetizmusra való válaszként is értelmezhető a líra egészében, a „felnőtt” költészetben is. Kukorelly Endre Samunadrág című nagy sikerű gyerekvers kötete például a svéd gyermekversek látásmódját és hangvételét. eleveníti meg.

Rengeteg kisfiú jár az oviba, aranyosak,
Nem játszanak velem,
Mind szerelmes belém,
Van, amelyik nem belém.
Hanem mit tudom én kibe.
Honnan tudjam?
Üvöltenek, mint a vadkan,
Mint a fába szorult fészek,
Nincs eszük.
Sokszor nem is tudom,
Melyikbe legyek
Szerelmes.
Melyikbe nem.
Melyik melyik.
(Rengete)

Az, hogy a költő egybeírja a szavakat a címben s nem az utolsó szótagot kiejtve-jelezve hagyjuk abba a kimondást, ez szintén a gyereknyelvre utal, szintén erősen a nyelv jelentéstelen anyagszerűségének beállítást hangsúlyozza.

Tikos Albert: Olvasó gyerek
 
Az epikus gyerekvers nagyon elterjedt. Egyik ősképe Petőfi János vitéz-e. De Kormos Istvántól Bella Istvánig nagyon sokan teljesítenek kiválóan ezen a téren. Idézetként jöjjön a nevezetes Vackor. Kormos István az epikus vers poétikája mentén írt verses mesét Vackorról, a piszén pisze kölyökmackóról. Megismerünk egy pisze kölyökmackót, aki mindig elcsavargott az erdőn:

Hol volt,
hol nem,
messze, messze,
volt egy boglyos,
lompos,
loncsos
és bozontos,
Vackor nevű
kicsi medve,
nem is medve,
csak egy apró,
lompos,
loncsos
és bozontos,
piszén pisze kölyökmackó.

Az az apró,
kölyökmackó,
az volt ám csak
nagy csavargó,
egész nap járta az erdőt –
hiába kereste anyja,
bömbölt utána az apja,
nem lelték a csöpp tekergőt.

Kormos István posztmodern utóda lehetne ebből a szempontból Garaczi László, ő is epikus verseket ír. Kiválóan érezve a nyelv akusztikai játékát. Az ő verseinek „anorganikus”, poétikailag értve „anorganikus” szemlélete van, hiszen már nem kölyökmackó a narratív hús, hanem tárgy (Kés és villa) vagy éppen egy nonszensz, jelentésnélküli hangutánzó szó (Szutty).

A villa és a kés
gondoltak egyet, és
olajra léptek ők,
nagystílű törtetők
(A villa és a kés)

Elment a Szutty a vásárba,
vett egy púpot a hátára.
Mikor az anyja meglátta,
gyökeret eresztett a lába.

Hej, te Szutty, hej, te Szutty!
Legkedvesebb pereputty.
(Szutty)

Borbély Szilárd gyerekverse dikciójában és tematikusan is utal Kormos István művére.

Volt is,
nem is,
talán,
egyszer.
Egyszer egy kis
Kölyök Maki
(vagy inkább egy
Kölyökmaci?):
neve Eszter.
Rokona tán annak, aki
Vackor nevet kapott
egykor, mert hogy
olyan volt, mint a
meseíró Kormos Pista
bácsi
(Louf Milán a házba költözik)

Említettem, micsoda ellenfél egy másik mediális csatorna, a tévé. De Reményi József például meghódította a fő ellenfelet, a tévét is.

Nekem már régóta tetszik egy bak,
bármilyen fapofa, fura alak.
Hiába mondják az okosabbak:
a szerelem vak,
a szerelem vak.

Tiltanak tőle, ez ingerel csak.
Ő lesz az apja a gidáimnak!
Bár most egy fűrésszel él ez a bak.
A szerelem vak,
a szerelem vak.
(Diz-őz suta slágere)

S a fiatalabb generáció tagjai szinte egyenesen rákaptak a gyerekvers-írásra. Király Levente például:

Egyszer a, kétszer a
csöndben,
egy csuda, két csuda
csörren,
három a, négy oda-
Mászik,
fákon a szél boga-
rászik
(Kiszámoló)

Vagy a még fiatalabb Marik Álmos:

Ki felhőnek villámokat fest
Ernyőt tartani se legyen rest
Irgum-burgum
Ess eső ess
(Esőcsináló)

A gyerekvers műfaj tehát - míg ember él a Földön - halhatatlan.

Guérin Francois: Olvasó nő és gyermek
 
Kapcsolódó linkek:
   • Payer Imre költészeti esszésorozata II.
   • Payer Imre költészeti esszésorozata I.
   

[ Payer Imre ] 2006-07-21 13:54:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]