Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Tartuffe
[ Nemzeti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 16. hétfő    Mai névnap(ok): Edit, Eufémia a - a - a
kJÓgen
Ókura Színház (Japán)
Kjógen - bolond szavak, egyszerre jelőli azt a vidám közjátékot, amelyet két nó darab között szoktak bemutatni, s magát az előadó színészt. A POSzT OFF különleges előadása, melyet sajtótájékoztatótval, kiállítással is megtámogattak.

Csak a frizura változott…
Rendhagyó sajtótájékoztató: Ókura – Kjógen

Kevés viccesebb dolog létezik a földön, mint a zoknis lábra húzott saru, főleg, ha Japán színészek viselik egy súlyos, aranykeretes barokk képekkel telezsúfolt teremben. De amint sikerül nem a zoknis sarura figyelni, értékválságban szocializálódó nyugati ember számára szinte letűntnek mondható csodavilág tárul fel. A színészek arcáról az állandóságba vetett megkérdőjelezhetetlen hit sugárzik. XXV. Ókura fia mesél arról, hogy a Kjógen 700 éves tradícióra tekint vissza, a színészek szinte kivétel nélkül az Ókura dinasztia leszármazottjai, apa tanítja fiának a 180 darabra tehető repertoár szövegét, mozgáskultúráját és az intonációs technikát. Valós érzelmek kinyilvánítására Japánban, színészként nincsen mód, az előadás kizárólag technikai bravúrra épül. A Kjógenben jó és rossz előadás sincsen. A produkció csak kiváló lehet, mert addig nincsen bemutató, amíg az alakítás nem tökéletes. A nyilatkozó színészek a sors ajándékának tekintik, hogy az Ókura családba születtek, három éves koruktól tanulják a színészetet, fel sem merül bennük, hogy jogászok, vagy közgazdászok legyenek, és ne vigyék tovább az ősi mesterséget. 700 éve minden ugyanúgy történik, csak a frizura változott. Én itt bármit elhiszek…

 

Kiállítás és/vagy bazár
A Japán színház kellékei

A Parti Galéria kiállítótermében a Japán színház kellékeit lehet megnézni június 28-ig. Hogy érdemes-e? Talán túl magas elvárásokkal érkeztem a kiállításra, ezért kissé csalódott vagyok. A kiállítás vegyes, mint egy bazár. Csak kevés olyan tárgyat láttam, amely finomsága megragadott: a kimonók közül egyetlen egynek volt selyem az anyaga, az összes többi tapintása, mint a legrosszabb minőségű konyharuháé. Néhány szakés pohárka is az Ázsia Gyöngye kínálatára emlékeztetett inkább, mint egy 700 éves hagyományt őrző színház kellékeire. De néhány tárgyra mindennek az ellentéte igaz: csak alig tudtam visszatartani magam attól, hogy ne szólaltassam meg a furcsa pengetős hangszert, amely úgy nézett ki, mint egy írógép és egy hegedű találkozása a boncasztalon. Kíváncsiságommal nem voltam egyedül. Még ebben a vegyes légkörben is kizökkent az idő. Egy normális kiállításon felnőtt embernek eszébe sem jut tapogatni a kiállított tárgyakat, itt viszont, mint az óvodások, vizsgálgattunk minden furcsaságot. A kiállítás alapvető hiányossága, hogy a kellékekről semmiféle információt nem lehetett találni, sehol egy kis cédula, hogy ilyen maszk, olyan legyező, ez a kalligráfia egy haiku, vagy mit tudom én. Így hát, tisztelt „Galéria”, ne csodálkozzék, ha a kíváncsiskodó látogató nyitogatni merészeli a dobozkákat, honnan tudná különben, hogy egyik másik zenél is!

 

Itt ahol az ősök szelleme jár
Színház és/vagy cirkusz

Az a furcsa kettősség, amiről eddig írtam az Ókura dinasztia Kjógen előadásának kezdetén érte el csúcspontját. Projektoros vetítésen mutatták be, hol található Japán a térképen, fotón, rózsaszínű felhőcskés háttér előtt láttunk pózolni koreai, kínai és japán népviseletben három leányt. Abszurd. Viszont az előadás alaposabb megértését szolgálta, a japán színházról tartott rövid összefoglaló, melyből kiderült, a háromszögben való közlekedés a helyszínváltoztatást jelzi, maszkokat csak isteneket, állatokat, és rossz nőket megtestesítő színészek viselnek.

 

Az Ókura dinasztia színészei két vidám darabot adtak elő. A színpad teljesen üres: három sarokban egy-egy oszlopot szimbolizáló fadarab, a negyedik sarokban egy absztrahált híd. És persze az elmaradhatatlan japán fenyő a háttérben, a Kjógen istennőjének, és az ősök láthatatlan szellemei számára ülőhely gyanánt. Persze az a fenyő, ahogy és amilyen vászonra lett festve a naivitás és a giccs határvonalán egyensúlyoz, mint oly sok kellék a kiállításon is.

 

Projektoron vetítik ki az előadás szövegét, és csak kivonatosan. De mindegy is, hiszen az előadás túl van minden verbalitáson. Mint mikor kisgyerekek játszanak játékok nélkül, éppen olyan. Mert kellékek nincsenek. Van a jelmez, a legyező és egy maszk. Ennyi. Események, ha banálisak is, de vannak, tárgyak is kellenének a kivitelezéshez, de azok nincsenek. Így hát úgy lesz eljátszva minden, amire szükség lenne. Szinte hallom, ahogy az ovisok játszanak: mondjuk ez lesz a ház, mondjuk ez az ajtó, ez egy pohár, beleöntöm a vizet: ssssssssssssssssssssss…. Ez itt a ló, ez meg a szamár… mennek. Ilyen naiv a japán előadás is. Semmi nincs, ezért mindent el kell játszani. Úgy kell csinálni, mintha én lennék az út, amin menni lehet, hogy menni tudjak rajta. Meg is osztotta a közönséget ez a fajta lassúság. Volt, akinek az arcán ragadt a mosoly, el is felejtette a projektort a szöveggel, mégis hahotázott a vicceken, és volt, aki várta a projektoron a feliratot és alig nézte az előadást.

 

Levezetésként egy kis bemutatót nézhettünk arról, hogyan kell a Kjógenben ülni, állni, hangtalanul járni és ugrálni. Hangutánzó szavakkal kinyitni és becsukni egy ajtót, elfűrészelni egy zsinórt, megkongatni egy harangot, magunkhoz hívni egy hajót. Szóval ezekből a banális történetekből, hogy Birkózás egy szúnyoggal és Éneklés fekve ezért lesz ilyen hosszú előadás… De a tapsvihar elsöprő, a Kjógen színészei pedig szó szerint szemberöhögik a közönséget. Eddig a pontig azt gondoltam, hogy a Kjógen a végsőkig naiv, mentes minden olyanféle komplex vicctől vagy reflektivitástól, ami egy mai nyugati színház sajátja. Hát tévedtem. A posztmodern irónia rizomatikus gyökerei keleten keresendők.

[ Szabó Nóra ] 2006-06-12 12:06:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]