Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Ahogy tetszik
[ József Attila Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 22. vasárnap    Mai névnap(ok): Móric, Ottó a - a - a
Gézanéző
Háy János: A Gézagyerek - Pécsi Harmadik Színház
Háy János költőként és prózaíróként vált ismerté, mégis darabjaival aratta eddigi legnagyobb sikereit. A Debreceni Csokonai Színház 2000-ben mutatta be a Gézagyereket Pinczés István rendezésében, amely a színikritikusok szavazatai alapján az évad legjobb új magyar drámája díját nyerte el a 2001-ben a POSzT-on, s eljött 2006: Háy darabja újra a versenyprogram része, ezúttal a Pécsi Harmadik Színház előadásában.

"Különös, hogy négy éve a debreceniek játszották már a POSZT-on a darabot. Érdemes megnézni, mi minden változott meg a világában. A társadalomkritikát nagyon jól hozza a rendező. Nem andalodunk el a mosolytalan autistától, sőt, senki sorsától, hanem egy vidéki közösséget látunk megfeszülni, ahol mindenki jót akar ennek az örök kisfiúnak, senki nem akar neki rosszat, mégis minden, mindig rosszba fordul. Ezt még ennyire tisztán, ennyire szomorúan soha nem láttam, mégis kell nevetni. Olyan arcokat látunk, amilyeneket nem szoktunk magyar színházakban."

Márton András


Háy művének, A Gézagyerek középpontjában egy szellemi fogyatékkal élő fiatalember áll. A darabot istendrámaként határozza meg a szerző, triviális mikrovilágok paralel létezéséből, mozaikszerűen rakódik össze az előadás világa, amely néhány elemből meghatározható: anya, szomszédok, kollegák a kőfejtőből, busz, kocsma, kisbolt. E világ összes eleme az elképzelhető legnagyobb módon terhelt a köznapisággal, s eme köznapiság a monotóniával még inkább megvert léthelyzetben lévő egzisztenciái a folytonos ismétlődésében, mintegy megnyilvánulni látják az „isteni lényeg”-et, ezekből a csökevényes, megnyomorított életekből a leszűrhető „intellektuális” tapasztalat tételmondatként, aforizmaszerűen végtelenszer ki is mondatik (a szájbarágásig) a darab folyamán.

Háy János Vincze János
 

Vincze előszeretettel alkalmazza a szimultán jelenetezést, a Herner Ferika faterja esetében is így történt, melyet nagyban elősegít az előadás színpadképe: Kovács Yvette, Steiner Zsolt és Vincze János munkája. A rendező minden jelenet helyszínét egyszerre tárja a közönség elé, s ki is aknázza a szimultanitás adta lehetőségeket a jelenetek átkötésére, ezáltal dinamikusan – díszletváltozás nélkül tudta megoldani a szétaprózott mikrovilágok összekapcsolását. A díszlet funkcionális, de használhatnánk a szegény színházi kifejezést is rá, bár ennél sokkal többet talán nem is bírna el a darabban megjelenített világ. A díszlet legnehezebben megvalósítható eleme a kőfejtő futószalagja, melyet egy a nézők felé ereszkedő rámpa képez. A rámpa egyben útként is szolgál, s a színpad előterében, a lejtő legalján található a konyha (mely otthonként szolgál). Az emelkedő rámpától a buszmegálló felé, rendezői balról a szomszédok drótkerítése, jobbról a kisbolt található, melyet egy pénztárgép jelöl ki, s a rámpa tetején a buszmegállóhoz érnek a szereplők. Szellemes díszletelem a busz megoldása, egy kétfelé nyíló tolóajtó jelöli ki a busz érkezését, távozását, a buszsofőr széke egyben Géza kőnéző, „isteni trónja” is. A rámpától távolabb bal oldalt Vizike szobáját egy ócska heverő, jobbra a kocsmát egy pult jelzi.

 

A színpadot a szürke és a fekete „színek” váltakozása határozza meg, Géza otthoni kőnézéséhez a színpadon nem szükséges a szövegben emlegetett konyhakő, a kőfejtőben a kőtömböket csak futófény jelzi, s az illúziót hangeffektus támogatja meg. Géza végülis csak néz. Néz otthon, néz a kőfejtőben, s ennek a nézésnek a miértje Géza létértelmezési konfliktusának fő forrása. Géza szellemi fogyatékkal él, ehhez képest a kvázi épeszű szereplők hülyesége mérhetetlen. A majdhogynem egynemű alkoholista közegben egyedül Géza képes a szeretetre. Az előadásban rengeteget nevethet a néző, de nem egy szerencsétlen embert nevet ki, hanem azt a közeget, ahol egy fogyatékos lehet a legnormálisabb és a néző nevetése az előadás előrehaladtával egyre kevésbé lesz könnyed, egyre jobban keveredik együttérzéssel, szégyennel...

 

A címszerepet Széll Horváth Lajos alakítja, s mivel kétszer tekintettem meg az előadást, megtapasztalhattam, még hónapokkal a bemutató után is intenzíven dolgozik alakításán. A Gézagyerek autizmusát mozgásában, mimikájában, gesztusrendszerében is hordozza, s igyekezete arra irányul, hogy teljes testnyelvében jelenítse meg az átlagtól eltérő figurát. Nem szánalmas bolondot, vagy bazári majmot formál, hanem egy nehezen, de gondolkozni tudó, érző lényt, az egyetlent ebben a közegben, aki képes rákérdezni saját helyzetére, önmagára: miért is vagyok a világon. És nem a bolond gyerek a nevetséges, hanem a megannyi, maga öntetszelgő kisszerűségében dagonyázó kocsmatöltelék. Amíg a bemutatón Széll Horváth Lajos képtelen volt megmutatni Géza lelkületét, csupán a görcsösségre és a külsődleges eszközökkel élő szerepformálásra futotta erejéből, addig két hónappal a bemutató után már sokkal gazdagabb eszköztárral oldotta meg a szerepét, s ezáltal mintegy tétje lett a produkciónak. Ahogy az egész előadásnak is. Azáltal, hogy a központi szereplő elfoglalta az előadásban a neki megírt pozíciót, hirtelenjében átrendeződött az előadás hierarchiája. A bemutató kellemes meglepetése volt Nagy Bandó András alakítása, aki képes volt kivetkezni humorista voltából (az első percekben fel sem ismertem), s színészi alakítást nyújtott Krumm Ádám oldalán. A Gézagyerek legtöbb jelenetében Háy duettekben versenyezteti a szereplő-párokat, mindegyikben a másikra licitálás a tét, hogy ki a nagyobb hülye, ki a domináns. Ugyanez történik a kőfejtői melósoknál, a szomszéd házaspár esetében (Bacskó Tünde – Bánky Gábor), és a két idült kocsmatölteléknél (Krasznó Klára – Németh János).

 

A párosok nyújtotta alakítás „dinamizálja” a monotóniát, s a darab sikere elsősorban nem a dramaturgiából, hanem a Háy írta hálás szerepekből ered. A két melós végigkomédiázza az előadást, pedig gyakorta halálról, betegségről, s önnön butaságukról fecsegnek. A kocsmai jelenetekben egymás mellett sorjáznak a részegségi panelek és a remek egyéni villanások. A szomszéd házaspár a családon belüli erőszak „hálás” problematikáját kínálja, a zsörtölődő feleséget, és a tehetetlenségét asszonytángálásban kiélő férjet, nagyon pontos mindkét alakítás, a kocsmai heje-hujához képest eszköztelen megoldásokkal élnek a színészek. A kocsmai jelenetek két idült alkoholistája tág határok közt mozoghat. Németh János néma jelenlétéből, ahogy a pultba kapaszkodva percekig alig-alig megmozdulva áll, iszonytató erővel sugárzik a kiskocsmák időn kívüli alkoholistáinak magánya, illetve Krasznói Klára Vizike alakítása (életében talán legszebb szerepformálása) is elementáris erővel mutatja meg azt a köznapi emberi tragédiát, nyomorúságot, amely bár komikus, mégis fájdalmas.

 

Az előadás semleges, tompa, egylényegű szerepei szólóban mutatkoznak meg. Laci bácsi, a főnök (László Csaba), a buszsofőr (Ujláb Tamás), a boltos Marikáé (Tamás Éva). Szerepük annyi, hogy ráerősítsenek a mérhetetlen ürességre, személyük semleges, mindegyik színész megoldotta a szerepét.

Vincze rendezésének legizgalmasabb, legköltőibb része a monotónia megmutatása, de az egész darab szinte csak erre épül, a nem történésre (nem véletlenül Samuel Beckett: A játszma végé-je után rendezte). A legérzékletesebb percek a kőfejtőben zajlanak. Ebédidőben. Ahogy újra és újra megismétlődik az ebéd szertartásos „ugyanazevése”, koreografált mozdulatokkal baktatnak lefelé a melósok a rámpán, majd felfelé, ez az időn kívüli, évtizedekre nyújtható pillanat ismétlődése az előadás tetőpontja. Az előadás végére eljutunk ugyanoda, ahonnan kiindultunk, realizálódik a nem történés.

 

Az egyetlen személy, aki képes még ebben a világban Géza szeretetét nemcsak érzékelni, hanem viszonozni is, az az Anya. Koszta Gabriella szerepe igazi ívet kap az előadásban. A falusi asszony egykedvűsége örömbe, büszkeségbe hajlik át, mikor is Gézának munkát ajánlanak, majd Géza számára ő lesz az egyetlen, aki talán enyhítheti a melósok marháskodásának traumáját. Az Anya az egyetlen, aki mindenkivel kommunikálni tud, aki megosztja örömét, bánatát ebben a mikroközösségben, ő az egyetlen, akit (egyszerűsége és tisztasága miatt) nem lehet kinevetni, legfeljebb mosolyogni értetlenségén. De ebben a darabbéli világon, az ilyen fokú lelki nyomorúságban sínylődő páriákon nem is könnyű folyamatosan nevetni, a néző egyre inkább elszégyelli magát a második részre, más idült nyomorán majdhogynem a sajátján , egyre kevésbé képes harsányan nevetni. Mert ebben az előadásban minden nevetésünk élesztgeti azt a kérdést: a miénk mennyiben különbözik a színpadi szánalmas sorsoktól?!

forrás: Kritika 2006./június

Kapcsolódó linkek:
   • A Pécsi Harmadik Színház honlapja

( Fot? Ajpek Orsi )
[ Balogh Robert ] 2006-06-10 10:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]