Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Varázsfuvola - mese
[ Nemzeti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2017. augusztus 19. szombat    Mai névnap(ok): Huba, Lajos a - a - a
Benkő Géza - Harkály odú
Már rég úton kellene legyek, de nem mozdulok. Állok anyámmal a harkály odú előtt virradatig, majd pirkadatig, mindaddig, míg a kis harkály ki nem repül hozzánk.

- Csak bor van itthon, fiam, volt pálinka is, jófajta barack, de Gyuri bátyád megiszogatta, amikor az üvegházat hozta rendbe, öntsek?
- Jó lesz az is anya, köszönöm.
Levetem a kabátomat, anya megmarkolja a botjait, odacsoszog a konyhaszekrényhez, kinyitja az üvegajtós részt és kivesz egy kétliteres műanyag üveget, benne vöröslő folyadék. Minden mozdulat nehezére esik. Hagyd csak, mondom, s elveszem tőle az üveget, kiveszek egy vizespoharat, bezárom a konyhaszekrény ajtaját, eközben anya, botjaira támaszkodva elbotorkál az asztalig, s ugyanazzal a „jaj, édes jó istenem” sóhajjal, amit annyiszor hallottam nagyanyám szájából – isten nyugosztalja – leül. A bor finom. Kicsit talán melegebb, mint a vörösboroknak illik, de határozottan jólesik. Nem túl édes, dacára a tavalyi termésnek és a cukrozásnak. Nem is testes annyira, hogy elnehezítse szempillámat.
- Fáradt vagyok, látszik is rajtam.
- Jól jöttél?
- Jól.
- Nem esett?
- Nem.
- Paprikás csirkét csináltam, nokedlivel.
- Eszem majd indulás előtt anya, éjjelre nem merek.
- Nem állsz be a garázsba inkább? Sosem lehet tudni.
- Mit anya?
- Éjjelre eleredhet.
- Legalább megmosódik a kocsi.
- Ez is igaz.

Rágyújtok a borhoz. Megkínálom anyát. Erős az nekem, mondja, s előveszi a cigarettadohányt, sodorni való papírt, és egy cigarettatöltőt. Megcsinálom én, mondom, s megsodrok két szál cigarettát. Nehézkesen megy, kézzel szoktam, a gép más technikát igényel. Adj csak egy olyat no, mondja anya, én meg rágyújtok a sodortra.
Csend van. Amíg apám élt, ugyanígy ültünk a konyhaasztalnál, mint most, hárman eregetve a füstöt, a tévé ment persze, csak lehalkítva, apám oda-odasandított a képernyőre, közben odafigyelt arra is, hogy ne legyen üres a poharam, és persze azonnal töltött magának is. Csak amikor hazajöttem látogatóba, akkor ihatott nyugodtan az asztalnál, koccintok a fiammal, mondta mindig anyának, aki a harmadik pohár után rosszallóan nézett rá, s persze rám is, de nem szólt. Engedte.

Felállok az asztaltól, s a konyhaszekrényből kiveszek még egy vizespoharat. Apának, mondom, s leteszem oda, ahol mindig is ülni szokott. Teletöltöm a poharat, s koccintok vele. Anya megtörli a szemét. Laci bátyád halt meg, egy hete, hogy eltemették. Három sírhelynyire apádtól. Aztán elcsuklik a hangja. Csend van. Egy légy zümmög, én nyúlnék a légycsapóért, amióta az eszemet tudom, ugyanott van felakasztva, az asztal sarkánál a falon, hogy az ember ültében elérhesse, de anya megkér, ne bántsam a legyet. Legalább van egy kis élet idebent, amikor nem vagy itt, fiam, mondja.
- Fent vetettem meg neked.
Nem tudom, hogyan csinálta, ezzel a két bottal is alig bír járni, nemhogy az emeletre felmenni, és ott előszedni a tisztaszobában a szekrényből az ágyneműt, megágyazni, majd vissza le a lépcsőkön. Itt is elég lett volna nekem, mondanám, de lent csak apa helye van, bevetve szépen, érintetlenül egy éve már.
- Majd felmegyek, fiatal még az idő.
- Reggel korán indulsz fiam, fáradtan vezetni, nem lesz nyugtom felőled.
-Tudod, hogy hívlak majd. Miért halt meg Laci bátya?
- Rák. Áttétes. Kérte, hogy hozzák haza, nem akart a kórházban… aztán itthon még két napig élt. Átmentem hozzá.
- Egyedül?
Egyedül. Most szóltam volna Ilonnak? Hívtam volna fel, hogy gyere át? Ő is bottal jár már. Meg mit csinált volna ott? Várt volna kint rám, míg én bent vagyok Lacinál? Nem szólt semmit, csak feküdt az ágyon. Nézett. Elmosolyodott. Mondtam neki, hogy most már minden jól van Laci, minden jól.
- Nem cigizett sosem.
Nem is ivott. Vasárnaponként egy sört, focimeccs után. Ilyen ez látod. Gyuri meg mindennap pityókás, a cigi ott lóg a szájában egyfolytában, pedig most töltötte be a hetvenet. Az üvegházat is, két nap alatt rendbe hozta nekem, öntözni is eljár, gyomlál, megkapál, most majd bort adok neki, az maradt még, mondta, neki az is jó, nem kell mindig pálinka, jó nekem a bor is fizetségnek, ezt mondta. Jó, hogy haza tudtál jönni.
- Csak éjszakára anya.
Az is jó. Majd lesz úgy is, hogy nappalra is tudsz. Majd lesz úgy is. Ezt ismétlik éjszaka?
- Anya a tévére mered. Valami sorozat megy épp.
- Nem is tudtam, hogy ismétlik. Szoktál tévét nézni?
- Ritkán csak. Sok a munka.
- Pedig ez jó sorozat. Van benne minden. Szerelem, gazdagság… meg legalább beszéd van a konyhában, nincs csend.

Egy férfi magyaráz valamit hevesen mutogatva egy feltűnően csinos nőnek, a háttérben egy medence, körötte frissen nyírt zöld pázsit és egy gyönyörű villa. A mi házunk sokkal szebb ennél, mondom, meg az udvarunk is, teszem hozzá, anya elmosolyodik. Csak már nincs aki minden reggel felseperje. Nem bírom.
- Majd felseprem én hajnalban.
Dehogy sepred te azt fel! Majd Gyuri megcsinálja, öntök neki két deci bort, megcsinálja. Egyél már egy kis paprikás csirkét. Ott fog megromlani nekem. Megmelegítem.
Azzal nyúl is a botokért, hogy felálljon az asztaltól. Nem hagyom. Odamegyek a sütőhöz, alágyújtok. Kiveszek egy mélytányért, vágok egy szelet kenyeret. Itthon mindig eszem kenyeret is a nokedlis csirkéhez. A sült illata átjárja a cigarettafüstös konyhát. Nagyon finom. Kétszer szedek. Anya nézi, ahogy eszem.
- Most majd nem is tudok aludni.
- Ettől tudsz majd csak aludni fiam. Adjak szódabikarbónát?
- Van?
- Mindig van. Apád a vége felé már csak úgy tudott enni. Megette, aztán bevett egy kiskanálnyit és leitta vízzel.

A szódabikarbóna megböfögtet. Nem tartom vissza. A kezem sem teszem a szám elé. Hangosan, jólesően böffentek párat. Mintha apádat látnám, mondja anya, s könnybe lábad a szeme. Megköszönöm a vacsorát, felkelek az asztaltól és elmosom a tányért, a lábast pedig kiviszem a spájzba. Még két órát alhatsz fiam, szól utánam anya. Elég lesz az nekem, szólok ki a spájzból. Van ott bent egy rúd finom csípős kolbász, meg káposztás hús, tegnap hozta Mari ángya, disznót öltek, vidd el, én nem ehetek ilyen nehezeket, de mire a mondat végére ér, már ott áll anyám a spájzajtóban, botjaira támaszkodva. Gyuri bá’- nak lehet jobban jönne a bor mellé, mondom, de anya nem enged, kiviszem hát a disznótorost a konyhába s becsomagolom újságpapírba, majd beteszem egy nylon szatyorba. Elszívunk még egy cigarettát.
- Tedd el magad reggelre fiam, legalább cseppet aludj.
- Alszom cseppet anya, köszönöm a vacsorát.
-Egészségedre fiam.

Felmegyek az emeletre, a cipőmet kinn hagyom az ajtó előtt, leülök az ágyra, de tudom, hogy képtelen leszek elaludni. Anya is mocorog, felhallatszik a botok kopogása a konyhakövön. Kop, kop. Látom magam előtt, ahogy a mosogatóhoz erőlteti magát, és újra elmossa a mélytányért és a kanalat. Semmi értelme bevetni az ágyat, anya reggel úgyis feljön valahogy, és szépen elrak mindent majd. Felkelek hát, az ágyon ott marad lenyomatom, ahogy ültem. Nem egyengetem el a paplant, hagyom így, behorpadva, legalább ennyi maradjon itt utánam, legalább reggelig, amíg anya beágyaz.
Én sem tudok aludni fiam, mondja anya, mikor benyitok a konyhába. A tévé még duruzsol, a konyhaasztalon a frissen elmosott hamutartóban egy szál sodort cigaretta pihen, füstje lustán száll a plafon felé. Magam is rágyújtok, de csendben maradok. Tudom, hogy semmi értelme előhozakodni a hazaköltözésemmel. Összezördültünk már párszor ezen, anya szerint nekem itt már semmi keresnivalóm, máshol kell boldogulnom, legyek valaki, mindegy hol, csak ide vissza ne. Ő meg ellesz valahogy, ne féltsem. Hát hallgatok inkább, anya mesél, Laci bátya temetéséről, Ilonról, Gyuri bá’-ról, hamar ránk hajnalodik.
- Menned kell lassan.
- Tudom.
- Kikísérlek.
Anya, a konyhába is behozta a szél az eső illatát, lehet, hogy csak szemerkél, de…
- Recés gumi rátét a botokra, látod? Gyuri hozta, bentre nem használom, csak ha kimegyek, ne kopjon el időnap előtt, így nem csúszik, ne félj.

Bepakolom a disznótorost a csomagtartóba, s még egy üveg vörösbort is ad anya. A bort az anyósülésre teszem. Megállok a nyitott kocsiajtó előtt, anya két tenyerébe fogja arcom, vigyázz magadra az úton fiam, mondja, s megcsókolja a homlokom. Nem érkezek beszállni a kocsiba, jaj, majd elfelejtettem, kiált fel, nem tudom, mennyire lehet látni így a sötétben, de mutatni akarok neked valamit. Meg kell, hogy kerüljük az autót. Látod? Kérdi anya, a szilvafa törzsére mutatva. Napokig kopácsolt. Én minden áldott este összeszedtem a földre hullott famorzsákat, beraktam egy befőttes üvegbe, meg is telt a hét decis üveg, itt van a fa tövében. Látod az odúját? A nagy faág alatt rögtön.
Meresztem a szemem, de hiába. Túlságosan sötét van még. Az eső is eleredt szépen. Tökéletes kör, egy aprócska törés sincs benne, mondja anya. Mindjárt felébred, most már suttogja csak, de hogy kirepül e, azt nem tudom, így, esőben még sosem figyeltem meg.

Már rég úton kellene legyek, de nem mozdulok. Állok anyámmal a harkály odú előtt virradatig, majd pirkadatig, mindaddig, míg a kis harkály ki nem repül hozzánk.

Benkő Géza
 
Benkő Géza(1969. okt. 28. Kiskövesd) Színész, rendező. Királyhelmecen érettségizett, majd színészdiplomát szerzett Pozsonyban. Szabadfoglalkozású. A szlovákiai magyar színházak (Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház, SZEVASZ Színház) mellett évadokat játszott Győrben, Nagyszombatban, de másutt is szívesen látott vendég. Több szlovák filmben kapott nagyobb szerepeket is. Beckett Godot-ra várva című abszurdjában nyújtott teljesítményéért a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján elnyerte a legjobb alakítás díját. Sándor György humoralista írásaiból az 1990-es évek közepén két műsort szerkesztett. – Főbb színházi szerepei: Venticello (Peter Shaffer: Amadeus); Csongor (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Orgon (Molière: Tartuffe); Bajkhállóy Richard huszárkapitány/Kleisermann Mihály jegyvizsgáló (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Portos (Alexander Dumas: A három testőr); Őrnagy (Örkény István.: Tóték); Partjelző, szappan (Egressy Zoltán.: Sóska, sült krumpli), Postás (Örkény István: Tóték), Lucky (Samuel Becket: Godotra várva), Truffaldino (Carlo Goldoni: Két úr szolgája), Ripafratta lovag (Carlo Goldoni: Mirandolina), Billy (Dale Wassermann: Kakukkfészek), Edmund Tyrone (Eugene ONeill: Utazás az éjszakába), Schweizer (Friedrich Schiller: Haramiák), Színész (Milan Lasica–Július Satinský: Barátunk René). Monodráma: Samko Tale (Daniela Kapitáňová: Temetőkönyv).

2017-08-01 06:27:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Fodor Zsókának. Arról, hogy mennyi talán igen, de arról, hogy van, nem illik megfeledkezni. Boldog születésnapot! (Kadelka Lászlótól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Kitüntetések 2017. augusztus 20. alkalmából

14. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál

Szabó Máté – „A tagadás önmagunkra is vonatkozik”

Robin Hood - musical

Benkő Géza - Az Öreg (6)

Catalina Moş és Szabó Réka - viselkedés lélektan

Benkő Géza - Az Öreg (5)

Benkő Géza - Az Öreg (4)

Benkő Géza - Az Öreg (3)

Benkő Géza - Az Öreg (2)

Benkő Géza - Az Öreg (1)

26. Zempléni Fesztivál

Nagyajtay Teréz színpadi jelmeztervező 120

Benkő Géza - Harkály odú

,,Nincsenek fiktív gondolatok, semmi nincs kiszínezve”

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
OSA Archívum állásajánlat
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]