Dátum: 2017. november 25. szombat    Mai névnap(ok): Katalin, Katinka


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Ifj. Fekete István id. Fekete Istvánról
   De éppen emiatt meghökkentő ifj. Fekete témakezelése. Úgy harsog a könyv lapjairól (néha elcsukolva), mintha szándéka volna megfenyíteni az országot a tengerentúlról. Hosszan töprengtem a genetika különös furfangjain. Hogyan érte el, hogy az öreg Fekete a napi gondok, átvágások, „napi asszony” gondjai közt is toleránsabb, békésebb, türelmesebb - egyszóval: szebb és irodalmibb - a fiánál, aki kivont kardokkal futkos egy olyan tájban, ahol minden növény, madár, állat neve Feketével kezdődik.

   
   
   Ég és Föld
   
   

   Többesélyes, ha valaki az apjáról ír könyvet. Családtagként beszámolhat olyan részletekről, amelyekről kívülálló más irányból aligha szerez tudomást, közben persze fennáll a veszély, hogy az elfogultság, a dermesztő tisztelet szétrázza a könyvet, vagy pedig olyasmiről beszél, amiről a csillagok mai állása szerint szordínóban is csak keveset illik pletykálni, ilyen az anya személye példának okáért. Rossz fényt vet.
   
   Él Magyarországon egy korosztály, amely korosztály Fekete István ifjúsági regényein és állattörténetein tanult olvasni, szokta a betű, a természet, a földrajz szeretetét. Ez a tény sem az íróktól, sem a generációtól el nem vehető, jöhet a gépek, a ráció és a hipermechanka előre jelzett tombolása. Néha felmerül, Fekete István hatékony segítségével voltam képes Móriczot, Nagy Lajost, Örkényt, még később Hamvast, Joyce-t, etc. olvasni. Abból, hogy az ország olvas, Fekete István regényt, elbeszélést, novellát (a Haltenyésztés szakkönyvére nem emlékszem, és talán a Zsellérek is elkerülte a polcomat) nem következik más, minthogy Fekete István író. Nincsenek kétségek. Ma 100 magyarból 100 ismeri Fekete István nevét, 100 személyes ismerősként köszönti Vukot, a kisrókát, 100-ból 100 bizonytalan, hogy ő maga töltött-e káprázatos, emberformáló nyarat a Tüskevárban, ötven fogadna rá, hogy igen, ő járt ott, igyekezett megfelelni Matula bácsinak, lőtte az első varjút, fogta az első rákot, csukát. Az, hogy Fekete István írásai átitatták az országot annyira egyértelmű, minthogy a kenyér háromhatvan, az akác felfelé nő.
   
   De éppen emiatt meghökkentő ifj. Fekete témakezelése. Úgy harsog a könyv lapjairól (néha elcsukolva), mintha szándéka volna megfenyíteni az országot a tengerentúlról. Hosszan töprengtem a genetika különös furfangjain. Hogyan érte el, hogy az öreg Fekete a napi gondok, átvágások, „napi asszony” gondjai közt is toleránsabb, békésebb, türelmesebb - egyszóval: szebb és irodalmibb - a fiánál, aki kivont kardokkal futkos egy olyan tájban, ahol minden növény, madár, állat neve Feketével kezdődik. A harcos ifj. Fekete István pedig, aki e kötetet elkövette édesapja védelmében: sok. Minden vonatkozásban. Sok fiúként, mert túlhabzik a fiúi szeretet, csak szuperlatívuszokban képes megszólalni drága édesapjáról, ami ekkora tömegben zavaró. Túlzó a folyamatosan ismételt homéri jelzőrendszer. Riasztó, mennyire nem érti, hogy az irodalomtudomány szempontjai mások, mint az olvasói (kiadói) szempontok. Aránytévesztő szerkesztőként, válogatóként, az aczéli magyar irodalom és irodalompolitika szakértőjeként. Sok, sok, sok. Mintha hiányozna belőle az iránymutató egyensúly, ami a rendszert itthon túlélők természetes sajátja, azaz: egyértelmű közhelyekről nem, vagy csak keveset beszélünk, ha mégis, füstös-zajos vendéglátóipari egységben, miután az alkohol megbontotta az arányokat. Sok, ahogyan illeszt. Túlzás a modor, ahogyan oldalakon keresztül Bodor Bélát oktatja. Sok az is, hogy ötvenhatban lelépett, és most apja révén beállít kommunistázni. „Tetszettek volna forradalmat csinálni…” üzeni égi bázisáról Antall József a demokrácia első miniszterelnöke. Csak mostanában kezdjük felfogni, mekkora igazságokat hagyatékozott ránk.
   
   Nem mondok rosszat, letéve ifj. Fekete István apjáról szóló kötetét, mert a könyv lényegében Fekete István szerelmi levelezése és töredékes munkanaplója. A kommentek feledhetők. Nem fogalmazhatom meg a világos esztétikai konzisztenciát, jól, összefogottan, pengésen írni nem akarat, hanem tehetség dolga. Nem mondhatom, hogy állok értetlenül, hiszen Fekete könyvei megjelentek, csúcspéldányszámban, keresett velük, nem is akármennyit, miközben a szocializmus lényege, hogy szegényként tartani azon néprétegeket, amelyek szegényként kezelhetőbbek. Az írók ide tartoztak. Régen nem kérdés, van az irodalom (írók), és akik ebből élnek. Minden korban. Jó esetben a jó író is abból él, amit ír. Minden korban. Fogalmunk nincs, ifj. Fekete István miből él az óceán igényes és gazdag másik partján, reméljük, nem Fekete István író hagyatékából.
   
   A könyv valószínűleg elfogy majd, mert aki ismeri és szereti az írót, számára fontosabbak a kinyílt sublótban láthatóvá vált gyöngyszemek, minthogy a gladiátor ifj. Fekete íróvá akarja szentelni Fekete Istvánt, az ÍRÓT.
Onagy Zoltán

   
   Ifj. Fekete István: Fekete István az Édesapám volt
   Móra Könyvkiadó 2004., 1890 Ft 380 oldal

   
       
2005-03-12 14:35:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Cikkarchívum
Paul Lendvai - Magyarok A kezdetektől napjainkig
Kádas Mária - Kurgáni napló
Kisgergely József - Poénzsák
Új könyvesbolt a Battyhány téri Vásárcsarnokban
Konrád Mónika - Az ég alatt, a Gangesz fölött
Balogh Gyula A Jordán-sztori / Egy színházi JELENSÉG
Kovács Edit - Mindentudás Színházi Egyeteme
Kalmár Tibor - Mulattattam és mulattam
Szunyogh Szabolcs: Védtelen istenek – Kézikönyv a teremtéshez
Ormos Mária - Remények és csalódások
Léner Péter – Sztankay
Kováts Kriszta - Nyáry Krisztián: Játékok és szerelmek
Orcsik Roland - Fantomkommandó
Tarandus Kiadó a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Lakat T. Károly - Titi Göröcs János, a varázsló
Hegyi Gyula - Gyilkosság a templomlépcsőn
K.László Szilvia - Marci és az évszakok
Catherine Horel - HORTHY
Amiről az orvos nem mindig beszél
Dési János - Sajtóstul a házba
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu