Dátum: 2019. június 24. hétfő    Mai névnap(ok): Iván, János


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
Krétakör Színház
PREMIER
Kálmán György 30 éve halt meg
Kálmán György 30 éve nincs köztünk, március 6-án lenne 94 éves. Zsolt István (a Nemzeti Színház akkori főügyelője) a jó barát írásával emlékezünk a korszak nagyszerű művészére.
PALACKPOSTA*(Ezt az írást olyan emberre bíztam, aki – remélem – megéri az alábbi dátumot és szerét ejti, hogy többen olvashassák. Zs.I.)

Az általa hőn szeretett Szendrő Józsefnél, Pécsett kezdte a pályáját. 1953-tól az 1980-as kiűzetéséig a Nemzeti Színház tagja volt. Ha mindketten élnénk, akkor az emlékezésre okot adó dátumot megelőző szombaton a Gellért szálló presszójában ülnénk, és csak két dologról nem beszélnénk: színházról és fociról. Ha életünk két legnagyobb szerelméről nem, akkor vajon mi másról? Mindenek előtt meghallgatnánk Klárika, a felszolgáló (még a Hungária Kávéházból ismerjük) legújabb pletykáit. Kálmán úr felhörpintené – mivel még kora délelőtt van – kb. nyolcadik dupladupla kávéját, én a teámat kavargatva figyelném a tavaszi szélben kigombolkozó lányokat, ahogy sietnek a Műszaki Egyetem könyvtárába. Biztosan szó esne sportról – szigorúan foci nélkül, mert AZ Magyarországon már a mi időnkben sem volt az –, valamelyik Seregi balettről, és biztosan szóbahoznám a Fesztivál Zenekar legutóbbi koncertjét. Szó kerülne szeretteink gyermekeiről, valamint arról, hogy Bánfalvy Kláriék Bécsben milyen újabb kiállítást javasolnak megnézni.

És lehet – mert mindketten már szenilisek (is) lennénk –, hogy csak csak szóba kerülne az a fránya Színház. Még talán az is, hogyan lett a Ráday utcai kesztyűs inasból színész. A szuterén műhelyből kinézve csak a járókelők lába látszott, ott figyelt fel egy kamáslis elegáns cipőre, amelynek gazdája sétapálcával, mindig ugyanabban az időben járt arra. Egy alkalommal utána lopódzkodott és megtudta: SZÍNÉSZ az illető! Attól kezdve vonzotta – no, nem a színészet –, hanem a gyönyörű cipő, ha Ők ilyet viselnek, akkor Ő is színésznek áll!
Ugye, milyen praktikus okok határozzák meg a pályaválasztást. Biztosan szegényebb lenne Kálmán György nélkül a magyar színházi élet, ha Somló István – a kor kiváló színészének – barátnője nem a Ráday utcában lakik.

Marat halála - főpróba szünete, 1966. Zsolt István - Kálmán György
 
Pályafutásának néhány emlékezetes dátuma: példának okáért, miként bújt ki Marceau: A Tojás-ából 1957. november 5-én este, egy akkor még harminckét éves fiatalember a színész-szakma teljes vértezetével és aratott országos sikert, egy olyan Nemzeti Színházban, ahol, akkor még nem volt divat fiatalokra főszerepet osztani. Abban az időben a Júliák is csak a negyven fölötti korosztályból kerülhettek ki. Biztosan emlékeznénk – mindkettőnk nagy szerelmére – Törőcsik Marikára, Szigligeti Liliomfi-jában milyen bűbájos partner volt ’62-ben. És a következő szezon, a Lear Király bolondja – és mi, mindannyian a politika által bolondítottak: kiűzettünk a Paradicsomból. El kellett hagynunk a Blaha Lujza téri házat…

Kárpótlásul: Lucifer, Sinkovits Imrével és Váradi Hédivel és a szomorúság, hogy Majorral többet nem. Lehet, hogy ez volt a gyönyörű pálya legkeserűbb pirulája: Major „félt Tőle” – túlságosan okosnak tartotta. Következett mindkettőnk egyik legkedvesebb – és egyik legsikeresebb – darabja, P. Weiss: Marat halála. Itt érdemes elidőznünk egy kissé. Ebben az évben találtuk ki Simon Zoltánnal és Kadelka Lacival a Stúdiót. A Marat volt az első feladat, amelyet a három színházi zseni: Sziget Károly, Bodnár Sándor és Simon Zoltán a két főszereplő Kálmán-Sinkovits, valamint a Stúdió „összehozott”. Több évre megoldva a gondot, ha nem lenne mit játszani.

A Tojás utáni legnagyobb személyes siker, Arthur Miller: Bűnbeesés után főszerepe. A szöveg nyolcvanhárom (83) gépelt oldal, az egész szinte egy monológ. A legnagyobb színészi koncentráció, amelyet prózai színházban valaha láttam. És ugyanebben az évadban Pirandello: Csörgősipka című műve. A sors úgy hozta: egy „Pirandelló-őrült” fesztivált szervez a rajongott szerző darabjaiból, ennek során látja a Katona József Színházban az Egri István rendezte előadást. Másnap főhetett a Főhatóság feje, ki kell engedni NYUGATRA a társulatot, csomagolás, irány Itália. A személyes siker olyan óriási, hogy „megéri” minden fesztivál évben bemutatni valamit – s következett megannyi Olasz turné.
Persze könnyen beszél az, aki szövegtanulás nélkül, fekete-sortban, egy síppal a kezében utazhat, míg mások – ha állambácsi szerint jól viselkedtek – jó, ha háromévente eljutottak Bécsig.

Nemcsak utazni nem volt könnyű, de színpadon sem látta szívesen az egyházi személyeket a hatalom. 1968 után enyhült a szigor és Marton Endre főrendező igyekezett élni a lehetőséggel megrendezte, Peter Luke darabját a VII. Hadrián címűt, amelynek főhőse egy képzeletbeli Pápa. Hát, ha valaki Pápább a Pápánál, az az én Barátom. Bár nem vettem jónéven Őszentségétől, hogy még az én szerénynek nem mondható társaságomban is olyan elsöprő sikere volt a hölgyeknél.
Hiába a reverenda…

Szó, mi szó. Rákapott a csuhára. Kadelka Laci rábeszélte Martont, mutassuk be a barátja, Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka című darabját. A Giordano Bruno-ról szóló műben ugyan Básti Lajos volt a Pápa, de egyik bíborosát Kálmán György alakította. A fiatalon meghalt Maróti Lajos jó pár évre megoldotta az „élő magyar szerző a Nemzeti Színházban” című turné kérdést, lehetett csomagolni – több kis kör Európában, igaz, inkább a keleti szektorban. Még ebben a szezonban Illyés Gyula Testvérek-je, a nagyszerű szakmai-testvér, Sinkovits Imrével. Jellemző kettőjük összhangjára, hogy az enyhén szólva is Kálmántól távol álló szerepet igen finoman oldotta meg.

Hatalmas sikerek, ’71-ben Marton Endre lett az igazgató és szerette volna a Hamlet-et bemutatni. Természetesen a címszerepben Kálmánnal. Ebben az időben történhetett valami a Barátommal. Nem akarta eljátszani! „Amíg Gábor Miklós él, nem vállalhatja színész, hogy eljátssza a Hamletet” – mondogatta.

Ettől kezdve elkezdett kihátrálni a szakmából… Betegségek, az első komolyabból a Rádió segítségével sikerült visszahozni, országos siker lett a Szilágyi György írta „Hanyas vagy”? Amely szintén egy fantasztikus monológ volt. Ez egy kissé felrázta, de már menekült a feladatok elől.

A Nemzetibe szerződött a rendkívül tehetséges Cserhalmi György, akit Kálmán csodált. Imádta a fiatalokat, Cserhalmi egy híressé vált nyilatkozata, amely a „leszúrt lábú színészek”-et ostorozta, nagyon megijesztette. A Nemzeti Színházban a Marton Endre ’77-es leváltását követő időszakban számára „sajátos” helyzet jött létre. Szinte várta a végszót, hogy eljöhessen.

Nem marasztalták…

De ezt a történetet majd Molnár Gál Péter írja tovább.

Remélem, még sokan emlékeznek erre a csodálatos SZÍNÉSZRE.

Minden esetre köszönjük meg Somló Pistának, s a kamáslis cipőjének!

Zsolt István

2019-02-19 00:40:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Cikkarchívum
Minden gyerek jusson el színházba – de hova és mire?
The Masters Collection: Ferencsik János
Színházi Világnapi üzenet 2019
Március-én ünnepeljük a Bábszínházi Világnapot
Eötvös 75
Kálmán György 30 éve halt meg
„Katkó hátborzongatóan jó volt!”
Bajza József 215 éve született
Sorsok írják a történelmet
Történelem és legenda az otthonkeresésről
A „Love Story” a Turay Ida színházban
A király meztelen!
Segítünk az Igazgyöngynek
Megjelent Rohmann Ditta csellóművész legújabb albuma
Életre szóló kilenc éjszaka – A pandák gyönyörű utazása
Cziffra György – örök élményt nyújt
Csernus Mariann 90
Tege Antal Őze Lajos-díjas
Rosencrantz és Guildenstern halott – Gyulai Várszínház
Szabó Magda - Tündér Lala
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
TV műsor
 
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu