Dátum: 2018. szeptember 23. vasárnap    Mai névnap(ok): Tekla, Telma


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
Krétakör Színház
PREMIER
Nagyoperett és kisopera
Avagy egy zseni hibái és erényei
Az operett úttörője Jacques Offenbach több mint száz művet komponált a műfajban, amely halhatatlanná tette. Budapesti bemutató az Erkel Színházban és az Operett Színházban.
A legismertebbek között van az Orfeusz az alvilágban, - melynek leghíresebb részlete a nevezetes Kánkán -, a Szép Heléna és a Kékszakáll. A szerző azonban nem érte be az operett babéraival, az opera műfajában is szeretett volna nagyot alkotni. Két operát komponált, a Rajnai sellőket és a Hoffmann meséit. Utóbbi nagyhírű részlete a közismert Barcarola.

Első műve librettóját Charles-Louis-Étienne Nuit írta, eredeti címén Les Fées du Rhin, azaz a Rajna tündérei és Offenbach életében csak Bécsben mutatták be 1864-ben Die Rheinnixen címmel. A librettót Alfred von Wolzogen fordította németre, de az előadás szinvonaltalan lett, mivel az egyik főszerepet éneklő tenor, Alois Ander rossz formában volt, ezért egy rövidített változat került színpadra. A teljes darabra 2002-ig kellett várni, amikor koncertszerű előadásban szólaltatták meg.

Rajnai sellők
 
Rajnai sellők
 
Offenbach két motívumot is átemelt a Rajnai sellőkből második operájába, a Hoffmann meséibe. Ennek sikerét azonban a szerző már nem élvezhette, a postumus bemutatóra Párizsban került sor 1881-ben. A két híres részlet a „Chant des Elfes”, amelynek motívuma a nyitányban is megjelenik, és a „Belle nuit, o nuit d’amour”, amely Barcarola néven vált ismertté, és Miklós valamint Giulietta kettőseként szólal meg a Velencében játszódó negyedik felvonásban. Úgy tűnik, elég sokáig kellett várni arra, hogy egy modernebb feldolgozás is szülessen, ennek bemutatója 2005-ben volt Ljubjanában.

Rajnai sellők
 
Rajnai sellők
 
Ezt követően egy ugyancsak modernebbnek szánt színrevitel, Magyarországon először, a február 24-i budapesti bemutató az Erkel Színházban. Kesselyák Gergely dirigálta az estét minden fölösleges sallang nélkül, precízen, pontosan összehangolva a zenekart a színpad eseményeivel. Az énekesek jó teljesitményt nyújtottak annak ellenére, hogy szokatlan helyzetekben énekelve olykor nem kis megpróbáltatást kellett leküzdeniük, főként a szoprán és a tenor művészeknek. Keszei Bori nem tudta mindig uralni a magas hangokat, nem mindig sikerült kiteljesednie eszköztárának. László Boldizsár viszont általában jól érezte magát szerepében. Szegedi Csaba és Kovács István szerepe jól karakterizált, erőteljes hanggal könnyedén vették az akadályokat még a finomabb, lágyabb hangszínt igénylő jelenetekben is. Kétségtelenül Ulbrich Andrea meghatározó oszlopa a produkciónak a fájdalmas, bosszúvágytól fűtött anya szerepében. Jelenléte karizmatikus. Figyelemre méltóan képes óriási hangerejét teljes egészében uralni.

Összegezve a benyomásokat: a Rajnai sellők bár zeneileg színvonalas, mégis felszínesnek érezzük egy olyan szerzőtől, aki már más műfajban kiemelkedőt alkotott, és a rendező Anger Ferenc is sok lehetőséget hagyott kiaknázatlanul ahhoz, hogy igazán modern előadást hozzon létre.

Kékszakáll
 
Kékszakáll
 
Teljesen más nyomot hagyott a nézőben másnap este az Operett Színházban látott Kékszakáll, ugyancsak Offenbach műve, amelynek műfaji megjelölése: nagyoperett. S hogy nemcsak nagyoperett, hanem minden szempontból nagy előadás, abban a remek színészek mellett oroszlánrésze van a fiatal rendezőnek, Székely Krisztának. Fiatal kora ellenére már beérkezett rendező, aki egyre másra aratja sikereit, melyeket méltán jutalmaznak különféle díjakkal, elismerésekkel.

Kékszakáll
 
Kékszakáll
 
Mit kínál nekünk ebben a műben Offenbach? Életet, válságot, megszabadulást egy kirobbanó Don Giovanni alakjában és a körötte zajló eseményekben. És mit tesz a rendező? Kiapadhatatlan kreativitással fűszerezi a jeleneteket a megszólaló mobiltelefontól a megkergült csillárig vagy egy rögtönzött irodai divatbemutatótól a keringő dallamára táncolt twistig - hosszan lehetne sorolni a sziporkázó ötleteket nem szólva a helyzetkomikumokat kiaknázó zseniális trükkökről, amelyek görbetükörben mutatnak fel megrögzött szokásokat, társadalomkritikát. Ezek eredendően fellelhetők az operettekben, csak általában a színre vivők alulértékelik, olykor a szerzők beleegyezésével, azt gondolván, hogy a közönség így jobban kegyeibe fogadja őket.

Egy szó, mint száz: az eredmény, a létrejött előadás az Operett Színházban, hála a kiváló színészeknek, fergeteges, hibátlan és a látványvilága is nagyszerű, amely a díszlettervezőt és a jelmeztervezőt dicséri. Nagyon jót tett az eredeti szövegkönyvnek (Henri Meilhac és Ludovic Halévy munkája) az átírás, amely megtartotta a szereplők jellemét, csak más történetbe helyezte őket. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a Dinyés Dániel irányította zenekart és a közreműködő ének és tánckart. Részemről az utóbbi három év legkiemelkedőbb előadása, amit láttam.

Vincenzo Basile Polgár
(fordította: Máté Judit)

2018-03-03 16:50:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Cikkarchívum
Egy varázslatos este Elvisszel Budapesten
Sík Ferenc-díj a magyar ősbemutatókért
Egy idegösszeomlás története
A jó – néha – elnyeri méltó büntetését
Shakespeare reload
Eisemann Mihály – Zágon István – Nóti Károly: Hyppolit a lakáj
4G: Grieg, G-dúr, g-moll
Tánc Világnap - köszöntő 2018.
Molnár Ferenc Delila a Centrál színházban
Mi lett volna, ha másképp alakul az életed?
Lőrinczy Attila – Balta a fejbe
Béres Ilona és Fodor Tamás a Magyar Színházban
Háy János - Utánképzés itt​as​ vezetőknek
Az a cappella királyai újra Budapesten
A bosszú íze
,,Gyakorlom, milyen egy hamutartóban elnyomott csikknek lenni”
Ereje teljében
„Az én kompetenciám a szöveg”
Nagyoperett és kisopera
,,Fontos, hogy akikkel együtt dolgoztam, úgy érezzék: összetartoznak”
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
TV műsor
 
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu