Dátum: 2019. október 17. csütörtök    Mai névnap(ok): Hedvig


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A KÉK MADÁR – A MANÓ
A Kecskeméti Katona József Színház két bemutatója egy héten. 2006. január 18-án A KÉK MADÁR, M. Maeterlinck azonos c. műve alapján, Lackfi János fordításának felhasználásával, átdolgozta és rendezte Galgóczy Judit – a Nagyszínházban. 2006. január 22-én A.P.Csehov A MANÓ, Wessely László fordításában, Tóth Miklós rendezésében – a Kamaraszínházban.
Kedves Nézők – Kedves Gyerekek!
Ti is lehetnétek Tyltil és Mytil. Karácsony éjszaka, álmukban tündér szólítja fel őket, hogy keressék meg a Boldogság Kék Madarát. Gondolhatjátok, hogy egy kicsit megijednek, de ha menni kell, hát mennek. Különben is Tyltil fiú, s a fiúk vagányok.
Persze a lányok is, így Mytil is utazik. Keresik a madarat az Emlékezés országában, az Éjszaka birodalmában, az Erdőben, a Boldogságok Birodalmában és a Jövőben.

Hogy mi a Boldogság Kék Madara? Bevallom őszintén, nem tudom. De azért utazunk, hogy ismereteket szerezzünk. A múlt és a jövő birodalma elérhető az álomutazásban, s ha mindent megfigyeltek, talán ti is meg tudjátok mondani, hol lehet a Kék Madár. De vigyáznunk kell, mert ez a madár bármikor elrepülhet, és mindig újra keresnünk kell.
Egy titkot elárulok nektek: ez a keresés lesz az életetek, ez az életünk. Felnőtteké és gyerekeké egyaránt. Nincs akkora különbség köztünk, mint hinnétek, és mi sem tudunk többet, mint ti.

/Galgóczy Judit az előadás rendezője/

 
 
 
Maeterlinck

A KÉK MADÁR

Mesejáték
M. Maeterlinck azonos c. műve alapján, Lackfi János fordításának felhasználásával, átdolgozta Galgóczy Judit Apa, Éj, Tölgy, Legkövérebb boldogság, Atomtudós - HEGEDŰS ZOLTÁN
Anya, Fény, Anyai szeretet - PETHŐ ORSOLYA
Tyltyl, kisfiú - MAKRANCZI ZALÁN
Mytyl, kislány - GIDRÓ KATALIN
Nagypapa, Disznó, Idő - SIRKÓ LÁSZLÓ
Nagymama, Farkas, A bolygók királya - RÉTI ERIKA
Szomszédasszony, Alkonytündér, Végzet, Fenyő - MAGYAR ÉVA
Kenyér, Parkőr, Kapuőr a jövő birodalmában - KŐSZEGI ÁKOS
Gyerekszereplők:

Tilo, a kutya - SZEITZ DÁNIEL
Tilka, a macska - SIRKÓ ESZTER
Cukor, A feltaláló - BALOG BENCE
Első halott testvér, Víz - KARA LILLA
Második halott testvér, Megszületendő testvér
Tűz, A repkény, Rosszaság - PÁLVÖLGYI ANDRÁS
Az álom, Kövér gyerek - DOBRAI LOTTI
Pad, A zenész, Nátha - BAYER BENCE
A biológus, Lepke - TURKEVI NAGY KLAUDIA
Lány, A szomszédasszony kislánya - SÁNTA EDINA
Tej - BUKOVINSZKY FLÓRA
Szentjánosbogár - SZABÓ ADRIENNE
Baba - PURGEL ZSÓFIA
Irigység, Lepke - NÉMA DOMINIKA
Egy gyerek - DOBRAI DOMINIK
Fák - Kis Balázs, Vida Gábor, Domján Sándor, Szabó Dániel, Dunai József

Díszlettervező: MIRA JÁNOS
Jelmeztervező: JUHÁSZ KATALIN
Mozgás: M. KECSKÉS ANDRÁS
Ügyelő: DOMJÁN SÁNDOR
Súgó: BA ÉVA
Rendezőasszisztens: TEKLESZ ZSUZSA

Rendező: GALGÓCZY JUDIT

A.P.Csehov: A MANÓ

Ismert történet, sok érzelemmel, könnyel, vodkával, kiirtásra váró erdőkkel, nevető, pletykálkodó, keserű, részegeskedő és csókolózó emberekkel, kerti partikkal és pusztuló házakkal… Komédia a mindannyiunkban ott lapuló manóról, aki nem hagyja, hogy olyanná tegyük az életünket, és a körülöttünk lévő világot, amilyenné tehetnénk; de ha már mindent szétziláltunk magunkban és magunk körül, örökös, a szép és jó utáni sóvárgással büntet.
A Manó tulajdonképpen a Ványa bácsi első alakváltozata, ősmodellje, modell-őse: azonos szereplők, hasonló cselekmény, visszatérő motívumok. Ugyanaz, és mégis egészen más. Ami a Ványa bácsiban egy élet keserű tapasztalata, cinizmusa, fáradtsága, az a Manóban gyöngéd irónia, illúzió, humor, megbocsátás. Hideg, kemény, szürke tónusú színek helyett friss, vidám árnyalatok – s bár az alaphelyzet itt sem kecsegtet sok jóval, a viszonyok kellőképpen zavarosak, a környezet ugyancsak sivár, tragédia is történik, de mindennek mélyén ott az élet különös, olykor érthetetlen, mégis legyőzhetetlen szeretete…

/S. N./

 
 
 
A.P.Csehov:

A MANÓ

komédia 2 részben
Fordította: Wessely László

Alekszandr Vlagyimirovics Szerebrjakov, nyugalmazott professzor RUBOLD ÖDÖN
Jelena Andrejevna, a felesége - DANYI JUDIT
Szonya, a lánya, az első házasságából - JARÁBIK KLÁRA
Marija Vasziljevna, az anyósa - JABLONKAY MÁRIA
Jegor Petrovics Vojnyickij, a sógora, „Georges” - REITER ZOLTÁN
Leonyid Sztyepanovics, gazdag félbemaradt mérnök, „Ljonyecska” - BORI TAMÁS
Julja Sztyepanovna, a húga - HORVÁTH ERIKA
Ivan Ivanics Orlovszkij, szomszéd földbirtokos - KISS JENŐ
Fjodor Ivanics, a fia, „Fegyusa” - SZOKOLAI PÉTER
Mihail Lvovics orvos, a „Manó” - FAZAKAS GÉZA
Ilja Iljics Gyagyin, „Ostya” - FLÓRIÁN ANTAL

Díszlet: PASECZKI ZSOLT
Jelmez: FÖLDI ANDREA
Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA
Ügyelő: HORVÁTH FERENC
Súgó: ARATÓ ANDREA
Rendezőasszisztens és ügyelő: SZÉPLAKY PETRA
A rendező munkatársa: MÁRTON ANDREA

Rendezte: TÓTH MIKLÓS

[k.l.]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu