Dátum: 2020. május 29. péntek    Mai névnap(ok): Magdolna


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Székesfehérvár színházi múltja
A székesfehérvári teátrum alapkövét 1872. augusztus 20-án rakták le, tervezői a kor ismert színházépítői, Koch és Skalniczky voltak. Az ország első kőszínházainak egyike 1874. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit, az avatási ünnepségen a Kisfaludy Társaságot Jókai Mór és Gyulai Pál, a Tudományos Akadémiát pedig Arany László és Pulszky Ferenc képviselte.
1817. szeptember 28-dik napján (Színháztörténeti képeskönyv -2005.)
 
Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvy Róza mondta el; az avató díszelőadáson Katona József Bánk bánját mutatták be. A fehérvári teátrum színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel: Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi. Korunk színésznemzedékének tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat a fehérvári színházban.

Fejléc 1821 (Színháztörténeti képeskönyv -2005.)
 
Székesfehérvár közönsége már 1874 előtt sem maradt ki a színházi életből: a kőszínház megépítése előtt a város fogadóiban léptek fel a kor legendás színművészei. A városban megforduló színtársulatok a XVIII. század végén és a XIX. század elején a német többségű belváros és a városban állomásozó osztrák tisztikar igényeinek megfelelően németek voltak; a első magyar színtársulatok 1813-tól jelentek meg a városban. A „Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat” otthona a Kossuth utcai Győry-ház lett. A ház egyik felében a Pelikán fogadó, a másikban a „theatrum szálája” helyezkedett el, ahol egyébként már 1790-től kezdve tartottak színi előadásokat.

Kántorné plakátja 1821. április 3. (Színháztörténeti képeskönyv -2005.)
 
Ürményi József, Fejér vármegye alispánja elismerőleg írt erről a színházról: „A színházat igen színesnek találtam, jól van világítva, erős fénylámpával a közepén, mint a pesti vagy a budai színház, a zenekar 16 tagból áll, a ruhatár pedig nagyszerűbb, mint Pesten.” A színház jelentősége kezdettől fogva túlnőtt a kis vidéki város méretein, s működése a magyar színészet történetének fontos fejezete. Kiemelkedő szerepe nem csak abban nyilvánult meg, hogy a budai színészet válsága idején helyet adott a magyar Tháliának, foglalkoztatta Kántornét, Dérynét, Szentpétery Zsigmondot, Lendvainét, a Borostyán művésznéven játszó Petőfit, útnak indította Laborfalvy Rózát és számos más nagy színészünket, hanem abban is, hogy a Győry-ház színpadán mutatták be az új magyar drámairodalom első jelentős alkotásait – különösen Kisfaludy Károly műveit játszották igen nagy sikerrel.

Emléktábla a Pelikán ház falán (fotó: Kadelka László)
 
A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett. Széles körű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat, amely 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit: akkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Vörösmarty Csongor és Tündéjét.
Az előadást Marton Endre rendezte, a díszlettervező Hincz Gyula, jelmeztervező Nagyajtai Teréz, zeneszerző Kurtág György, játékmester Pethes György. A főbb szerepekben; Tünde – Törőcsik Mari, Csongor – Bitskey Tibor, Kalmár – Kemény László, Hadvezér – Ungvári László, Tudós Major Tamás, Balga – Szirtes Ádám/Tarsoly Elemér, Ledér –Berek Kati, Ilma – Pápai Erzsi, Mirigy – Kohut Magda, Éj királynője – Lukács Margit, Három ördögfi – Garas Dezső, Gelley Kornél, Horváth József.

A Pelikán ház napjainkban (fotó: K.L.)
 
Az újra megnyílt színház elkényeztette a város közönségét, hiszen az egész országból hívta meg a produkciókat, így a legjobb színészek és előadások helyébe mentek a publikumnak. Nyugodtan mondhatjuk, a pesti közönség sem láthatott annyi kitűnő produkciót, mint a fehérváriak.
Péterffy Attila (Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt) igazgató 1983-tól a Magyar Filmgyártó Vállalattal együttműködve, az oda szerződött színészekből alkalmi új produkciókat hozott létre. Ez a szervezeti rend működött 1995-ig, amikor az Önkormányzat döntése alapján állandó társulat kezdte meg működését.

A színház 1874 augusztusában
 
Az épület az állandó társulatnak természetesen szűknek bizonyult, hiszen „befogaó-színháznak” építették. Végül tíz évbe telt, amig sikerült a városnak előteremteni a pénzt a rekonstrukcióhoz. A központi támogatás 3.3 milliárdját az önkormányzat egészítette ki 4.5 milliárdra, amely összegbe került az átépítés. A bővítéssel és korszerűsített technikával, a kor színvonalán tudja kiszolgálni – nemcsak a város, hanem az egész közép-dunántúli régió – közönségét.

Kapcsolódó linkek:
   Színháznyitás hétfőtől hétfőig 2005. 12. 12.-19
[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Wisinger István – Egy elme az örökkévalóságnak

Húsvét - ahogy lehet

Egy-Másért… Felhívás

Rendkívüli támogatás a színházi világban

Gnandt J a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Shahid Nadeem -

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu