Dátum: 2019. október 14. hétfő    Mai névnap(ok): Helén


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

''A film forog tovább'' (ELMARAD!)
Vajon tudjuk, mi a dokumentumfilm?
A valóság objektív bemutatása, vagy a film alkotójának szubjektív viszonya az adott témához?

A sorozatot összeállította és a beszélgetéseket vezeti: Végső Zoltán kritikus.
A dokumentumfilm zavarbaejtő műfaj, lehet leíró jellegű, vagy kreatívan provokatív, szólhat a valóságról, amit akár fikciós elemekkel is dúsíthat.
Eközben a néző mindvégig igyekszik saját magát, jelenét, múltját és a világról alkotott elképzeléseit a látottakon keresztül átszűrni.

A sorozatban olyan dokumentumfilmeket mutatnak be, amelyek egy bizonyos ponton megállnak, majd esetleg újra indulnak vagy éppen egy korábban elkezdődött történet végére tesznek pontot. Meghívott vendégek, a film alkotói, szereplői, a feldolgozott téma szakértői, akikkel – a közönség bevonásával – a filmekről és onnan tovább lépve a nyitva hagyott kérdésekről beszélgetnek.

November 3., csütörtök
Egely György: Tiltott találmányok

A Tudomány Napja alkalmából

Vendég: Dr. Egely György, kutatófizikus

1712-ben egy fiatal német vándororvos, Orffyreus szokatlan szerkezetet mutat be: egy kereket, ami állandóan forog, súlyokat emel fel, hónapokon át lezárt szobában is mozog, s másik állványra is áthelyezhető.

A kor tudósai és hitelt érdemlő emberei többször is megvizsgálják a szerkezetet, látják, hogy nem külső hatás mozgatja a kereket.

A feltaláló nem árulja el, inkább a sírba viszi a titkot, de a 100.000 talléros vételárból nem enged...

Az 1920-as években egy fiatal amerikai elektrotechnikus, H. Moray egy fadobozt mutat be, amelyben kékesen világító csövek vannak, s több kw elektromos energiát ad le heteken keresztül. Titkát a sírba viszi, mert senki nem fizeti meg a kért vételárat...

Az 1930-as években egy osztrák erdész, Schauberger megdöbbenve látja, hogy a pisztrángokat nem sodorja le a gyors hegyi patak. Kopoltyújukat tanulmányozva olyan áramlási csatornát épít, amelyből a víz nagyobb energiával lép ki, mint ahogy belépett. Kevesen segítik a munkáját, eredményeit nem tudja hasznosítani...

Nikola Tesla, korunk nagy feltalálója a 30-as éveken olyan villanyautót épít, amihez nem kell külső energiaforrás. Ő mégis szegényen, elhagyatottan hal meg...

Az ehhez hasonló esetek, történetek folytatódnak a legutóbbi évtizedekig, sorra tűnnek el ilyen találmányok feltalálóikkal együtt.
Minden jel arra mutat, hogy évszázadokkal ezelőtt fontos kérdésekben tévútra jutott a fizika, s emiatt a technika fejlődése. Nem túlzás azt állítani, hogy ebbe több milliárd ember pusztult bele ezidáig.
Akik látták a kiutat, és működő, olcsó és tiszta többletenergiát adó szerkezeteket is készítettek, azokat eltaposták a tudomány és az ipar vezetői. Emiatt marad a szegénység, az energiaválság és a környezetszennyezés. Ma már tudni lehet, hogy hol és mit rontottunk el.

November 10., csütörtök
Buglya Sándor-Herbert Dietmar: Nem mindenki Szabó Géza ám!
(1998, 90 perc)

Rendező: Buglya Sándor, Herbert Dietmar
Forgatókönyvíró: Pápay Zsuzsa
Operatőr: Herbert Dietmar

Vendég: Buglya Sándor, a film rendezője

 

A film egy Héra nevezetű kis magyarországi faluba kalauzol bennünket, egy mindenhez értő, minden ötletben és lehetőségben megkapaszkadó parasztember portájára, aki közvetlenül, sok humorral és iróniával előadott élettapasztalatával vall a földhöz való ragaszkodásról, az emberi és az állati munka pótolhatatlan értékeiről, arról, hogy a falu egykor durván és vétkesen megbontott természeti rendjében "még az ökrök is gondolkoztak", s hogy milyen nehéz most visszaállítani azt, amit a kommunizmus közösködése évtizedek során elrontott.

A film eközben bemutatja: amíg szabógézák élnek, akik szőlőt oltanak, juhot tartanak, lovashintót hajtanak, az állattal együtt szántanak, mindennek értik a csínját, éppen csak nem boldogulnak erőfeszítéseik szerint, addig valami nagy-nagy igazságtalanság terjeng ezen a földön.
Keserű tanulság ráadásul, hogy "nem is mindenki Szabó Géza ám!" (Cseke Gábor)

November 17., csütörtök
Silló Sándor: Mozi zongorára (2003, 35 perc)

Rendező: Silló Sándor
Forgatókönyvíró: Silló Sándor
Zene: Bartók Béla
Producer: Móczán Péter
Vágó: Di Pol Jolanda, Őze Gábor

Bartók Mikrokozmoszának apró játékai néha szemlélődésre, néha gyors táncra, néha drámai váltakozásra, néha frivol kapcsolódásra hívják az archívum képeit, 21 filmetűdben.

A magyar történelem XX. századi tragédiáit, az emberi sorsok drámáit ábrázoló képsorokat sokszor láthatjuk a történelmi ismeretterjesztő filmekben, amelyekhez gyakran társítják Bartók zenéjét.
Talán azért is használják ezeket a remekműveket, mert a XX. század zenéjének sajátos fókuszpontja Bartók életműve, amit a benne érintett zenei motívumkincs folytán a sajátunknak érzünk.

A filmes történelmi ábrázolásokból azonban mindig kimarad a történet igazi főszereplője, a kisember, akivel a nagy kataklizmák megtörténnek.
A mikrokozmikus történetekre soha nincs idő és figyelem, pedig a régi híradók és dokumentumok alkotói felvették ezeket a mikro történéseket is, amelyekben ott tükröződik a fősodor drámája is.
Bartók Mikrokozmosza is ilyen: apró játékai néha szemlélődésre, néha gyors táncra, néha drámai váltakozásra, néha frivol kapcsolódásra hívják az archívum képeit.

Silló Sándor: Ünnepek és hétköznapok
(2004, 58 perc)
Rendező: Silló Sándor

Vendég: Silló Sándor, a filmek rendezője

 

A Parno Graszt együttes autentikus cigányzenét játszó muzsikusai Paszab faluból származnak.
Az együttes szinte egy családból áll, a muzsikusok 15 évestől 70 évesig minden korosztályt képviselnek.
Bár évek óta járják a világot óriási sikert aratva, otthon szembe kell nézniük a Szabolcsra oly jellemző munkanélküliséggel, megkülönböztetéssel.
Követjük őket hétköznapjaikon, közöttük lehetünk húsvétkor és majáliskor, átélhetjük örömüket, bánatukat.

2004. május 1. az európai csatlakozás dátuma. Silló Sándor filmje alig leplezett iróniával tudósít arról, hogyan ünneplik a kelet-magyarországi kis falu lakói a nagy eseményt.

November 24., csütörtök
Szirmai Márton: A remete remeke
(2004, 52 perc)
Rendező: Szirmai Márton
Operatőr: Szirmai Márton, Békési Gábor
Zene: Végső Zoltán
Vágó: Szirmai Márton

Vendég: Szirmai Márton, a film rendezője

Az önmegvalósítás apoteózisa, még ha a végtermék nem is tökéletes. A notórius építkezés célja kérdéses, de Géza kitartása elnyeri megérdemelt jutalmát. Vagy nem.

Lakatos Géza nyughatatlan, kreatív, makacs ember. Üzleti sikereit főleg e tulajdonságainak köszönheti. Az elmúlt hat évben azonban a siker szót teljesen átértékelve változtatott életmódján, és a rohanó fővárosi menedzserből egy nyugodt falusi remetévé fejlődött.
Fejlődés ez, minden cinizmus nélkül. A film élete utóbbi hat évének fordulópontjait mutatja be.

 


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu