Dátum: 2019. október 15. kedd    Mai névnap(ok): Teréz


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A főváros építészeti arculatának megítélése
A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. két tanulmányt tett közzé Budapest építészeti arculatának megítéléséről: a fővárosban élő lakosok körében készült közvélemény-kutatást, illetve egy saját kutatás keretében vezető építészekkel készített mélyinterjús felmérést.
A tanulmányok legfontosabb megállapításait Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana igazgatója és Bihary Gábor, a Fővárosi Közgyűlés Európai Integrációs és Külügyi Bizottságának elnöke ismertette. A megkérdezett építészek és a fővárosi lakosok egyaránt a Várnegyedet és a történelmi városrészeket tartják a legszebbnek, Újlipótváros Bauhaus stílusú negyedét pedig a legegységesebbnek Budapesten. A két csoport a lakótelepek városképre gyakorolt negatív hatásában is egyetért.
A laikusok és az építészszakma a fővárosról alkotott véleményében azonban számos eltérés is tapasztalható. Amíg a lakosság igen nagy súlyt fektet az új épületeknek a meglévő környezetbe illesztésére, az épületek környezetének kialakítására, az építészek erről nem tettek érdemi említést. A II. világháborút követő és a kortárs építészetet a megkérdezettek két csoportja különbözően ítéli meg, illetve az egyedi, újító szellemű építészettel kapcsolatban is a vélemények szembetűnő különbsége látható.

Ongjerth Richárd - Bihary Gábor
 
A lakossági felmérés alapján A város építészeti arculata összességében relatíve kedvező értékelést kapott. Budapest építészeti arculata a válaszadók számára elsősorban a reprezentatív, szimbolikus épületeket jelenti. A budapestiek számára a XIX. századi épületek jelentik az etalont. Mélypontként értékelik a „szocreálként” aposztrofált 1950-es, ’60-as ’70-es évek építészetét – amelyet lényegében az igénytelenséggel, az unalommal azonosítottak. A ’80-as évek után készült épületek megítélése egyre kedvezőbb, viszont a kortárs építményének elfogadottsága jóval alacsonyabb, mint a történeti stílusban megvalósított régi épületeké.
A fővárosi épített környezet megítélésekor a megkérdezett lakosok szerint az elsődleges problémát a házak, épületek állapota, leromlottsága jelenti.
A vezető építészek körében végzett felmérés igencsak tanulságos. Budapest építészeti arculatával kapcsolatos kérdésekben az építészek két csoportja különíthető el. Az optimisták a várost, bár kicsit „porosnak”, de alapvetően szépnek látják, ahol a fejlődés épp napjainkban kezd jobban megindulni. Az építészek több mint fele – a pesszimisták – azonban a régi és az új építészetet is színvonaltalannak tartják, a fejlődést pedig határozatlannak, koncepciótlannak vélik, Budapestet élhetetlen városként tartják számon. Budapest lakosságát több építész is konzervatívnak tartotta.
A megkérdezett építészek nagy többsége elégedetlen a városfejlesztéssel. A vélemények alapján a jogszabályi háttér, a vezetés erélytelensége, illetve a forráshiány egyaránt felelőssé tehető a kialakult problémákért.

A válaszadók véleménye szerint a legújabb hazai trendeket a változó környezet és a stílusok keveredése határozza meg. Vélemények a jövőről című kérdéskör az esztétikai igényességet kéri számon a városvezetéstől. Az építészek Budapest városvezetését illetően általában több határozottságot kívánnának meg azért, hogy az önkormányzatok maguk kezdeményezzék a fejlesztéseket, ne pedig a befektetők. A befektetőket, ahogyan egyes megkérdezettek fogalmaztak, „kordában kellene tartani”, akár gazdasági, akár adminisztratív eszközökkel.

Szintén elvárásként fogalmazta meg több interjúalany, hogy a határozottsággal egyidejűleg Budapest építészeti igazgatása váljon nyitottabbá és haladóbbá. A megkérdezettek ezen csoportja több jobb minőségű, előremutató modern épületet látna szívesen Budapesten. Ennek előfeltétele, hogy az építészeti igazgatásban jobban érvényesüljenek a szakmai szempontok.
Az építészek úgy látták, hogy a változásoknak előfeltétele a jogszabályi környezet módosítása, illetve a jónak tartott szabályozások esetében a végrehajtás összhangjának megteremtése. A megkérdezettek egy csoportja úgy véli, szakítani kellene az adminisztratív, koncepciótlan rendezési tervekkel, és újszerű, projekt alapú irányítást kellene megvalósítani a fővárosban. Határozott prioritások kinyilvánításával, támogatásokkal lehetne a kívánt fejlesztési pályára állítani Budapestet.
Sok megkérdezett építész szerint az utóbbi években észrevehető Budapesten az általános anyagi helyzet javulása. Ez a megkérdezett szerint hozzájárult az általános esztétikai igényesség szintjének emelkedéséhez. Ezért az optimistább építészek úgy vélik, a jövőben talán több építészetileg és kivitelezésében is igényes épület születik majd.

[Deák Attila]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu