Dátum: 2019. október 15. kedd    Mai névnap(ok): Teréz


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Pécs 2010 Pályázati Központ - Jelenkor
A Pécs 2010 Pályázati Központ és a Jelenkor folyóirat szerkesztősége 2005. szeptember 9-én délután 3 órakor, a budapesti Alexandra Könyvesházban (V. ker. Nyugati tér 7.) folyóirat-bemutatót tartott. A Jelenkor szeptemberi száma a pécsi Európa Kulturális Főváros pályázat jegyében készült.
 
A folyóirat e havi kiadásában különböző európai városokról szóló esszék és elbeszélések szerepelnek – Esterházy Pétertől, Kukorelly Endrétől, Parti Nagy Lajostól. Interjút olvashatunk Konrád Györggyel, a német 2010-es pályázat egyik döntnökével illetve Bert van Meggelennel, a pécsi pályázat nemzetközi tanácsadójával.
György Péter a pécsi pályázatról, Wessely Anna a kulturális városfejlesztésről írt tanulmányt.
A folyóirat szeptemberi számára úgy is tekinthetünk, mint „A határtalan város” című pécsi pályázati könyv nem hivatalos mellékletére.

Eszterházy P.-Takács J.-Kukorelly E.-Németh G.-Ágoston Z.
 
A folyóirat-bemutatót a főszerkesztő, Ágoston Zoltán vezette. Esterházy Péter, Kukorelly Endre és Németh Gábor felolvasását követően Takáts József, a pécsi Pályázati Kabinet vezetője ismertette meg a jelenlévőket Pécs város pályázatával.

 
Takáts József elmondta. Európából nézve Pécs politikai és kulturális helyzete – a többi pályázó városhoz viszonyítva – a legérdekesebb: város az Európai Unió balkáni határvidékén, élő kapcsolatokkal olyan szomszédos országok felé, amelyek még jó ideig nem lesznek tagjai az Uniónak. Pécs könnyebben megtalálja a hangot az ott élőkkel, mint egy távoli nyugat-európai város, ezért közvetíteni tud a Balkán és Nyugat-Európa kultúrái között.
A „Régiók Európája” jelmondat, amely az Európai Unió politikájában az utóbbi időben nagy hangsúlyt kap, arra is utal, hogy a jövő Európája nem nemzetállamok, hanem a többnemzetű régiók egyesülése lesz. Pécs olyan város, amelynek kapcsolathálózata átnyúlik az államhatárokon. Légvonalban Pécshez Tuzla vagy Zágráb ugyanolyan közel van, mint Budapest. Tehát ma éppoly fontosak a város számára a közlekedés és kommunikáció dél, délnyugat, délkelet felé vezető szálai, mint egykoron.

Pécs pályázatának regionális kiterjesztése négy – egyre táguló - kört érint:

- a dél-dunántúli régiót, városait és kistérségeit, ideértve a Balaton vidékét is,
- a dél-dunántúli régió peremén elhelyezkedő nagyobb városokat: Baját, Dunaújvárost, Keszthelyt, Nagykanizsát,
- Szegedet, amely Pécs kiemelt partnervárosa Európa Kulturális Fővárosa-pályázatában,
- A déli kulturális övezetet, amelybe Pécs és Szeged éppúgy beletartozik, mint Trieszt, Maribor, Tuzla, Eszék, Újvidék, Arad vagy Temesvár.

Az Európa Kulturális Fővárosa-program nem csupán nagyszabású kulturális eseménysorozat, hanem város- és területfejlesztési akció, amely lehetőséget ad arra is, hogy a régióba tőke áramoljon.
A magyarországi pályázat tétje egészen más, mint a párhuzamos németországi-é. Magyarországon a fővárosnak – amely a pályázó városok egyike – hagyományosan óriási kulturális és politikai túlsúlya van a nagyobb vidéki városokhoz képest. Kulturális intézményeinek sűrűsége, változatossága vagy pénzügyi ereje nem vethető össze egyetlen más hazai városéval sem. A rendszerváltozás óta eltelt időben Budapest kulturális fölénye tovább nőtt, mert több új kulturális létesítmény épült (Nemzeti Színház, Művészetek Palotája, Millenáris stb.).

A magyarországi Európa Kulturális Fővárosa-pályázat alapvető tétje éppen ezért az, hogy a döntéssel, amely megnevezi az ország jelöltjét, elmozdul-e a decentralizáció irányába az ország kulturális fejlődése. Ha a döntés nem a fővárosra esik, lehetővé válik, hogy egy középváros kulturális megerősödésével többpólusúvá váljon Magyarország kulturális élete.
Pécs és a régió elavult közlekedési kapcsolatai a gazdasági és turisztikai előrelépés legfontosabb akadálya. Az Európa Kulturális Fővárosa-cím elnyerése olyan fejlődési lökést adna, hogy új növekedési pálya nyílna a város és régiója számára.

Takáts József (fotó) emlékeztetett arra, hogy az országos sajtó figyelme csak augusztus folyamán irányult - a pályázatleadást kísérő akciók miatt – a témára. Talán azért, mert már a pályázatok leadása előtt elterjedt a hír, hogy a kormányzat eldöntötte, melyik város fog győzni; mert elkezdte kommunikációs kampányát a cím elnyeréséért a főváros, amely a többi pályázóval szemben nagy helyzeti előnyben van. Magyarországon az országos sajtó egyben budapesti sajtót is jelent. Az olvasók először a 168 Óra riportjaiból értesülhettek a keringő hírről, hogy a kormányzat a fővárosnak ígérte oda a címet. Természetesen azt szeretném, ha a keringő hír nem volna igaz, de ezt szeretném akkor is, ha véletlenül a budapesti pályázat szerzője volnék: a méltánytalanság akkor is méltánytalanság, ha a kedvezményezettje vagyok.
Augusztus közepétől kezdve a főpolgármester ajánlata lett a „sláger-téma”: Demszky Gábor nyilvános levélben felajánlotta három pályázó vidéki városnak, Győrnek, Miskolcnak és Pécsnek, hogy ha a főváros nyer, egy-egy hónapot "átenged" nekik 2010-ből.
A főpolgármesteri ajánlat jó kommunikációs fogásnak bizonyult: mivel az újságírók valószínűleg nem tudták, hogy a pályázati felhívás kifejezetten ajánlja a városoknak, hogy győzelmük esetén vonják be a vesztes városokat 2010-es programjukba, s ennek megfelelően bizonyára valamennyi város pályázata tartalmaz erre vonatkozó mondatokat, ezért a budapesti ajánlat nagyvonalú gesztusnak tűnt számukra, s jelentős hír lett belőle az országos sajtóban. Valójában a minisztérium által, már hónapokkal ezelőtt hangoztatott és hallgatólagosan minden pályázó által elfogadott "A győztes mindenkit visz!"- elvnél a főpolgármesteri ajánlat szűkebb körű, s legfeljebb szervezési szempontból, illetve a kampánytaktika szempontjából érdekes. A pletyka és az ajánlat együttes hatása a városok egy részét érthető módon óvatossá tette: ha netán tényleg előre megvan a győztes (a főváros), nem okos dolog elutasítani az ajánlatát, ám amelyik város elfogadja, az lemond a győzelemről. Nem csoda tehát, hogy csak egy polgármester hárította el egyértelműen az ajánlatot.

Én mindenesetre úgy vélem, hogy a pletyka nem igaz. Egyrészt nem hiszem, hogy a kulturális minisztériumnak az volna az érdeke, hogy elrontsa a tárca egyik sikertörténetét. Másrészt, ha a pletyka igaz volna, azzal roppant kínos helyzetbe hozná az általa felkért bírálóbizottságot, s joggal tarthatna attól, hogy tiltakozni fognak.
A keringő hír, az ajánlat és a kampány együttese a pályázatok leadásának pillanatában elképzelhetetlenné tette, hogy más város is győzhet a versenyben, mint Budapest.

Az Élet és Irodalom múlt heti (XLIX. Évfolyam, 36. sz.) megjelent, A próbakő című cikkem azért íródott, hogy újra elképzelhetővé váljon más lehetőség is.

Takáts József végezetül a Terasznak elmondta:
a Pécs2010 Pályázati Központ 2005. szeptember 16-17-én „Az Európa Kulturális Fővárosa-pályázat tapasztalatai és a magyar kulturális politika” címmel konferenciát szervez, melynek a pécsi Európa Ház/International House ad otthont.
A konferencia célja, hogy összefoglalja mindazokat a tapasztalatokat, amelyek a versenyző városok pályázati műhelyeiben a Kulturális Főváros-pályázat megalkotása közben felhalmozódtak, s hatással lehetnek a magyar kulturális politika általános irányára is. A konferencia meghívottai között vannak a városok pályázatírói, kulturális politikusai, továbbá az országos kulturális politika alakítói. A konferencia egyben azt is jelezni kívánja a közvélemény felé, hogy a városok a versengés közben együttműködésre is képesek, és „A győztes mindenkit visz” elve már a pályázás szakaszában érvényesül.
A rendezvény szeptember 16-án 9.30-kor sajtótájékoztatóval kezdődik, melyet Mesterházy Balázs, az Európa Kulturális Fővárosa-pályázat miniszteri biztosa, és Tarrósy István, a konferenciát rendező Európa Centrum Kht. ügyvezető igazgatója tart. A kétnapos tanácskozást a házigazda város polgármestere, Dr. Toller László nyitja meg.

Fotó: a szerző

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu