Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Szerelem szép szivárvány...
A közönség mond igazi ítéletet a Rómeó és Júliáról: a Dóm téren esténként egyre nagyobb tapsot kap a musical. Kerényi Miklós Gábor a tehetséges szereplőgárdával a vitatható értékű alapanyagból is látványos, hatásos, pergő sikerprodukciót hozott létre. Ízlés kérdése, hogy zenés népszínháznak vagy szórakoztatóipari mestermunkának nevezzük-e az előadást.
A zenés színház hazai nagymestere, Kerényi Miklós Gábor ma már a műfaj nemzetközi szinten jegyzett legkiválóbb specialistái közé tartozik, ezért ideje volt, hogy hosszú szünet után visszatérjen régi nagy sikerei színhelyére, a Dóm térre. A Budapesti Operettszínház direktoraként teátruma legkeresettebb produkcióját, a Rómeó és Júliát hozta el Szegedre. A francia Gérard Presgurvic musicalje világsiker – csak Shakespeare hazájában buktatta meg a közönség, amely bizonyára nem tudta megbocsátani az örök érvényű love story felvizezését. Pregurvic populáris slágereket komponált, dalaiban keveredik a tánczene, a dzsessz, a rock, a pop a mai népszerű irányzatokkal.

 
Kerényi tapasztalt színházi róka, érzékeny orral kiszimatolta: a darabból kasszasikert csinálhat. Amennyire lehetett, igyekezett visszatérni Shakespeare eredetijéhez, és modern zenés színházzá vadítani az érzelgősségbe hajló musicalt. Partnere volt ebben Götz Béla, akinek historikus hangulatú díszlete harmonizál a dómmal, és Velich Rita – rafinált jelmezei egyszerre maiak és kortalanul mutatósak. A Szegedről indult Duda Éva dinamikus koreográfiát készített, amit a színházi karral kiegészült budapesti gárda profin táncolt el. A produkció úgy pörög, olyan mozgalmas, tüzes, látványos, mint egy revü, bár a lélek néha elillanni tűnik ebből az olajozottan működő gépezetből.

 
Van néhány zavaró momentum is. Azon az apróságon még könnyedén túl lehet lépni, hogy Shakespeare eredetijével szemben Rómeó a Lőrinc barát levelét összetépő Benvoliótól értesül Júlia haláláról. Az viszont már bizarr, ahogyan a kriptajelenetben felráncigálja a halottnak hitt Júliát az emelvényre, magához köti, majd méreg helyett a kötél általi öngyilkosságot választja. A Rómeóhoz szíjazott Júlia feléledve nem döfi magába a tört, hanem – ha jól láttam – elnyiszálja a csuklóját – és azonnal elvérzik. A nézőtér felsőbb régióiból alig lehet látni, hogy mi történik, ezért akadtak, akik hazafelé indulva azon vitatkoztak, hogyan halt meg Júlia. Az egyik verzió szerint valószínűleg szívinfarktust kapott, amikor magához térve tapasztalta: együtt lóg az akasztott Rómeóval...

 
A produkció sikere elsősorban a kitűnő szereplőgárdának köszönhető. A Rómeót szenvedéllyel, felfokozott hévvel éneklő Dolhai Attila elsőrangú. A szép hangú és muzikális Szinetár Dóra éneklése néha túlzottan is szabatosnak, rutinosnak hatott, ezért a szombaton beugró Vágó Bernadett számomra izgalmasabb, üdébb, légiesebb Júlia volt. A Dadát komikus mozgással, sok melegséggel alakította Náray Erika, aki a premieren nem volt formában, de másnap már dzsesszesen, finoman énekelte a Szeme tűzben ég című dalt, amit nagy ovációval fogadott a publikum.

 
A rendező dramaturgiai érzékét, invenciózusságát dicséri az előadás talán leghatásosabb jelenete: Janza Kata (Capuletné) és Csengeri Ottilia (Mon-tague-né) vérmes, parázs Gyűlölet-duettje, amit a magasba emelkedő forgón egyre vehemensebben énekeltek. A Mercutiót alakító Bereczki Zoltán szólaltatta meg az egyik legismertebb slágert (Lehetsz király...), ugyanakkor szenzációsan könnyed mozgásával, sziporkázó humorával is kitűnt a csapatból. Verona hercegeként a szegedi kötődésű Németh Attila adta meg nyitódalával az előadás alaphangját, tetszett még Szabó P. Szilveszter túlfinomult, zaklatott Tybaltja és Mészáros Árpád Zsolt energikus, vidám Benvoliója is.

 
Makláry László avatott vezényletével a szegedi szimfonikusok játszottak – sajnos a muzsika és az énekhangok lemezről hallható finom arányát a Dóm téren nem mindig sikerült a hangosítással megteremteni, az egyébként sem vaskos zenekari szövetet sokszor szinte elnyomták az énekhangok.

Shakespeare nyomán írta Gérard Presgurvic,
magyar színpadra alkalmazta Kerényi Miklós Gábor
Irodalmi konzultáns: Nádasdy Ádám
Dalszöveg fordítás: Galambos Attila, Somogyi Szilárd és Kerényi MG
Vezényel: Kesselyák Gergely, Makláry László, Silló István

Rómeó Dolhai Attila
Júlia Szinetár Dóra
Tybalt Szabó P. Szilveszter
Escalus, Verona hercege Németh Attila
Capulet Csuha Lajos
Capuletné Janza Kata
Montague-né Csengeri Ottília
Dada Náray Erika
Lőrinc barát Földes Tamás
Mercutio Bereczki Zoltán
Benvolio Mészáros Árpád Zsolt
Paris Homonnay Zsolt

Közremuködik:
Nagy Bea, Sz. Nagy Ildikó, G. Szabó Sándor, Langer Soma,
a Színház musical-együttese,
valamint a Pesti Broadway Stúdió növendékei:
Deák Csongor, Pirgel Dávid, Muhari Tamás,
Hajdu Zsolt, Csórics Balázs, Dankó Zsolt
Díszlet: Götz Béla Jelmez: Velich Rita

Zenei vezető: Makláry László

Mozgástervező: Király Attila Karigazgató: Kéringer László

Koreográfus: Duda Éva

Játék- és táncmester: Rogács László
A rendező munkatársa: Somogyi Szilárd

Rendező:
Kerényi Miklós Gábor

Az eredeti jogok tulajdonosa, a GLEM Gerard Louvin és aCity Lights Entertainment engedélyével.

Forrás: Délmagyar Online
Fotó: http://www.szegediszabadteri.hu/index.php?id=521&cid=5139

[Hollósi Zsolt]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu