Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

LÁTTAM EGY FILMET…
Láttam egy filmet, amely nem is elsősorban művészi kvalitásainak köszönhetően kerül be vizuális naplóm elemzésre méltó élményei közé, bár ilyen jellegű utalásokra is sor kerül az alábbi írásban. Hanem elsősorban azért mert ez a forma az uniós csatalakozással járó adaptációs problémákkal párhuzamosan egy aktuális társadalmi jelenség a „másság” sajátos ábrázolójaként is felkínál néhány mérlegelésre érdemes gondolatot.
„Európa négerei vagyunk” mondja keserűen a Terasznak adott interjú vége felé a cigánysorsra utalva Csemer Géza, a Dallas Pashamende című filmballada forgatókönyvének társszerzője és ezzel mintegy kijelöli azt a pozíciót, ahonnan a bemutató óta eddig publikált tekintélyes mennyiségű kritika vagy recenzió sokféle gondolatmenetét kiegészítve szélesebb és mélyebb perspektívában rajzolható fel e film társadalmi és kulturális értékközvetítő szerepe. Közismert, hogy a stáb az erdélyi helyszínen a forgatást kénytelen volt félbeszakítani és súlyos atrocitások után Magyarországon befejezni a munkát. Így aztán nem csak a koprodukciós volta, a téma kontinensnyi aktualitása, hanem elkészítésének szokatlan anomáliái miatt is karakteresen európai filmnek nevezhető.
A koprodukciós szándék, amely persze elsősorban pénzügyi kényszer következménye is, a magyar-német-osztrák közös vállalkozásból olyan üzenet hordozójává válik, amelynek ábrázolásával az egész kontinens sorsával kapcsolatos összefüggések ismerhetők fel. Sőt megkockáztatom, hogy a DALLAS PASHAMENDE mindezek miatt alapvetően úgy lett lényegében „európai műalkotás”, hogy jelenségként bizonyítékul is szolgál a forgatókönyv társszerzőjének idézett mondatához. A politikai tűrőképesség korlátai még sokáig lehetetlenné teszik majd nem csak a valóságos, földrajzi országhatárok uniós lebontási törekvéseit, hanem a politikai erőtérben működő szellemi intolarencia és előítélet rendszer saját érdekei szerint működő „eredményességét”.

 
A szülőföldhöz, a gyökerekhez visszatérő értelmiségi, mint filmhős újra és újra felbukkanó alakja a magyar filmtörténetnek / Jancsó Miklós: Oldás és kötés, Zolnay Pál: Hogy szaladnak a fák, Gaál István: Keresztelő /, de ezúttal tovább gondolva Csemer Géza „jajkiáltását” világossá válik, hogy a gorkiji „mélységekbe ” rekedt cigánysorson túl egy olyan nem kulturális, nem folklorisztikus, még csak nem kizárólagosan szociális problémával kell szembenézni, amely persze ezúttal vizuális és zenei elemek sajátos harmóniájában tárul fel. De ha a művészi élményen túllépve a „kétszer kettő józanságát” is figyelembe vesszük, akkor e sok részletében vitatható alkotás a kontinensnek szóló üzenetével kiemelkedik az átlagfilmek közül.

 
S csak ezután érdemes a hagyományos esztétikai mérce keretei között értékelni teljesítményét. A legfőbb gond, hogy valójában éppen a forgatókönyv szintjén nem sikerült eldönteni: miről is szól ez a film. Az alkotók megpróbáltak ötvöznie a hagyományos szerelmi roma balladát kétségtelenül nélkülözhetetlen folklorisztikus elemekkel színezve egy krimielemeket sem nélkülöző, erős neokapitalista kritikát közvetítő fejlődéstörténettel. A szuggesztív képi világ és zenei elemek ellenére ezek a motívumok nem simulnak egymásba kellő harmóniával, és a legjobb szándékú nézői azonosulást is megzavarják a történet fordulópontjain szinte kényszerűen felbukkanó mesterkélten elnagyolt dramaturgiai elemek, mint amilyen az autólopási ügy igen hiteltelen esetlensége vagy a városi menyasszony látogatásának epizódja, ahol ráadásul plasztikusan nyomon követhetők a színészvezetési egyenetlenségből fakadó hiányosságok.

 
Mindezen kifogások ellenére Pejó Róbert alkotásának legnagyobb erénye, hogy igazi szerzői filmmel van dolgunk: a rendező, akinek sorsa úgy hozta, hogy Erdélyből indulva valóban egyfajta „európai polgár” lett, fontosnak tartotta a megőrzött, megszenvedett élményvilág feldolgozását. Nagy szolgálatot tett azzal, hogy e művel találkozó emberek, ehhez persze speciális affinitás is kell, a személyes katarzis segítségével felmérhessék egyebek között azt is, hogy „az európaiság ” eléggé elkoptatott jelszavai mögött nem egy társadalmi-gazdasági csoda rejtőzik, hanem egy valóban meghaladásra váró társadalom problémákkal, szenvedéssel, megkerülhetetlen egyéni tragédiákkal és társdalmi, gazdasági konfliktusokkal járó vajúdása. E film katarzisa segítség lehet mindezek megértéséhez és elviseléséhez. Egyébként a hivatásos nézők eddig pontosan visszajelezték e film igazi erényeit, a berlini filmfesztiválon a külföldi kritikusok díját, a budapesti filmszemlén Gryllus Dorka megérdemelten a legjobb női alakítás díját kapta meg.
A magam részéről nagyon szeretném, ha sokan néznék meg, de kétségtelen, hogy ennek a filmnek az értékeit sem a nézőszámon keresztül kell elsősorban mérlegelni.

[Wisinger István]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu