Dátum: 2020. május 30. szombat    Mai névnap(ok): Janka, Zsanett


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Operamesék 5. – ’’Ami kimaradt...’’
Január 25-én folytatódik az ’’Operamesék a Nemzeti Színházból’’ sorozat a színház stúdiójában. A havonta sorra kerülő estéken Selmeczi György és Jordán Tamás idézi föl a Nemzeti Színház XIX. századi történetét, az operaműfaj remekeinek első magyarországi bemutatóit, az irodalom és zenedráma kapcsolatát, a magyar operajátszás hőskorát. Most egy kis kitérő következik az Operamesék sorában.
Talán nem mindenki tudja, az opera megjelenése a magyar művészeti életben a Nemzeti Színházhoz kötődik. 1884-ig, az Operaház megépültéig ugyanis az operajátszás otthona a Nemzeti Színház volt.

Ez a rész arról szól, hogy mit nem mutatott be annakidején a Nemzeti Színház.

Ezt a kis kitérőt két okból is feltétlenül érdemes megtenni, mondja Selmeczi György (fotó). Az mindig nagyon izgalmas kérdés, hogy a mindenkori direktorok hogyan válogatnak, hogyan végzik a maguk sajátos piackutató munkáját. Visszatérő nézőink azt már jól tudják, hogy az opera műfajának meghonosodása Magyarországon Erkel Ferenc nevéhez fűződik. Évtizedeken át ő határozta meg a Nemzeti bemutatóit. Vizsgálódásaim alkalmával hallatlanul izgalmasnak éreztem ezt a felfedezést, hogy egyetlen egy orosz operát sem találni a Nemzeti repertoárjában. A sorozatunkban vizsgált időszakban, tehát az 1880-as évek közepéig, egyáltalán nem tűnt föl orosz mű Magyarországon. Pedig Erkel kortársa volt Muszorgszkij, Csajkovszkij, Dargomizsszkij, a klasszikus orosz operairodalom valamennyi jelentős szerzője.

Jelenetek, töredékek, áriák és „slágerek” Muszorgszkij, Csajkovszkij, Dargomizsszkij és Rahmanyinov műveiből, „operamesék kezdőknek és haladóknak”, játékos vizsgálódás a mindenkori korszellem titkos szféráiban.

Játékos időutazás a Nemzeti Színház hőskorába. Hajdanvolt primadonnák és hőstenorok megidézése, "operaháború", "primadonnaháború", Bajza, Vörösmarty, Egressy és Szigligeti szelleme a háttérben, Erkel az előtérben, főispán a páholyban, pletykák a színfalak mögött.
Az akkor új Nemzeti Színház még a Pesti Német Színház közönségét is átcsábítja egy-egy operaelőadásra…

Herczenik Anna – Kolonits Klára
 
Közreműködnek:
Herczenik Anna – szoprán,
Kolonits Klára – szoprán,
Kóbor Tamás – tenor,
Réti Attila - bariton

Beszélgetőtárs:
Jordán Tamás

Forrás: Nemzeti Színház honlapja
Fotó: a szerző

[Eöri Szabó Zsolt]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Wisinger István – Egy elme az örökkévalóságnak

Húsvét - ahogy lehet

Egy-Másért… Felhívás

Rendkívüli támogatás a színházi világban

Gnandt J a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Shahid Nadeem -

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu