Dátum: 2018. december 15. szombat    Mai névnap(ok): Valér


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

„…legyen már irodalom is…”
- Mit jelent egy szigetre való műsor összeállítása? Speciálisabb, mint egy szimpla est összehozása? Voltak esetleg nehézségeitek? Ahogy én látom, évek óta nagyjából ugyanaz a szereplőgárda. Ez miért van?


Beszélgetés Balázs Eszterrel, az Irodalmi Sátor programszervezőjével

Idén a szigeten két helyszínen lehettünk irodalmi programok résztvevői, a Szabadegyetemen elvétve, az Irodalmi Sátorban nap-mint nap láthattunk irodalmi produkciókat. Eddig hagyományos keretben zajlottak a felolvasók, 2002 nyarán viszont valami megváltozott.

- Idén szervezitek először ti az irodalmi sátor programját. Hogyan kerültetek ennek a közelébe, és miért pont ti kaptátok ezt a feladatot?

- Az irodalmi sátor már három éve működik, eddig De Coll Ágnes állította össze a programot. Idén azonban elutazott és Tóth Krisztát bízta meg a feladattal; Kriszta pedig felkért, hogy mint a Szépírók Társaságának programszervezője segítsek neki.

- Mit jelent egy szigetre való műsor összeállítása? Speciálisabb, mint egy szimpla est összehozása? Voltak esetleg nehézségeitek? Ahogy én látom, évek óta nagyjából ugyanaz a szereplőgárda. Ez miért van?

- Ennek több oka is van. Egyik az, hogy nagyon-nagyon hamar le kellett adni a kész műsort, és ehhez képest elég későn értesítettek minket erről. Körülbelül két hét állt rendelkezésünkre, hogy kitaláljuk, mit is akarunk hozni. Egy kicsit könnyített a dolgunkon, hogy a Sziget-szervezők külön kérték a Nincs Pardonban látott Átjáróház sorozatot, így négy nap eleve megoldódott. A maradék háromhoz kellett már csak kitalálni valamit. Azt gondoltuk, hogy ez jó lehetőség három fiatal folyóiratnak, hogy egy különleges bemutatkozó estet tartsanak. Ez volt a szervezés másik fontos szempontja: mindenképpen olyan produkciókat szerettünk volna idehozni, melyeken a nézők nem alszanak be és nem is menekülnek róla rémülten. A szigeten általában a közönség nincs olyan lelki állapotban, hogy a hagyományos, egyszerű felolvasást értékelje. Épp ezért zenei-táncos betétekkel, vetítésekkel pörgettük fel az esteket, ennek következtében többen jönnek a sátorba, és ott is maradnak, hiszen különleges és egyszeri élményben lehet részük.

- Mely folyóiratok ezek? A szerzőválogatást a szerkesztőkre bíztátok, vagy ez is a ti döntésetek alapján szerveződött?

- Az első döntés az volt, kiket hívjunk meg. Az egyik, a Punctum egyértelmű volt. Ez egy vadonatúj lap, fiatal képzőművészek szerkesztésében, akik az Iparművészeti főiskolára járnak. Ők azt találták ki, hogy egy olyan újságot csinálnak, melynek alapja a képanyag, mindenféle animáció, fénykép, s ehhez felkért szerzők írják a szövegeket. Mindig van egy témakör, egy hívószó, ami most az „éhgyomorra”. Nagyon gusztusos, különleges formátumú lett a debütáló szám. Nagy alakú, szatyrot formázó dizájn. Itt a második szám bemutatóját tartották, az első a Margitszigeti víztoronynál volt, szintén az én szervezésemben. Ide képanyagot és két szerzőt hoztak, Petőcz Andrást és Harcos Bálintot. A másik est a Prae-é volt, ők kifejezetten a házi szerzőiket hozták, és nagyon szellemes szövegekkel készültek. A harmadik lap a Theleme, akik már nagyon rég nem jelentek meg, de itt – szerintem – az egyik legjobb produkciót hozták létre. Azt használták fel alapötletként, hogy egy keleti dekamerontörténetet vezetnek elő, a szerelem témakörével. Egy színész és egy színésznő, Galambos Péter és Parti Nóra, adta elő a Darvasi László által írt szöveget. Darvasi Peer Krisztiántól, Térey Jánostól és néhány arab szerzőtől válogatott szöveget és ezeket kapcsolta össze egyetlen szerves egésszé. Komplex, kellemes este kerekedett belőle.

- Mit jelent az Átjáróház?

- Az Átjáróház című projekt a nevét onnan kapta, hogy három művészeti ág között átjárva mesél el egy történet. Minden sztori úgy áll össze, hogy három író vagy költő mesél egy zenész és egy táncos közreműködésével. Ezt automatikusan átemeltük a Nincs Pardon téli műsorából. Némi szövegváltoztatás és zenészcsere történt csupán, időpont egyeztetésből kifolyólag, illetve a szövegek néhol aktualitásukat vesztették, már csak a politika, és az évszakváltozás miatt is. - Olyankor például hogy oldottátok meg a dolgot, mikor kiderült, hogy bizonyos szerzők nem találták meg télen írott szövegeiket? - Térbeli nehézségek nem akadtak? A Nincs Pardon sötét, zegzugos szobácskái mintha alkalmasabbak lettek volna erre a programra…

- Itt más tér van természetesen. Ott egy pincehelység szűk folyosóin zajlottak az események, itt viszont van egy sátor, ami eredeti információnk szerint tízszer tizenöt méteres lett volna. Mi mindent arra a méretre terveztünk, de amikor Kriszta kijött, szembesülnie kellett a változással. Tizenötször húsz méteres nagy sátrat kaptunk, megváltozott színpaddal, ahol minden megvásárolt kellékünk hülyén mutatott. Végül Kriszta szerzett egy csomó fekete függönyt a Bárka színháztól, amivel mégiscsak lehetett legalább optikailag szűkíteni a teret. Szőnyegekkel és párnákkal elkülönítettünk kis egységeket és azok között teremtettük meg a szereplők mozgási lehetőségeit. A helyi viszonyok és lehetőségek között sikerült megoldani, hogy a „megfáradt” nézőnek ne kelljen mozognia: maradjon ülve vagy feküdjön, de egy a lényeg, hogy ébren maradjon.

- Az utolsó nap, utolsó program végén úgy érzitek, működött a dolog? Van egyáltalán szükség irodalomra a szigeten?

- Úgy gondolom, nagyon jól működött minden, és ennek nagyon örülök. Nem tudom, hogy van-e szükség erre, azt viszont érzékelem, hogy működik, hogy érdekli az embereket. Láthatóan erre az alkalomra érkeznek hatkor és ha ennyi ember érdeklődést mutat, már megéri, főleg így, ilyen formában. Sokan tévednek be, itt ragadnak és közöttük többen vannak olyanok is, akik kortárs irodalmat egyébként semmi pénzért nem vennének kézbe. Ilyen szinten ezt missziós feladatként is fel lehet fogni… Ha a Szigeten vannak zöldek, vannak Krisnások, akkor legyen már irodalom is…

[Karafiáth Orsolya]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Ajándék ez a nap

A „Love Story” a Turay Ida színházban

Pozsgai Zsolt Megszállottak-ja fődíjas a Monacói Nemzetközi Filmfesztiválon.

Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban

A király meztelen!

Dékány István - Trianoni árvák

Az Egy nap sikere a Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon

Lengyelország 100

Segítünk az Igazgyöngynek

VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu