Dátum: 2019. október 17. csütörtök    Mai névnap(ok): Hedvig


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A rock and roll lovagja
Fenyő Miklós számára emlékezetes év 2004. Március 15-én - harminchat évi zenei munkássága elismeréseképpen – Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki. A napokban megjelent vadonatúj albuma, a Mr. Rock and Roll. Angyalföld díszpolgára lett. Itt született, innen távozott, ide tért vissza. A kötelék eltéphetetlen.
Az a kerület adományozta neki a címet, amelyet dalokban örökített meg az utókornak. Naná, hogy „fenyőgyöngyös” rock’n roll csomagolásban. Pálmafákat ültetett az angyalok földjén, ahol valóságos „mennyország a Duna-parton, csillagokra vár az alkony”. Ne restelljük kimondani: bizarr, sajátos költészetté emelte a Szent István park hősei, a jampik és jampipik szédült, őrült világát.

- Már a boltokban a Mr. Rock and Roll. Elmondhatod: „be van fejezve a nagy mű, igen, a gép forog, az alkotó pihen”?

- Három hónapig pörögtem az első billentyűhang leütésétől a lemez leadásig, beleértve ennek minden fázisát, s ez a pörgés nem áll le egyik pillanatról a másikra, legfeljebb lelassul. Az nem úgy működik, hogy az ember elkészít egy új lemezt, majd utána malmozik három hónapocskát. Meg aztán jönnek az új feladatok, például az augusztusi margitszigeti koncert előkészítése.

- Ne ugorjunk akkorát előre. A lemezkészítésnél maradva, híres vagy arról, hogy mindenbe beleavatkozol. Így volt ez most is?

- Igen. Mindenbe. Mert a dalokat, a melódiát, a szöveget megírtam. Utána a hangszerelési fázisban együttműködtem Novai Gáborral, aki régi munkatársam évek, évtizedek óta. De azért ott is beleavatkoztam. Mert bár ő pontosan tudja, mennyire bízunk meg egymásban – ezt most a szó nemes és jó értelmében mondom -, de nyilván azt is tudja, hogy a jóváhagyásom nélkül nem készülhet egy olyan lemez, amelynek minden egyes részét nem én jegyzem.
Olyan szerződésem van a Rózsa Records kiadóval, hogy közösen döntünk az image jellegű kérdésekben. Ez vonatkozik a CD- és kazettaborítóra, plakátra, szórólapra, belépőjegyre és egyéb megjelenési formára.

- Nem számíthatsz a kereskedelmi rádiókra?

- Egyáltalán nem. Ami roppant sajátságos helyzet idehaza, az Európai Unióban. Mert nem hiszem, hogy van még egy ország, ahol vannak rádiók, amelyek megengedik maguknak azt a luxust, hogy egyszerűen negligáljanak egy magamfajta muzsikust. Mindegy, ez így van. A békát lenyeltem már nagyon-nagyon régen. Vagy hét-nyolc éve. De nem panaszkodom.

 
- Azt énekled: „Így kell járni a végső táncig, legalább ’bis hundertzwanzig’, Ez a sorsom, tudom jól, ezer ördög és pokol, tiéd vagyok Rock and Roll!” Kik a társaid, akik veled járják a táncot, pontosabban veled muzsikálnak?

- Tulajdonképpen az a régi csapat, akik évek óta közreműködnek. Azok a zenészek, akik közül nem egyről lehet elmondani, hogy a rock and roll „emlőin” nőttek fel. A régi Hungárián. Kiskölykökből felnőtt fiatalemberek lettek, akik a harmincas éveik elején járnak, s nagyon megtanulták ezt a stílust – az én ízlésem szerint - játszani.

- Gondolom, a kiadónak nem jelentett üzleti kockázatot Fenyő-lemezt kiadni.

- Az a fajta üzleti bizalom, amire célzol, a mai világban nagyon érdekes kérdés. Egyrészt amiatt, hogy mindenki arra panaszkodik, hogy a lemezpiac iszonyúan leszűkült, másoláshegyekkel kell szembenézni, aztán a letöltések, meg minden nyavalya-kórság, úgy hogy a kiadó meggondolja manapság, kivel köt lemezszerződést. Pláne abban az esetben, ha az illető nem hoz egy kalap pénzt. Márpedig én nem hoztam egy fillért se.

- Téged felkértek.

- Úgy van. Január tizedikén leültem a zongorához, mert tudtam, hogy április közepén le kell adnom egy komplett mastert. Két napig csak vertem a billentyűt össze-vissza, anélkül, hogy bármit is feljegyeztem, vagy felvettem volna kazettára. Mert a legprimitívebb eszközökkel dolgozom: hagyományos zongora, ami csak zongora, és egy kazettás magnó, amit, ha olyan kedvem van, megnyomom, és ami eszembe jut, azt feljátszom.

- Kiket, miket szólítasz még meg a korongon Mr. Rock and Roll-on kívül? Parki szerelmet, nyarat, holdfényt, csillagokat…?

- Nem. Saját magamat. Ez egy nagyon személyes lemez. Még akkor is, ha van olyan nóta is rajta, ami abszolút ismert és várható stílusú tőlem. De lesz meglepetés is, az biztos. E kettő között van az igazság. S ha holdfény, vagy csillagfény szerepel rajta, az akkor is az én szememmel látható, nem csak úgy általánosságban.

- Ahogy szállnak az évek, dalaid zöme egyre inkább a gyökereidről szól.

- Ebbe a megállapításba még valami belekívánkozik. Mégpedig az, hogy bár a korral az ember szentimentálisabb lesz, de én fiatalkoromban is nagyon kötődtem ehhez a helyhez. Bizony elég ifjan éreztem azt, hogy ez az idetartozás nekem elsősorban a közvetlen környéket jelenti, kicsit tágabb értelemben a kerületet, amit bebarangoltam, s végül felöleli az egész Kárpát-medencét, amelyben élünk. Letettem a garast, hogy én egy „magyar gyártmány” vagyok, ami csak itt jöhetett létre. A Made in Hungária erről szól.

- Ki veszi át tőled a stafétabotot? Ki ül majd le az ócska zongorához, ha átadod?

- Nem tudom... Én teszem a dolgomat, s amennyiben ez valakit inspirál, akkor leül a zongorához. Ha pedig nem, akkor nem. Többet nem tehetek. Én is kaptam inspirációt. Jerry Lee Lewist, Elvist, meg a többi óriást hallgattam tizenegy évesen. De, azért nem ugyanazt csinálom, amit ők. Én is adok inspirációt, de ehhez vevő is kell. Hogy ki játszik majd az ócska zongorán? A szövegben ott a válasz:
„ma még csak épp találgatom, de úgy hiszem, megláthatom, ha egyszer én örökzöld álmot álmodom”.

Fotó: a szerző

[Kiss Péter]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu