Dátum: 2019. október 17. csütörtök    Mai névnap(ok): Hedvig


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Richard Wagner: Lohengrin – bemutató az Erkel Színházban
Május 2-án mutatják be az Erkelszínházban Richard Wagner Lohengrinjét, a dédunoka(fotó) rendezésében, a karmester: Jurij Szimonov. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy olyan meglepetések várgatóak az előadásban, amiről nem szeretnének előre beszélni. Marton Éva, Ortrud alakítója elmondta: sikerült meggyőzni a kollégákat a fiatal rendező – szokatlan – koncepciójáról.
A magyar operaházban már volt példa arra, hogy a szokatlan – rendezői koncepció milyen viharokat tud gerjeszteni, elég ha Jurij Ljubimov, Don Givanni – még múlt századi – előadására gondolni.
A mostani előadás koncepcióját illetően, a dramaturgiai munka hangsúlyos szerepet kapott, erről így ír Robert Sollich dramaturg:

Alexander Dodge - Katharina Wagner - a tolmács - Robert Sollich
 
Katharina Wagner Marton Éva
 
"Richard Wagner Lohengrinje "a" mese- és varázslat-operának számít. Annyira csodás és titokzatos a hattyúlovag története, aki egy „távoli vidékről" a brabanti partvidékre vetődik, hogy ott egy ártatlan nő segítségére siessen a sötét hatalmakkal folytatott harcában, végül azonban innen is tovább áll, mert a nő nem tiszteli névtelenségét, hogy emiatt gyakran szem elől tévesztik: a csodás rege mögött egyúttal politikai dráma is rejlik. Pedig, mint Udo Bermbach politológus megállapította, voltaképpen elég egy pillantást vetni a darab keletkezési idejére és ősbemutatójának körülményeire ahhoz, hogy rájöjjünk: a Lohengrin aligha lehet az a világtól idegen mű, aminek szívesen tartják. Sokkal inkább Wagner legaktívabb, politikailag legelkötelezettebb életszakaszáról tanúskodik, amely a 19. századi Európát megrengető legnagyobb társadalmi átalakulással esett egybe.

Kiss B. Atilla Sümegi Eszter
 
Az európai kontinens restaurációt célzó uralkodó fejedelmei ellen 1848-49-ben mindenütt kitört lázadások a szász nagyváros, Drezda kapui előtt sem álltak meg: a hivatalban lévő udvari karmester, Wagner a korszak történelmének olyan kiváló alakjaival küzdött együtt a barikádokon, mint az építész Gottfried Semper, a zeneigazgató August Röckel, vagy a neves anarchista, Mihail Bakunyin. Wagner egyre inkább e körök befolyása alá került, s egy időre (nemzeti)-republikánus eszményeiket is magáévá tette azt követően, hogy 1843-tól udvari karmesterként működött Drezdában, s hamar az itteni Engel-vendéglőben, no meg a baloldali-demokratikus Vaterlands-Vereinben működõ vitakörök résztvevőjévé vált.
Mindezek a körülmények sok mindent más fényben tüntetnek fel a Lohengrinben, amelyen Wagner 1845 óta dolgozott: a konfliktus a hanyatló régi nemesség s az annak önkényuralmát kétségbe vonó karizmatikus néptribun között e háttér előtt éppoly kevéssé tűnhet véletlennek, mint I. Henrik német király történelmi háttere, aki a szász császári dinasztia megalapítója, s voltaképpen a Német Birodalom megteremtője a korábbi frank birodalom keleti felén, amelynek feltámasztásáért a republikanizmus jegyében az úgynevezett Ifjú Németország harcolt. Bár a Lohengrin kétségtelenül túl korán keletkezett ahhoz, hogy tükröződhessenek benne az 1848-49-es események, mindazonáltal néha mintha már a kirobbanóban lévő forradalom harci zaját hallanánk ki ebből a "romantikus operából", amikor összecsapnak a kardok és harsognak a fanfárok."

Richard Wagner: Lohengrin
Opera három felvonásban

Rendező: Katharina Wagner
Karmester: Jurij Szimonov

A magyar nyelvű feliratokat Fischer Golda készítette
Díszlet és jelmez: Alexander Dodge
Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Szereplők:

Henrik: Fried Péter - Jekl László
Lohengrin: Molnár András - Kiss B. Atilla
Elza: Sümegi Eszter
A király hirdetője: Cserhalmi Ferenc - Dobos Sándor
Telramund: Perencz Béla - Sárkány Kázmér
Ortrud: Marton Éva - Temesi Mária

Bemutató: 2004. május 2., 17.00 , további előadások: 2004. május 5., 8., 15.,17.00

Fotó: Kadelka László

[Ebics Anna]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu