Dátum: 2019. október 22. kedd    Mai névnap(ok): Előd


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Schilling Árpád - Vámos László-díjas
Schilling Árpádnak ítélte a Vámos László-díjat az Alapítvány kuratóriuma. Psota Irén a Nemzet Színésze által alapított díj a 76 éve született kitűnő színház-művész és pedagógus emlékét hivatott fenntartani. Az elismerést az ’’Örök Psota’’ gálaesten március 28-án adták át a Madách Színházban. A díjazott a Terasz kérdéseire válaszolt.
- Ön a színházi sruktúrán kívül tevékenykedik. A magyar hivatalos színházi sruktúrának egyik meghatározó személyiségéről, Vámos Lászlóról elnevezett díjat, ebben az évben a kuratórium önnek ítélte. Jelentős színházi személyiségek, az elnök Huszti Péter, tagjai; Berényi Gábor, Békés András, Fodor Géza, Görgey Gábor, Kadelka László, Makk Károly, Székely András. Önt és társulatát nem engedik be a színházi sruktúrába, ugyanakkor mégis elismerik a tehetségét eredményeit, hogy érinti ez az elismerés?

- Vámos László tanítványa voltam az Ő utolsó félévében, akkor már sokat betegeskedett és ezért igazán nem ismerhettem meg. Nagyon örülök a díjnak, hogy rám gondolt a kuratórium. Nagy megtiszteltetés beállni abba a sorba, amit Kovalik Balázs és Zsótér Sándor kezdett meg.
Azt gondolom, hogy a szakma részéről az elismerés a Krétakör Színház felé egyre nyilvánvalóbb. Az hogy ebből mennyi szól a konkrét szakmai munkának, az előadásoknak - hiszen a szakma nagy része nem látta a Krétakör előadásait, még az sem, aki szívesen beszél róla, vagy díjat ad -, mégis fontos, hogy respektálnak minket, és ezáltal fogadnak be a színházi világ, professzionálisnak mondott részébe.
Az egyébiránt, hogy az én generációmba tartozó, agilis és tehetséges színházi embereket a szakma komolyan vesz, normális dolog. A Krétakör Színház és a struktúra kérdésének csak elméleti része tartozik a szakmára. A gyakorlati oldal a kultúrpolitika ügye.

- Hiller István kulturális miniszter hangsúlyozza, Ő nem kultúr, hanem kulturális politikát hirdet, és nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a kulturális politikának a legfontosabb feladata, hogy a művészeknek, alkotóknak megteremtse az alkotáshoz szükséges kereteket és nem az, hogy eldöntse mi a jó és ítélkezzen felette.

- Ha ezt komolyan gondolja Hiller István, akkor nagyszerű, főleg ha így is fog eljárni. Sajnos elég kevés kultuszminiszternek adatott meg hogy hosszútávra tervezzen, és megvalósítsa elképzeléseit.
A színházi vezetők köre nagyon megosztott, kizárólag az rántja össze, ha az egyes színházak pénzéről van szó. Ami önmagában nem megvetendő, de azt mindenképpen jelzi, hogy olyan jövőbe mutató, strukturális kérdéseket nem lehet rájuk bízni, amelyek bármilyen szinten is sértik valamelyikük érdekeit. Azért tudnak objektívek lenni az ehhez hasonló magánalapítású díjhoz felkért szakmai kuratóriumok, mert olyan kérdésben döntenek, ami nem sérti senki köreit.
Persze jó volna, ha képes lenne a szakmai elit a hosszútávú gondolkodásra. Sajnos én egyelőre ennek épp az ellenkezőjét tapasztalom. Egy példa: amikor arról volt szó, hogy a minisztérium a színházaknak szánt teljes támogatásból (30 milliárd Ft.) leválaszt 200 milliót a kiemelt alternatív színházak ésszerűbb támogatására (pl. Pintér Béla Társulat, Stúdió K.), a Színházi Társaság ülésén – melyen volt szerencsém részt venni – alig volt színházi vezető, aki ne tiltakozott volna. Mondván itt az áfa törvény, meg az infláció stb., felejtsük el ezt a 200 milliót, és térjünk vissza rá jövőre. Az áfa törvény által elvesztett támogatás nagy részét végül sikerült visszalobbizni – ami nagyszerű, igaz, mi ebből a korrekcióból nem részesültünk -, és a 200 milliót is visszakapták más forrásból a kőszínházak. Csak a Kulturális Minisztérium bölcsességének köszönhető, hogy a keretet mégis létrehozták, így nagy multú és fényes jövő elé néző társulatok maradhattak életben.

- A Magyar Magic sajtótájékoztatóján nemrég több alkalommal is elhangzott a Krétakör Színház neve, az Angol meghívó fél szeretné, ha a társulat részt venne a rendezvényen.

- Nem hallottam, de nagyon jól esik. Természetesen boldogan játsszuk Nagy Britanniában a Sirájt, a Woyzecket és a Mizantrópot. Franciaországban és Olaszországban már részt vettünk a kulturális szezon programjában, képviseltük a magyar prózai színházat. Párizsban a Woyzecket, a Nexxtet és a Megszállottakat, Milánóban a Woyzecket és a Liliomot, Cividaleban a Leonce és Lénát játszottuk, amivel a legjobb külföldi elöadás díjára is jelöltek minket az olasz kritikusok. Egyébként hivatalosak vagyunk Hollandiába is az ottani Magyar Szezon rendezvényeire. Négy városban (Amszterdam, Rotterdam, Utrecht, Arnhem) fogjuk játszani a Sirájt és a készülő Fekete ország című előadásunkat.

- Ön az elmúlt időszakban panaszáradattal öntötte el a magyar kulturális sajtót a játszóhely hiánya miatt, az újság olvasó nagy meglepetéssel fogadja, hogy mégis csak bementek a Madách Színházba, ez hogyan jött létre?

- Szirtes Tamás látta a Siráj című előadásunkat a Fészekben, és tett egy befogadói szándéknyilatkozatot egy későbbi bemutatóra. Az ok, amiért ezt elfogadtuk, a következő. Gáspár Mátéval (a színház produkciós vezetője) letettünk arról, hogy fölösleges harcot folytassunk egy saját játszóhelyért. Viszont a színházunknak tovább kell élnie, mert a közönségnek szüksége van rá.
Az is kiderült, hosszútávon nem lehet partizán módon fenntartani egy színházat. Ezalatt azt értem, hogy gyakran hagyományos értelemben vett színjátszásra alkalmatlan helyeken játsszunk. Pl.: Fészek klub, Fővárosi Nagycirkusz, Millenáris. A Szirtes Tamás által felajánlott segítség számunkra ideálisnak tűnik, mert olyan színházakkal szeretnénk leszerződni, ahol megvan minden feltétel ahhoz, hogy színházi körülmények között hozzuk létre az előadást és fogadjuk a nézőket. Ez rendkívül fontos, mert a Krétakör Színháznak nincs akkora személyzete, hogy állandóan színházi értelemben nem létező helyeket hozzon mozgásba. Az elkövetkező éveket így látjuk ideálisnak.

- Hogyan áll össze a színháznak a költségvetése és mekkora?

- Végre egy jó hír, nagyon boldog vagyok tőle! A Kulturális Minisztériumban a kiemelt alternatív színházak számára elkülönített büdzséből igen jelentős összeget kapott a Krétakör Színház, ami pontosan elegendő arra, hogy fenn tudja tartani önmagát. Amitől tartunk, hogy miután ez a támogatás az alternatívoknál csak egy évre szól, nem tudhatjuk, mi lesz jövőre. Én reménykedem, ha már egyszer belekerülünk egy ilyen körbe, és a művészi munka tartja azt a színvonalat, amit eddig is képviseltünk, akkor jövőre nem kell különösebben izgulnunk azon, hogy a Krétakör Színház életben maradjon.

- A társulatnak mennyi állandó tagja van?

- A múlt évben 32 ember dolgozott a színházban, 14 szerződtetett színész, 18 fő adminisztrációs vagy műszaki személyzet. A biztonságos működéshez még szükség van pár emberre, de nem tervezünk látványos létszámnövekedést. Egy ilyen típusú színházba kb. 40 ember elég. Csak, hogy pontosan lássuk a 2003/2004-es évadban 210 előadást tartunk több mint 30 ezer nézőnek.

- Mi lesz a három bemutató?

- Júniusban tervezünk egy előbemutatót Monostorapátiban, amit én rendezek Fekete ország címmel, ez a Hazámhazám produkciónak lenne a folyatatása, amely az 1989-2002 közötti magyar történelmet próbálta feldolgozni kifejezetten a politikai változásokra koncentrálva, meglehetős szarkasztikus éllel. A Fekete országban az Uniós csatlakozással kapcsolatos rossz és kevésbé rossz érzéseinket próbáljuk feldolgozni egy szabad szellemű előadásban pártoktól függetlenül. A budapesti bemutatója szeptemberben lenne - a terveink szerint - az Erzsébet téren a „Nemzeti Gödörben”.
Brecht Mahagonny-jának a bemutatóját 2005. január végére tervezzük a Vidám Színház nagyszínpadán ezt Wulf Twiehaus rendezi, aki a Hideg gyermek című produkciót vezényelte az elmúlt évben.
A Thália Régi Stúdiójában 2005. április végén Ibsen Peer Gynt-jét fogjuk bemutatni Zsótér Sándor rendezésében. S várható a szezonban még pár meglepő, amolyan „krétakörös-projekt”.

- Szerződtetési időszak van, tudhatunk-e már új nevekről?

- Nem fog új színész kerülni a társulathoz. Hiszek, abban hogy kis létszámú társulatban tartható csak a színvonal. Ez a csapat 10 éve fejlődik, az összecsiszolódás folyamatosan tart. Kialakul egy egészséges hierarchia, s aki nem akar beépülni, az elmegy, vagy elküldöm.
2005-ben lesz 10 éves a társulat. Nem zárom ki hogy lesznek majd változások a jövőben, de ez egyelőre nem publikus.

Fotó: Kadelka László

Kapcsolódó írásunk.

Vámos László-díj 2004

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu