Dátum: 2019. október 21. hétfő    Mai névnap(ok): Orsolya


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely
Hiller István kulturális miniszter személyesen mutatta be a sajtó képviselőinek a Holokauszt Múzeum elkészült épületét. Az ünnepélyes átadás előkészületeiről szólva megemlítette, hogy megbeszélést folytatott Elie Wiesel(fotó) Nobel-díjas íróval, aki elvállalta a tagságot a Holokauszt Emlékbizottságban.
A magyarországi holokauszt hatvanadik évfordulójáról és a népirtás minden áldozatáról való közös és méltó megemlékezés keretében tavasszal nyílik meg a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely. Az ünnepélyes átadás április 15-én – az idén péntekre eső holokauszt emléknap előtt egy nappal – lesz.
A hatvanadik évforduló alkalmából a kormány emlékbizottság felállításáról is döntött. A tizennyolc tagú testület elnöke a miniszterelnök, tagjai között szerepel többek között Elie Wiesel, Nobel-díjas amerikai író. Hiller István személyes hangú beszámoló keretében részletezte, hogy közel kétórás, élményekben gazdag megbeszélést folytatott az íróval, aki végül is vállalta az emlékbizottságban való részvételt. A kultusztárca vezetője megemlítette, hogy az 1928-ban Máramarosszigeten született íróval magyar nyelven folyt a beszélgetés.

 
A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely a Páva utcai használaton kívül álló zsinagóga épületének műemléki rekonstrukciójával és új épületegyüttes megépítésével jött létre. Hiller István a bejárás során elmondotta: a zsinagógaépítészet virágzása Magyarországon a századfordulóra esett, amikor az egyre növekvő zsinagógaépítési igény számos kiváló építésznek nyújtott munkát. Ezek egyike volt Baumhorn Lipót (1860–1932) – Lechner Ödön tanítványa –, aki a korszak uralkodó eklektikus formanyelvén tervezte épületeit. Saját irodájának 1894-es megnyitása után 25 zsidó templomot tervezett, többet, mint bármely európai építész. A Ferencváros nagyszámú zsidósága a kisebb, bérelt imahelyek helyett már 1910 körül tervezte új, nagyobb zsinagóga felépítését. A saroktelket 1909-ben Belatini Braun Géza gyáros adományozta a hitközségnek. Az első világháború azonban megakadályozta az építkezést, amihez végül Baumhorn Lipót tervei szerint 1923-ban kezdtek hozzá. A közadakozásból épült, 1700 személy befogadására alkalmas épületet 1924. január 6-án szentelték fel.

 
 
A Páva utcai zsinagóga 1944-ig működött templomként. 1944–45-ben internáló táborként használták. 1945-től 1967-ig alkalomszerűen ismét tartottak itt istentiszteletet, majd az egyre fogyatkozó létszámú gyülekezett miatt bezárták. Utoljára 1982-ben fogadott hívőket. A zsinagógát rendhagyó módon helyezték el a telken: az épület észak-déli irányú tengelye a telek széleihez képest ferde, 45º-os szöget zár be (a zsinagógák tengelye általában kelet-nyugati irányú, a hívek kelet felé, a frigyszekrény felé fordulva imádkoztak). Így alakult ki a furcsa, hatszögű alaprajz, oly módon, hogy a négyzetes alaprajzú terem két háromszögű résszel bővült ki. A ferde tengely miatt kialakult háromszögbe került a női karzat, ahova a tradíciók szerint nem a főbejáraton, hanem a melléklépcsőházon lehet feljutni. Az imaházban megtalálható volt a szakrális funkció minden eleme: az előcsarnok kézmosóval, mellette a rabbiszoba, a főhajó közepén a tóraolvasó, előimádkozói pulpitus, valamint a főhajó utca felőli végében a frigyszekrény, amely függönnyel volt eltakarva.
A belső tér festéséről így írt az Egyenlőség című korabeli lap 1926. április 17-i száma:
„A dús és amellett mégis decensen alkalmazott aranyozás mellett a három hagyományos zsidó színből van megalkotva a gazdag architektonikus festés: kék, fehér, sárga színekből. ... A szentély nagy ívezetén a zsidó etikának hatalmas jelmondata ragyog: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat« héber és magyar szöveggel. A festés összes motívumait legkisebb részleteiben is Baumhorn Lipót műépítész tervezte és rajzolta.”

 
A restaurálásról szólva a miniszter kiemelte: a rendkívül romos, beázó épület a II. világháború és az 1956-os harcok során komolyan megsérült, így az eredeti díszítőfestést két későbbi festési réteg alól kellett feltárni. Ehhez egy az 1930-as években készült fotó nyújtott segítséget. A részletes falkutatás során tenyérnyi helyekből állt össze a végső grafikai és színterv. Összesen 800 m2 díszítő festés készült, 760 fm metálaranyozást és kb. 1000 fm gipszstukkót helyeztek fel. A híres Róth-műhelyben készült ólmozott üvegablakok jelentős része megsemmisült. A templomtérben ma az ólmozott üvegablakok teljes felülete 87 m2, ebből 70 m2 a rekonstrukció. Az új lépcsőházban 22 m2 rekonstrukció készült el az eredeti mintázatnak megfelelően. A kivitelező a németországi Glasshüttében megtalálta azt az üveggyárat – a Lamberg céget –, amely eredetileg az üveget szállította a zsinagógához, így az eredeti színeket sikerült alkalmazni.
A restaurálást Szalai Vera és munkatársai végezték. A lámpákat és csillárokat, valamint a gyertyatartókat Grünberger Tamás lámpakészítő kivitelezte az eredeti darabok alapján. Az épület főrestaurátora Szőke Balázs. A restaurált zsinangóga liturgiai funkció nélkül, kiállítási, illetve kulturális térként működik majd.

 
 
Az új építmények elhelyezésénél a zsinagógának az épülettömb belsejébe forduló, átlós tengelyét tükrözték a tervezők. Ezáltal az emlékoszlopokkal határolt, zsinagóga előtti tér a centrumba került. A belső kertből a mozgatható üveglamellás szerkezetű üvegépítményben alámerülő lépcsőn közelíthetők meg az új épületszárny mélyföldszintjén kialakított kiállítási termek. A kiállítóterem padlójában multimédiás szerelődobozokat és álmennyezeti sínrendszert helyeztek el a kiállítás számára.
A földszinten előadóterem, csoportfoglalkozásokra alkalmas termek, levéltár, könyvtár, az első emeleten pedig a kutatáshoz kapcsolódó munkaszobák helyezkednek el.
A telken a zsinagóga által határolt sarkokat is beépítették, ezen új épületrész földszintjére és karzatára került az új imaterem, amely mintegy 80 hívő befogadására alkalmas, a hagyományoknak megfelelően elkülönített férfi és női helyekkel. Az emeleten kapott helyet a helytörténeti ismeretek gyűjteménye és a klubhelyiség, amely a kerületi hitközösségi funkciók ellátására is alkalmas.
Az udvari árkádsor alatt, az emlékfal előtt kapott helyet egy lézer örökmécses, melynek fénye az áldozatoknak állít emléket. A tetőkerten üveghengerben átvezetett hatalmas fénynyaláb tiszta időben 200 méter magas, a város számos pontjáról jól észlelhető jel. A lézer örökmécses mechanikai és optikai részét dr. Horváth Zoltán György fizikus és Plosz Béla gépészmérnök tervezte.
Az új épületrész külső homlokzatain megjelenő, hasított „mint” kvarcitkő táblák indiai kőbányákból származnak. Ez a fajta kőtípus sokezer év alatt egymásra rakódott rétegekből áll össze, melyek különböző módon keverednek. Emiatt a falakon igen sokféle tónus jelenik meg a rozsdássárgától a zöldes árnyalaton keresztül egészen a sötétszürkéig. A különböző napszakokban – a napsugarak szögétől függően – a homlokzat más-más színben jelenik meg.

 
 
A Holokauszt Múzeum első, ideiglenes fotókiállításával egy időben „A holokauszt Magyarországon és Európában 60 év után” címmel nemzetközi konferenciára kerül sor a Holokauszt Dokumentációs Központban a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia, az izraeli Yad Vasem Intézet, valamint a washingtoni Holocaust Museum közreműködésével.
Az állandó kiállítás Jerger Krisztina főrendező tervei alapján 2005-ben nyílik meg. A kiállítást a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány hozza létre. A kiállítás interaktív módon, hagyományos vagy digitális térképek, a kiállítási térben a látogatók számára számítógépen elérhető adatbázisok, „touch the screen” monitorok, 2-3D-s mozgó grafikák, a látogatók számára elhelyezett albumok, képek, installációk, audioeszközök segítségével mutatja be a magyarországi vészkorszakot.
Az épület belső emlékkertjét körülvevő falfelületen örökítik meg a holokauszt magyarországi áldozatainak nevét, ami a faji, vallási hovatartozásuk miatt elhurcolt és megölt kb. 550 ezer magyar állampolgárnak állít emléket. Az áprilisi megnyitón 60 ezer áldozat neve lesz olvasható az emlékfalon. A kutatások a megnyitás után is folytatódnak, így a további nevek a kutatásokkal párhuzamosan, folyamatosan kerülnek fel a falra.

Fotó: Bálint F Gyula

[Deák Attila]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu