"A Gyévuskában fõtisztek, tisztek, honvédek, valamint hozzátartozóik és munkaszolgálatosok bonyolítják a cselekményt, laktanyában, bálteremben és a távoli orosz rónákon, feketén-fehéren és egy kissé elemelten. (Az utóbbiak a szó szoros és átvitt értelmében is értendõk!)
A cselekmény ideje a második világháború, de az elõadás nem arról a korról szól, hanem abban a korban játszódik. Ezúttal a késõ romantika leginkább Puccinire emlékeztetõ elemeit és a kor slágereit elegyítve alakítottuk ki a darab zenei világát. A kor slágerei alatt olyan emblematikus dalokat értünk, mint például a „Nincs kegyelem” vagy a „Mindent vissza!”.
Végigénekeljük ugyan a darabot, Önök azonban mégsem operát látnak, hanem színházat színészekkel, akiknek nincs olyan szép hangjuk, mint az operaénekeseknek, viszont nagyon lassan és nehézkesen mozognak.
Ezzel a munkánkkal, egy (talán) szerencsésebb korban született generáció nevében szeretnénk megemlékezni egy hozzánk hasonlóan szebb jövõben bízó, tragikus sorsú nemzedékrõl.
Mindenkinek megvan a maga gyévuskája."