Dátum: 2017. november 21. kedd    Mai névnap(ok): Olivér


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Csontváry: Selmecbánya

RUDNAI GÁBOR

RUDNAI GÁBOR

 

 

Csontváry: Selmecbánya

 

látképe

 

 

Németh Lajos írja a képről: „A dombok közt megbúvó városkát magába foglaló panoráma. Háttérben a lilás felhős délutáni ég alatt a Kárpátok kékes-lilás lánca. Panoráma – mint ahogy azok voltak Bruegel hónapábrázolásai is. Azonnal szembe is ötlik a Bruegel-rokonság anélkül, hogy konkrét hatásról beszélhetnénk. Harmonikus, lírai kép. Mintha az ifjúkori csatangolások, a felvidéki táj ezernyi szépségét ismerő ifjú patriarchális élménye éledne újjá. A sarlóval arató, kévét kötő asszonyok, a szénát kaszáló férfi alakja együtt él a tájjal; a békésen legelő tehenek, a völgyben meghúzódó város nyugalma, a dombok lankáinak, az egymásba futó szelíd domborulatoknak és horpaszoknak játéka, a háttért záró hegység tömegének ritmusa a természeti organizmus monumentális életét, a teljességet sugározza.” (Németh Lajos: Csontváry-monográfia II. kiadás, 67. o.)

Gácson Csontváry két feladatot lát maga előtt: „Gács községben tehát, úgy a magyar szó iránti hajlam mint a culturális haladás teljesen meg volt bénítva, addig, míg új egyénekkel nem szaporodott az meg. S történt az két évvel, hogy Gács nyert modern plebánost, ki czél-jának tűzé ki a köznép művelődésének előmozdítását; nyert szolgabírói hivatalt magyar egyénekkel, jutott a tudományos magyar orvoshoz, s nagy stylben berendezett gyógyszertárhoz is.” (Kosztka Tivadar cikke a Nógrádi Lapok és Honti Híradóban; Csontváry-emlékkönyv, 38. oldal) A magyar nyelv, a magyar kultúra térhódításáról ír a fenti cikkben, gyógyszerészi tevékenységéről, a kuruzslás elleni harcáról pedig Mezei Ottónak a Gyógyszerészetben közölt tanulmányából értesülünk. (1980/6.) Csontváry a gazdasági élet fejlesztését is szorgalmazza: „mi volna az országból ma, ha a harmincöt év előtt sürgetett selyem tenyésztési tervem a bölcs Királyunk kezébe került volna? Már Mária Terézia és Széchenyi István is azzal foglalkoztak, hogy ezen az úton keressék az ország nemzetgazdaságának fellendülését.” (Energia és művészet. A kultúr ember tévedése. Csontváry-emlékkönyv, 58. o.) „Haza és haladás” jelszavával léphetne fel Bényei József versének hőse is, de a „haladás” mibenléte nincs körvonalazva. Bényei Csontváryja a polgári jólét ellen lázad, az utolsó három versszak egy Csontváry-levél gondolatát visszhangozza: „Én nem a gazdag Magyarországtól várom Hazám újjászületését, hanem a zseniális szellemű egyénektől, ahol egy is többet tehet a kultúrai haladásban, mint száz iskolának a tévedése avagy létesítése.” (Csontváry levelei K. Lippich Elekhez. Csontváry-emlék-könyv, 45. o.) A selmecbányai idillt a vers – noha képleírással indul – eleve megkérdőjelezi.

 

 

BÉNYEI JÓZSEF

 

Selmecbánya látképe

 

 

A tunya házak némák,

engedelmesen állnak.

Bennük érik a polgár,

mint a huszadik század.

 

Piros tetők és frázis.

A város csöndje kába.

A torony belebékül

a hegyek hajlatába.

 

A város lusta élni.

Por van és szabadverseny.

Békevilág. Aranykor.

Ferencjózsefi szellem.

 

De ferde fák sötéten

és rendetlenül állnak,

izgatott, nyurga kígyók:

vonaglanak az ágak.

Nyugtalan lélek él itt,

lázas és törhetetlen.

Fákkal nyújtózik égig,

dacos. Mert rendületlen.

 

Nőnek a fák, a nagy fák,

szabálytalanok, hősek,

lapul az álmos város,

vajon ki lesz erősebb?

 

A vers a házak megszemélyesítésével kezdődik: „A tunya házak némák, / engedelmesen állnak.” Ugyanilyen megszemélyesítést találunk Bényei József: A viharos Hortobágy c. versében: „hasztalan már a barmok tunyasága”; az engedelmesség szinonimája „A barmok szelíd türelme”, „a mindent tűrés ostoba erénye”. Nem metonímia, a benne lakók tulajdonságainak kivetítése tehát a házakra, hanem megszemélyesítés: a Selmecbánya látképén látható tehenekhez hasonlóan viselkednek a házak is (a hortobágyi képen ökrök vannak). A következő két sor („Bennük érik a polgár, / mint a huszadik század.”) a házak lakóira viszi át az előtérben folyó aratás képét, az „érik” igei metaforával. Az ige azonban a hasonlat révén a XX. századra is vonatkozik, az aratás a forradalom jelképe is lehet, mint például Ady: Ének aratás előtt c. versében. Ezt jelenti Bényei A viharos Hortobágy c. költeményében az „érik a puszta a kárhoztatásra”. A forradalmat a költő a XX. századra jósolja, a századvég mozdulatlanságát fejezi ki a 2. versszak 1-2. sorának nominális stílusa: „Piros tetők és frázis. / A város csöndje kába.” A „piros” szín lehetne a forradalom jelképe is, a szövegösszefüggés azonban mást sugall. Egyrészt felidézi a festményt, amelyen a házaknak valóban piros tetejük van, másrészt ellentét van a beszéd és a csönd között, amit értelmezhetünk akár így: pirosbetűs ünnepeken „frázis”, hétköznap „kába csönd”. A torony megszemélyesítése nem csupán a tájba való beilleszkedést fejezi ki, hanem a megalkuvást is. Negatív értelemben fordul elő a „béke” szó A viharos Hortobágyban is: „átkozott béke”, „a megbékélés párázó szava”. A tájba való harmonikus beilleszkedést a versszak végi alliteráció érzékelteti.

A 3. versszakban is nominális stílus jelzi a mozdulatlanságot, az egyetlen ige a létige. A „lusta” melléknév az 1. versszakbeli „tunya” szinonimája, mint ahogy a 2. versszak 2. sorának „csöndje” az 1. versszak 1. sorabeli némaság szinoní-mája volt. A „Békevilág. Aranykor” viszont az utólagos nosztalgia frázisai (visszautalás a 2. versszak 1. sorára), ez a nosztalgia csak az I. világháború pusztítása után keletkezhetett. Annál meglepőbb a „Ferencjózsefi szellem” említése, különösen a vers második felével – így Csontváryval is – ellentétbe állítva. Csontváry mindvégig bálványozta a királyt, előbb mint festőt („Energia és művészet él a bölcs királyunkban, aki tájékoztatásul mondva már 1845-ben François néven a halhatatlanok sorába iktatva van” – Csontváry-emlékkönyv, 64. o.), utóbb mint hadvezért (ismeretesek Csontváry rajzai a hadüzenetet aláíró Ferenc Józsefről). Ellentmondás van a lustaság és a szabad-verseny között is.

A vers fordulópontja a 4. versszak: ellentétes mellérendelő mondattal indul. Az ellentét meghatározza a vers szerkezetét is: az első három versszak mozdulatlanságával szemben áll az utolsó három versszak nyugtalansága. A festményen is megjelenő ferde fák a versben a természettel addig harmóniában élő város ellenfeleivé válnak. A kívülállást hangsúlyozza az is, hogy míg a házakra a tehenek, a polgárra a termés, tehát a festményen fellelhető motívumok képét viszi át a költő, addig a faágakra a kígyók metaforáját alkalmazza. A házak is, a fák is „állnak”, de ellentét rejlik a módhatározók között: az előbbiek „engedelmesen”, az utóbbiak „sötéten / és rendetlenül”. A „rendetlen” szinonimájaként jelenik meg a 6. versszakban a „szabálytalan” melléknév és szójátékszerű tőismétlésként az 5. versszakban a „rendületlen”. A szó felidézi Vörösmarty „rendületlenül” szavát a Szózatból, valamint Arany János: Rendületlenül c. versét is – költői telitalálat, hiszen belesűríti Csontváry magyarságát is. A „rendületlen” egyúttal a „törhetetlen” és a „dacos” szinonimája is, a fokozás csúcspontja. A megalkuvásnak („belebékül”) ellentéte a dac. A város és a nagy egyéniség ellentéte jelenik meg a 3. és az 5. versszak első sora közti igeragozásbeli különbségben: „lusta élni”„él”. A „Fákkal nyújtózik égig” sor már nem csupán a selmecbányai fákra vonatkozik, hanem a Magányos cédrusra is. Bényei József Magányos cédrus c. versében olvassuk: „Nem nyúl az égig, szétterül, / mint porfelleg a földön”. A „porfelleg” megfelelője a Selmecbánya látképében: „Por van és szabadverseny”. A Magányos cédrusban „fáj a fának ez a sors, / a kín görcsökbe rándul”, a Selmecbánya látképében „vonaglanak az ágak”. A cédrus motívumának megjelenése a selmecbányai versben a kiteljesedést ígéri, társak jelenlétét (a „fák” szó 3 versszakban 4-szer fordul elő, mindannyiszor többes számban és megszemélyesítve) és a passzív város feletti győzelmet. A város a versben metonímiákban jelenik meg („A város lusta élni”; „lapul az álmos város”), de egyben az egész monarchia („Ferencjózsefi szellem”) jelképévé is válik.

A cédrus kétféle megjelenése (Selmecbánya látképe, Magányos cédrus) a pálya elejét és végét jelzi. A motívum fejlődése Adyt látszik igazolni: „Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik, / … / Rokkanva ér el az éjszakáig”. (Ady: Ének a porban.)

 

 

Jegyzetek

 

Bényei József: Csontváry (versciklus): Önarckép; Selmecbánya látképe; Villanyvilágított fák Jajcében; Kocsizás újholdnál Athénban; A viharos Hortobágy; Magányos cédrus (In: Sugárvetésben. Szépirodalmi, 1969.)

A festményre, a gácsi patikára és a hallucinációra utal Arató Károly: Jelentés egy szökésről c. versének 1. versszaka:

„Kosztka Tivadar patikus

tégelyekből, fiolákból

emelt erődből holdfényhágcsón

menekült –

„Napút”-ra lelni

csontvárak, romok, Selmecbánya

hegyeinél irdatlanabb kudarcok

között váltófutással

szurokfáklyával szemeiben

inalt a gyógyszerész kitartón”

(Jelenkor 1973/11.

Az Arató-vers utolsó szakasza nem csak a Magányos cédrust idézi, hanem az ágon gunnyasztó madár képével a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. festményt is:

„Zenitig nőtt

cédrusmagánya

suhogó ágán gunnyaszt,

füstölög magában,

elérhetetlenül”

 

A „zenitig nőtt cédrusmagány” rokon Bényei versének utolsó előtti versszakával: „Fákkal nyújtózik égig”. Az „elérhetetlen” fosztóképzős megfelelői Bényeinél: „törhetetlen” (magasan van), „szabálytalan” (utánozhatatlan).

Bényeinek ebben a versében „A torony belebékül / a hegyek hajlatába”, egy másik versében a torony a lázadás jelképe: „Torony piros ujja / dacol az egekkel” (Zsögöd. Aba Novák emlékének)

[RUDNAI GÁBOR]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Mínusz Kettő

Benkő Géza 1969 - 2017

Anna Netrebko -Verismo CD

Gerevich József - Múzsák és festők – Teremtő vágyak 2.

Gyuricza Péter – Kardos Ernő A Viszkis igaz története napjainkig

Stratton

Kovács József - A BLUES története a kezdetektől napjainkig

Háth-Bizony János

Dömötör Endre, Jávorszky Béla Szilárd - a Rock története 4. - 90-es évek

Újabb magyar filmes-siker

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu