Dátum: 2019. október 17. csütörtök    Mai névnap(ok): Hedvig


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Dívák, primadonnák, színésznõk
Lássuk csak: mi kell ahhoz, hogy valakiből egy ország dívája, primadonnája esetleg tragikája váljék az 1870-es években, a századfordulón és a második világháború előestéjén? A kiállítás megtekinthető az Ernst Múzeumban szeptember 10. és október 22. között.
Hogyan lett valakiből vezető színésznő Magyarországon az 1870-es években, a századfordulón és a második világháború előestéjén? Milyen családi háttér, milyen indíttatás, milyen műveltség segítette őket ebben? Milyen tanulmányokat folytattak, kik pártfogolták őket? Kik voltak szerelmeik, társaik, barátaik, barátnőik. Milyen viszonyt alakítottak ki igazgatójukkal, a művészeti élet vezető személyeivel, kritikusokkal, a sajtóval. Hogyan jelentek meg a színpadon kívül. Divatot, szokásokat, hajviseletet teremtettek. Recepteket neveztek el róluk, autót vásároltak, közlekedési balesetet okoztak, olykor a politika uszályába kerültek, és kénytelenek voltak belső vagy külföldi emigrációba vonulni.
A kiállítás célja, hogy ezeket a jelenségeket felkutassa és bemutassa. A kiállítás középpontjában három meghatározó jelentőségű magyar színésznő áll: Jászai Mari, Fedák Sári és Karády Katalin.
A színháztörténet-írás nemcsak a színházi előadás rekonstruálásával birkózik meg nehezen, a fentebb vázoltak regisztrálását sem képes elvégezni. Nem is foglalkozik vele, hiszen úgy véli, hogy nem tartozik rá, de kizárólag írásos formában nehéz is volna megörökíteni ezt a folyamatot. Ezért a kiállítás és a kiállítást kísérő programok módszertanilag is újdonsággal szolgálnak, s ötleteket adnak a további kutatáshoz.

Jászai Mari, a tragika
(Ászár, 1850. febr. 24.-Bp., 1926. okt. 5.)
1866-ban szökött meg otthonról, hogy színésznő lehessen. Előbb Kolozsvárt, majd 1872-tõl a budapesti Nemzeti Színház szerződtette.
Kiemelkedő alakításaival hozzájárult, hogy a Nemzeti Színháznak ezt az időszakát "aranykor"-ként emlegették. Az 1892-es bécsi vendégjátékon ő aratta a legnagyobb sikert.
Közben drámai gyakorlatot is tanított a színiakadémián. Romantikus-patetikus stílusával élettel töltötte meg a nemes veretű görög tragédiákat, Shakespeare, Racine és Grillparzer műveit. Ibsen nőalakjainak megformálását is izgalmas feladatnak tekintette. Tragikai szerepeit tudatos történelmi, művészettörténeti tanulmányok kíséretében a legapróbb részletekig kidolgozta.

Fő művei: Tükröm (Bp., 1909); Színész és közönség (Bp., 1918); Jászai Mari emlékiratai. Sajtó alá rendezte Lehel István. (Bp., 1927); Jászai Mari írásai. Emlékezések. - Napló. - Tanulmányok. Válogatta és bevezette: Debreczeni Ferenc. (Bp., 1955); Tükör-játék. Válogatott írások, levelek. Szerkesztette: Balatoni Mónika (Bp., 2002)

Fedák Sári, a primadonna
(Beregszász, 1879. okt. 26.-Bp., 1955. máj. 25.)
Hírnevét a János vitéz címszerepe alapozta meg, aminek nyomán a budapesti színházi élet első számú primadonnájává vált.
A Népszínházban, a Király Színházban, a Víg Színházban, a Magyar Színházban, az Új Magyar és külföldön szerepelt. A tanácsköztársaság idején lelkesen toborzott a Vörös Hadseregbe, ezért kénytelen volt Bécsbe emigrálni.
Saját társulatával többször vendégszerepelt az Egyesült Államok magyarlakta vidékein.
1922-1925 között Molnár Ferenc felesége volt. 1944-ben a bécsi Donausender Rádió bemondója lett, mely a háború folytatására buzdított. Ezért 1945-ben a népbíróság elítélte. 8 hónap börtön után Nyáregyházára vonult vissza.

Emlékezéseit Útközben címmel adta ki 1928-ban.

Karády Katalin, a díva
(Bp., 1910. dec. 10.-New York, 1990. febr. 8.)
1936-ban kezdett színészetet tanulni, akkor vette fel a Karády nevet. Először Somerset Maugham és Zoe Atkins Az asszony és ördög című darabjában lépett fel 1939-ben, a Pesti Színházban.
Mint filmszínésznőt Zilahy Lajos fedezte fel.
1939-1948 között húsz nagyjátékfilm és három kisfilm főszerepét játszotta el. 1944 őszén a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta.
1945 után viszont rendőri felügyelet alá helyezték.
1949-ben külföldre távozott. Előbb Brazíliában élt, azután az USA-ba költözött.
Néhány fellépésen és alkalmi lemezfelvételeken kívül nem vállalt semmilyen szereplést - kalapszalont vezetett New Yorkban. Magyarországon 1949-tõl filmjeit betiltották. Népszerűségét hazájában távollétében is megőrizte: 1979-ben kiadott lemezét napok alatt szétkapkodták.
1989 után tervezte, hogy ismét színpadra lép Budapesten, de halála megakadályozta ebben. Önéletrajzát Hogyan lettem színésznő? (Bp., 1989) címmel jelentette meg.

A kiállítás nagyobb tematikus egységei a három művésznő karrierjének hasonló fordulópontjaihoz igazodnak. Ezek a pillanatok nemcsak életük azonosságaira, a színésznőkre általában jellemző magatartásformákra, attitűdökre hívják fel a figyelmet, hanem sokrétű művelődéstörténeti kitekintést is adnak.
A képzőművészeti, zenei, irodalmi élet szereplőivel tartott kapcsolataik következtében õk, valamint a kor politikai férfiúi, mecénásai, a társasági életben szívesen forgolódó "smokkjai" közül is sokan megjelennek.
A kiállítás változatosságát a színhelyek is megteremtik: Budapest nevezetességei, a vidéki magyar városok mellett Bécs, Berlin, New York sziluettje is fel-feltűnik. Változatosak a magánélet helyszínei is: fürdőszoba, konyha, budoár, strand stb.
A kiállítás a színésznők színházi munkáját is nyomon követi: bemutatja a próbák rendjét, a partnereket, a szerzőket és a rendezőket, a színházi üzemet, a színházi közönséget, a rajongókat. Nemcsak a publikum ajándékai, a premier-bankettek szertartásai, a színházi társaságok bohémiája érdekes, hanem az is, hogyan ápolták művésznők a közönség-kapcsolatokat: autogramok, aláírt képeslapok, az emlékkönyvekbe bejegyzett sorok szemléltetik ezt a folyamatot.

Ernst Múzeum

[Kalóz Róbert]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu