Dátum: 2018. június 25. hétfő    Mai névnap(ok): Vilmos, Viola


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Közmagyar kilép (?) az Írószövetségből
Közmagyar (Kozma György) naplója, friss: 2004. febr. 22-ig

   Közmagyar kilép (?) az Írószövetségből
   
   

   Hétfő, március 1-e.
   
   Zsebivel Bálint-házba, vetélkedő miatt, aztán tanítás. A: isten messze van, lehet racionálisan kutatni. B: isten mindenben benne van, az énnel azonos, ez ego-infláció. C változat (mondja Molnár Tamás) a kiegyensúlyozott hagyomány: transzcendens ős-tény, léteztető, a személyes, prófétai látomás teremtője. Utána próbán a kislányokkal és délután táncórára vinni őket. Mikor lehet cikket írni és fordítani (és darabokkal foglalkozni)?
   
   
   Kedd, 2.
   
   Síró idegen egy padon kórház előtt. Javasol neki terápiát. Fordít. A racionalizmus és a misztika problémája és a „prófétai közvetítés” nem érdekli az egyetemi hallgatókat, inkább kabbalista költészetet akarnak hallgatni. Leó szépen rajzol. Akrobata mutatványokat szeret játszani. Este ügyelet, fordít bent is. Germán istenek. Gerd nevű, sítalpon.
   
   
   Szerda. 3.
   
   Álom. Auschwitzba menőket lát. Aztán: Ovi, suli, Széchenyi Könyvtár. Scribe és Sardou vígjátékok lemásoltatása, az egyikben Napóleon és Mária Lujza, a másikban V. Károly szerepel. Mi lenne, ha írna a Habsburgok (Báthory Zsigmondnak volt H. felesége) és a komédia címmel valamit? Nincs idő rá. Bemegy tanulni, a tizedik századi kommentátorok. Este Can-nal megnézik Alföldy giccs-darabját, (Shopping…). Jó nehéz lehet biszexuális kurvát játszani meztelenül Száraz Dénesnek, de megoldja.
   
   
   Csütörtök 4.
   
   Álom, szex-addikt levelet eldob idős nő. Még mindig hideg és hó. Fogorvos. Fordít. Rájött, hogy a múlt héten elfelejtette beküldeni a heti naplóját. Jobb későn, mint soha. Még mindig a Molnár-könyvet olvassa buszon és metrón, a misztika ellen beszél, a prófétai közvetítésű hitről, a kompjúteren pedig Majmonídészt, ahogy az Aquinoi mondta „Mózes rabbit”, Halévit, aki a kazárok megtéréséről beszélt. Készül a szombat esti beszélgetésre, meg az óráira.
   
   
   Péntek. 5.
   
   Álom: áltis ofő kék szemüvegben. Hm.
   Reggel e-mail: mivel az Írószövetség nem határolódott el a kódolt rasszistától, az eddig csak tiltakozók kilépnek. Közmagyar még emlékszik, hisz tíz-tizenkét éve volt, hogy létrejött egy bizottság, ami azokat, akiket politikai okból nem vettek föl korábban, felvették az Írószövetségbe. Fontos volt neki akkor, azt hitte, ez kell a szigligeti nyaraláshoz, pedig az Alaptagság a kritérium, az meg nincs, lusta intézni. Persze ma már nincs jelentősége az egésznek. Miért nem beszélik meg a ügyet, mi ez a hirtelen felindulásból tömeges kilépés? Hisz az is egy gondolatmenet, hogy a „zsidógyűlölet” gyakran jelképesnek tekinti a zsidókat, mint akik közül sokan sokszor tényleg részt vesznek változások beindításában (isten, kereszténység, kapitalizmus, kommunizmus, mozi, atombomba) és az ellenük felmerülő vádakra esetleg máshogy is lehet reagálni. Éppenséggel úgy marginalizálni, (ez szerepel a kilépő nyilatkozatban) hogy nem túlreagálni, például nem reagálni. (Erre biztos az az ellenérv, hogy ez egy intézmény, muszáj reagálni.)
   Könyvtár: Szigligeti Ede: Zách unokái (Drugeth Közmagyar ősök testvér-gyilkos drámája. Beöthy vígjáték jó, a híres színésznő Kovácsné álnéven találja meg az igazit.) Délután orvos ismerősnél (bőrviszketés elleni szert ad). Utána be a minisztériumba, még mindig nem fizettek a brainstormingért, mert „tanfolyam” számlát kértek, s formálisan kell a résztvevők listája. Megbeszéli Közmagyar, hogy felírja a listára a résztvevő hírességeket és kész. Új tévéelnök van, némi remény csillan, talán visszajut a jogtalan kirúgás után egyszer, fantáziál alap nélkül. Hóvirág nők napjára előre.
   
   
   
   Szombat 6.
   
   Bement volna a Képzőbe az ünnepségre (de elmarad a tévé felvétel, beteg az igazgató.) Marad a szomszéd szeretetház, ott kérik az öregek, mesélje el, miről is szól ez az ünnep: hogy az Ős-tény a véletlenek által menti meg visszhangzóit. Napközben gyerekekkel. Nem akarnak enni. Sem sétálni. Kicsi hózás a kertben. Varró-meseversek. Este még a városban liberálisoknál panel beszélgetés zsidó, keresztény, muszlim témában. Hogy az ortodox álláspont elfogadja, hogy egy fiúnak mondjuk nagyon fontos a mestere, de ezt nem ajánlatos „nemi viszonyként” felfogni és az embernek magát „valamilyen nemű”-ként beazonosítani sem tanácsos.
   A misztikus nihilizmus helyett miért jó a hagyományos vallás (közvetítők, próféták segítségével.)
   
   
   Vasárnap 7.
   
   Álmában az arab barátja nem akar vele találkozni. Nihilista nő elrabolja. Ünnep ide vagy oda, muszáj fordítani. Gyerekek nagyszülőkhöz.
   
   
    *******************************


   Közmagyar csúszkál, kutat
   
   

   Hétfő, március 1.
   
   Jég csúszik, csillognak a fák.
   Leó otthon, Zsebivel be. Egyetemi óra. Hogy ha nem ős-tény csinálta a világot, akkor is lehet, hogy ő csinálta a prófétai költői lelki életet. És ez érv marad, az emlék-tettekre, jelekre. Hogy nem a szív érzése az ős-tény. Haza, fordítás.
   
   
   Kedd, 24.
   
   Óra ma is. Arról, hogy ha vitatott a világ teremtése, de nem vitatható a prófétai látomás teremtése. Délután fordítás, gyerekezés. Molnár Tamás könyvét olvassa a pogányság és a zsidó-keresztény világ kölcsönhatásáról.
   
   
   Szerda. 25.
   
   Délelőtt szünnap lévén bemennek a gyerekekkel a Monet-kiállításra a Szépművészetibe. A sor miatt inkább állatkert és színházi próba lett ebből. Nagymamánál ebéd, alvás. Sárközi Mátyás anyja, Molnár ill. Sárközi Márta leveleit közli egy könyvben, benne szerepelnek Kozmosz szülei, ettől olyan fura az egész. A beteg és hiú Illyés, a vicces Lator, Molnár Ferenc feleségeinek hisztijei, egyikük Puccinival haverkodott. Délután politikus ismerőssel találkozni, esetleg munkaügyben segíthetne. Abban nem akar, de a Közmagyar a felesége apja kellemetlenségeiben talán tud közvetíteni. A színházban megszűnt az íróasztal. Félek, jön a május, nyáron nem lesz bevétel. Vekerdy elküldte két új könyvét a márciusi beszélgetés előtt, nagyon érdekes.
   
   
   Csütörtök. 26.
   
   Leó otthon marad, köhög. Fordít, a gépben ül mindkét szülője, ő rajzol, néha kiharcolja, hogy kompjúterezhessen. Pumással beszélni kéne. Majd jövő héten.
   
   
   Péntek, 27.
   
   Fordítás. Délután Leóval várnak Zsuzsiéknál a Zsebi angolórájára. Zsebi kap mobilt. Leó kap robotfigurát. Onewa a neve.
   Ügyelet, fejgép Csalának. Mikor bemegy, kiderül, más csinálja. Telefon: Bereményi egy év múlva hajlandó megírni a kért darabot. És foglalkozik Kozmosz filmtervével.
   
   
   Szombat. 28.
   
   Délelőtt megbeszéli Vekerdyvel, hogy kimegy hozzájuk. Isten neve a létige egy alakja, Józós (Jézős) Steiner szerint azért fontos, mert az individuum fontosságára általa eszméltek rá. De ez a történet a Józós májából a vérrel és vízzel…Hát, a belső gyerek szereti az ilyet, biztosan.
   
   
   Vasárnap. 29.
   
   Molnár Tamást olvas. (Nem azonos a szélsőjobbik M.T.-vel, ez konzervatív amcsi prof.) Azt mondja Pico és Hegel, Empedoklész, a brahmanisták és Kant, mind az embert teszik meg középpontnak, s az érzelmeket. Isten feloldódik a kozmoszban vagy a szívben, misztika. Az igazi vallás istene transzcendens is meg személyes is, lásd: próféták. Fordít. Odin, Thor, germán istenek, emberáldozat. Keltáknál is. Koponyák a falu szélén, mint Kambodzsában. Húsz oldal. A zsidók például egy fél oldal alatt el vannak intézve. Times világatlasz. Nagyon kiegyensúlyozott, igazán. Lemegy a gyerekekért, nagymamától jönnek. Este színház, ügyelet: „Sors bolondjai”, a Madách kamarából jöttek, meséli Pikali Gerda, sokadik előadás. Mégis elröhögik magukat a színészek, tényleg vicces. Visszaemlékeznek szünetben, a múltkor jósolt neki Közmagyar a tévében. Vicces darab. A villamoson összefut Halász Péterrel. Aki azt mondja, nincs rutinja itt az életnek. Hát igen, az tíz év nyitott társadalom ezer év robot után. Az kevés.
   
   *******************************
   

Közmagyar (Kozma György) dolgozik és szegényedik



   
   Hétfő, 16 . febr.
   
   Álmában Gobbi Hilda szerepel. Este Krétakör előadáson lesz ügyeletes. Egyetemi óra: tanuljunk érvelni. Pro: isten mindenben jelen van. Ellentét: Isten nincs mindenben jelen. Ebédnél Wouk-könyvet olvas. Fordít mítoszokról. Este ügyeletes, sokat nevet színész és szervező kollégáival és a telt házzal a vicces modern kabarén, a Krétakör Színház Bábelnáján, benne huszonkét év előtti volt győri színházbeli szobatársával, Tóth Jocóval.
   
   
   Kedd, 17. febr.
   
   Leó: „…érdeklődtem magamban..” („Azon gondolkodtam” helyett). Érdekes fordulat. Kezdi tudni az R betűt.
   Találkozás régi csoporttárssal: családi válságban van. Jó érzés, hogy ő viszont jól van. Fogorvoshoz megy.
   Zsebi hőemelkedéssel otthon. Délután fordítás. (Antik Róma téma. A „felkenés” piros festékkel a triumfus-ban és a mithrász-hitnél a bika-vérrel a halhatatlanságot célozza, maradványa nyilván a bibliai eredetű „krisztoszi”, „felkent” név. Érdekes, ez a babonás eredet eddig elkerülte figyelmét. Vasárnap megy a Tilosba műsorozni, esetleg szóba jöhet. )
   Találkozás egy csoporttárssal: miért rohan mindig, mert nincs elég pénze – párbeszéd. Este ügyeletes, és egy fordítás miatt is rohangál.
   Szervező által adott víg darabok: Navarrai Margit (francia kormányfő inkább a feleségéhez tér vissza) és a Bajusz (francia hölgy megvág magyar urat).
   
   
   Szerda. 18. febr.
   
   Ovi, papatárs kocsi, kislánya könyvét hazavinni. Kábszer-téma-beli fordítás célba jut, kiderül, más is fordítja. Hócipő, pénzért. Kölcsönkönyv a szeretetházból: Furet, „Egy illúzió múltja”, a kommunizmusról. Fordít délután. Hócipős kolléga hívja standupolni másnapra. Híres ismerős (Vekerdy Tamás), akivel egy hónap múlva beszélget majd egy művházban, ígéri, elküldi a könyvét Széchényiről.
   
   
   
   Csütörtök. 19. febr.
   
   Furet-olvasás. A véletlen szerepe a huszadik századi rémállamok kialakulásában. A suliba bead egy kérvényt tandíj halasztásról. Bemegy reggel. Főnöke kér anyagokat Beaumarchais-ről. (Fegyvert csempészett az amerikai felkelőknek például, lám.) Megtudja, hol van az egyik elmaradt tanácsadási pénze. (Nincs rendben.) Megbeszél egy randit egy képviselő ismerőssel. Felesége aggódik az apja miatt. Ideges az esti fellépéstől. Párizsi ismerősei is eljönnek. Végül megnyugszik. Sikerült elmesélnie a három viccet (hol vannak a mennyből a muszlimok, így emlékszik rám, kérdi Jézus, és kipróbálta-e a pap a nőket) és elmesélni, hogy lett mu-zsi-ka, vagyis muszlim zsidó katolikus, esetleg muzsik.
   
   
   Péntek, 20. febr.
   
   Este nem megy a Nemzetibe Jordán (Csiky) bemutatóra, mert nincs extra pénze erre. Olvasás egész nap és fordítás.
   
   
   Szombat. 21. febr.
   
   Szólt két embernek a hegyen, hajlandók lettek volna eljönni tizediknek, de közben mégsem kéne jönniük, mondta az igazgatónő, mert nem felelnek meg az ortodox szabályoknak. Mások szerint az nem baj. Otthon fordít egész nap. A gyerekek a nagypapától hazajövet nyűgösek, a szülők egymást vádolják. Este párizsi ismerőseihez megy.
   
   
   Vasárnap. 22. febr.
   
   A régi barátok közül egy szemére hányja, hogy szeretetlenül beszél néha (hirtelen akart hazaindulni és valóban sértően beszélt.) Kisírja magát ezen.
   Tilos rádióműsor. Can versekről szeretne beszélni, de nem biztos, hogy eljön. Nem jött. De Weöres Három veréb…kötetéből tizenhatodik századi verseket olvasott fel Közmagyar, őseitől, akik Ős-tényhez könyörögnek, meg Józós Késztősnek ajánlják a lelküket. Nem is tudta, hogy létezik egy Betlen Katalin hercegnő (h nélkül, nem azonos bethlen katával). Töpreng, hogy lejöjjön-e az ÉS-ben egy cikke a nácikra való nem-reagálásról. Talán nem kéne reagálni, ha azt mondja, hogy nem kell reagálni. Zsebivel színház (Sok hűhó a Vidámon délután.) Wouk-tól a „megmaradni”-t olvassa.
   

   ******************

Közmagyar (Kozma György) - a munkás hétköznapok


   Hétfő, 9.

   
   Megint téli hideg van már-már. Reggel oviba nem bír elindulni Gazsileó, muszáj külön visszajönni érte, miután Zsebi fölszállt a sulibuszra. Nagy doktor papa-társ viszi kocsival egy buszhoz, ahol Miletics szoc-munkás igazgató mesél a roma csávóról (nem hívta föl.) Utána óra a Képzőben. Hogy istent sokféle módon nevezték, csöndnek, semminek, bölcsességnek, értelemnek, szeretetnek, jelnek…Kimegy a Filmgyárhoz, szereplőválogatás Pálfi Gyurinál, Balkay Gézától kell félnie a jelenetben. A Színházban haladnak a Tévedések próbái. Pumás nem tud róla, hogy nagy szám lenne, hogy a Szabó-Stein ideirányított egy produkciót. Vidéki rajongó új levelet írt, többször nagyszerűnek nevezi a Kozmosz éneklését (RTL-ben látta) és magát „egyszerű”-nek nevezi, bár sokat sportol, kinézetével meg van elégedve. A Szombat havonta közli majd „babiloni kalendáriumát”, kabalisztikus horoszkóp-jegyzeteit rajzzal.
   
   
   Kedd, 10.
   
   Sulibusz. Reggeli álom: Udo Kier, a régi sztár-ismerős szerepel és valaki pisztollyal. Aztán kabarétánc a mostohaanyjával, lukas tornagátyóban, lent porszívóval. Vető János, a régi haver búcsúzik, Kozmosz Pesten marad. Osztály jön látogatóba. Pumás igazgató cikizi a kabátját, kopott, pedig most jön a tisztítóból. Kabát nélkül megy tovább. Hócipős nap. Szombatba cikkhez rajzot visz. És tanítás is van délután, hajlandó volt a két tanítvány meghallgatni egy keveset a bibliai hetiszakaszból s egy kis későbbi magyarázatot a vízen járásról. Könyvtárba könyv visszavivése, Katona-vígjáték, valamint Madách- és Kisfaludy darab olvasás (Drugeth-ős szereplő miatt). Mama könyvelőhöz. Zsebivel vívás, foci, kosár. Leó felfedezi a neten a”star wars”-ból C-3PO robotot. Viktor szépen artikulál a tévében.
   
   
   Szerda. 11.
   
   Fordít az önismereti csoportnak angolból hajnalban. Ovi-suli busz. A nagyobb erőt felsőbb erőre cserélni javasolja valaki. Színház. Jó sztorikat keress, mondja a főnök. Könyvtár: Drugetheket nézi, ősök. Oviba Leóért, hegedűóra (legyen később, nem szeret eljönni korán.)
   Bereményi még nem olvasta el a Hét pofon Kozmosz-változatát.
   
   
   Csütörtök. 12.
   
   Otthoni könyvírás. Nagy hideg. Leóért uszodába. Meséli, hogy az egyik gyereket meglökték és orvosi pillanatragasztóval meggyógyították. Azt is mondja, hogy azért kell pisilés után kezet mosni, mert a lehúzón lehetnek bacilusok. Thewelein-t olvas, a katonás férfiakról, akiknek nincs tárgy-kapcsolatuk nőkkel. Ügyeletes este. Tartozások.
   
   Péntek, 13.
   
   Fordításba besegíteni feleségének. Nem ment be ma a színházba.
   Nem biztos, hogy elmegy a standup estre. Hideg van. Rossz lenne éjjel hazajönni. Imaház. Az interneten megismert író kollégának elküldi a novelláit.
   
   
   Szombat. 14.
   
   Vendégek jöttek az ortodox imaházból imádkozni a szeretetházba. Az egyuik öregnek nem engedték, hogy visszavegye az eredeti nevét, meséli. (Orbán-Oppenheimer) . Az egyik vendég Venezuelából. Zongorista. Közmagyar megszokta, hogy mindig nála idősebbek ismerik jobban az imákat. Mostanra már felnőtt egy fiatalabb nemzedék is, akinek fontos ez. Leónál egy csoporttárs, csendben építkeznek. Ma Harry Potter-t néztek DVD-n a gyerekek. Kígyók a vécében. A régi görögökről szóló fordításban hasonló rémségek.
   
   
   Vasárnap. 15.
   
   Fordít. Nagypapáékkal vannak a gyerekek. Csoport. Ügyelet.
   
   *******************
   
   
   

Közmagyar (Kozma György) lohol


   Január 26. Hétfő
   

   Gyerekek elutazva. Bemegy a talmud-tanulókhoz, olvasnak egy kis tizedik századot. Aztán színház – egy zalai rajongó, aki a tévében látta énekelni, levélben fotót ( s videót) kér - ebéd és haza.
   Az online önismereti csoportban sosem jutott eddig eszébe Közmagyarnak, hogy megnézze mondjuk a hat évvel ezelőtti hozzászólásait. Van ott egy másik csoporttárs, aki a taoista élvezet-korlátozási módszerről mesél. Épp arról ír Kozmosz, hogy nemsokára könyv bemutatója lesz (ahol szintén szó volt erről). 98-ban. Meg hogy milyen furcsa, hogy a felesége a közönség között találkozni fog egy korábbi Fontos Személlyel. Három éven át leveleket írt ide. Csak nem emlékszik, az utalások homályosak. Igen, valami munkakeresés. Táncórák. Imádkozás. Ilyenekről van szó. Freudot is olvas online. Az Anya iránti szerelem csalódásáról beszél.
   
   
   Január 27. Kedd.
   
   Feleség leutazik a gyerekekhez. Hó. Reggel megbeszélte egy pszichológus ismerősével, hogy esetleg ősztől jár majd hozzá, ha anyagilag rendeződik. Aztán benézett az ex-kábszeresekhez, segített gyümölcsöt vásárolni, cipelni. Utána Hócipő, rajzleadás, írás is van ma, a fórumon kívül a lapba is. Téma: Ne fogadj el kábszert hipnotizőrtől. Aztán a volt epilepsziásokkal séta a Törökvész hegyen. Majd színház: a megbeszélést a drámaíró (Aszlányi: Hét pofonja alapján írt Közmagyar vázlatról) telefonban ejti meg gyerekei skarlátja miatt). Műcsarnok, Altorjai-képek kapcsán György Péter beszél s azt mondja, (indirekt Kádár-dicséretként) Gömbös és Kozma belügyminiszter nem vettek tudomást Móricz-ról. (Jegyzet neki: Dehogynem, képviselőnek is meghívták.) Később vetítik majd a tiszaeszlári Erdély-filmet, amiben Kozmosz is szerepel. Előadás alatt a fodrász megcsinálja a haját. Spórolás. B. Andrea, a korábbi Fontos Figura exneje telefonál, hogy látta-e azt a filmjét (amiben szerepel az Örökmozgóban) és hogy akkoriban ővele együtt voltak a rendezővel hármasban, de beszállt egy másik rendező haver és ettől K. annyira begörcsölt, hogy elárulta Andrea társának a dolgot, mire az szokás szerint megverte. Közmagyar persze nem emlékszik semmire. A tévében híres dramaturg nyilatkozik, feje felett tábla K. nevével, volt egy ilyen című darab. Írójával Kornissal összefutott K. a metróban épp, azért hívják így a darabot, mert K. adta a sztori-ötletet anno kábé huszonöt éve. Ijesztő, ahogy elszállnak az évek, évtizedek. Hó. Tao-ról olvas. Telefon, hogy bemutatják a H. Mari tévéfilmjét a Millenárison, amiben K. is játszik egy mondatnyi szerepet.
   
   
   Január 28. Szerda
   
   Reggel bemegy önismereti csoportra, hó ide vagy oda. Aztán kicsit körülnéz a színházban, kompjúteren is csoportozik. Maga is csodálkozik, mennyi közlésvágy él benne, hisz ez a napló is ilyesmi. Ebéd ortodox módon majd alvás. Telefonál egy régi ismerőse. Meg az apja, s Kozmosz tervezi, hogy kábé hetente meglátogatja. Utána self-help csoport, egyikük hazáig kíséri, mesél, krisnás volt. Főnökkel beszél, örül neki, hogy Bereményi esetleg hajlandó az Aszlányi-darabbal foglalkozni, javaslat: Ascher-t jövőre felkérni.
   
   
   Január 29. Csütörtök
   
   A tao-ról olvas a neten. Meglepve látja, hogy Osho is beszél erről a technikáról. Viszont nem érti a meditációról írtakat. Minisztériumba meló miatt telefonálni (hiába). Nagymama telefonon az iskolaválasztásról. Krimit eladni antikváriusnak. Szótár-kölcsön ügyben figurával beszélni. Nem rázta meg igazán a sok év utáni találkozás. Este színházba ment volna, de elmaradt az előadás betegség miatt (Shopping and…). Utána megy a bemutatóra, emlékszik, milyen nehezen tanulta meg az egymondatos szerepét akkor is. Álomszerű az ilyen sok ismerős egyszerre. És gyakran figyeli, ahogy egyre több az ősz hajszál, a szarkaláb – vagy éppen van, akin nem fog idő.
   
   
   Január 30. Péntek
   
   Szervezni kezd egy beszélgetéses éneklős estet Verebéllyel a Spinozában április-májusra. Kiderült, hogy a vasárnapi énekléshez az Ogi van beírva kísérőnek, aki persze nem fog jönni, Simon Kornél kíséri majd, (színész a színházban) - reméli, Ogi nem is hall majd erről. Ma a Tévedések vígjátékának olvasópróbája van. A szeretetházból elküldték a szakácsnőt, morogtak egyes bentlakók a főztje miatt. Délután: színházban, odaadja az Aszlányit a másik dramaturgnak, H. Janinak. Taoista site-okat megnézni.
   
   
   Szombat , január 31
   
   Reggel imádkozás. A hideg csökken. A kivonulás a téma, a heti prófétai szöveg Nabukadnecárt említi. Elmegy a sok dalt használó modern közösségbe is (fordított nekik énekeket.) Szomszéd néninél – anyja volt főnöke – ebéd. Alvás, dumál egy csoporttárssal. Este színház, (Fekete Péter) bemegy, hogy telefonáljon a feleségének: másnap jönnek majd haza a gyerekekkel. Este később a tévében Hamvast olvas fel valaki, meglepően jó szövegek, olvasva bosszantóbbaknak tűntek. Aztán belehallgat Verdi Nabucco-jába.
   
   
   Február 1. Vasárnap
   
   Délután a gyerekekkel a színházba, ez a terv: Udvaros-dalest. Át kéne nézni a Millenárisra, szamizdat-kiállítás megnyitó, ja az hétfőn lesz. (Otthagyja a gyerekeket valamelyik stúdiós szárnyai alatt?) De a filmszemlére mennie kéne még, találkozni ajánlatos a tévés ex-főnökével, aki új (humoros) tévécsatornánál van és esetleg dolgozni lehetne neki. Ja, és este jiddis koncert a Bálint-házban, utána elmeséli-elénekli jiddisül a műsorát Közmagyar. Hot er kerovim vosz terk zind – vannak török rokonai. Hot er gesmoden op iszlam: megtért az iszlám hitre. (De aztán inkább keresztény lett,- isz kriszt gevojen - mert a szultán rokona –krov fun -Hunyadinak, az meg Bethlennek, az meg Habsburg feleséget – froj - vett, akinek őse dávid-házi, - hojz fun Doved - vagyis Jézus – Jejsu - rokona…Ha már körülmetélt lett – mal geven - és zsidó rokonai vannak, mér – farvosz /für was/ - ne menne el zsidónak? ) Ezt persze bármelyik Közmagyar elmondhatja magáról. És talán rájuk kéne hagyni, ha akarják, majd mondják. Mostanában egyre többször gondolja, hogy abba kéne hagyni a nyilvános szereplést.
   
   

XXXXXXXXXXXXXXXXXXX

   Közmagyar (Kozma György) és a pénz
   
   
   Január 19-e, hétfő
   

   Reggel ovi, suli. Onnan színházba – nyomtatni a pályázati darabot. A főnök nem hiszi, hogy ilyen gyorsan lehet darabot írni. Aztán délelőtt igazolást kérni a teológiai egyetemen, hogy ott tanít, hogy a könyvtár elhiggye és nyugodtan elengedje a belépti-díjat. Kaja a szeretetházban, a gondnoknő helyettesének francia férje dörmög, hogy miért építenek falat Jeruzsálemben. (Nem hiszi, hogy azért, mert védekeznek a túl könnyen érkező őrült gyilkosok ellen. Ezt nem helyes a berlinihez hasonlítani, ami támadás volt az ott-lakók szabadsága ellen.) Délutáni alvás. Újra be: a földalattin régi ismerős, egy rendező, aki ugyan nem volt itthon sikeres, lévén dokumentarista, de most New Yorkban az egyetemen tanít filmtörténetet és ragyog. Lehet irigyelni. Este a gyerek a Bionicle filmet nézi. A kislány pedig megtanul egy új dalt a Fekete Péter musicalből.
   
   
   Január 20-a, kedd
   
   Szokásos reggel. Bemegy a színházba, floppyra vesz egy szöveget., beküldi. Aztán cikket ír a délelőttjéről:

   „Egy teológiai főiskolán oktatom az ifjúságot. Ha az ember istenről beszél, hajlamos elfeledkezni az anyagiakról. Nekem csak novemberben tűnt fel, hogy nem kapok fizetést. Megtudtam, hogy új rendszer van, lett egy pénzügyi osztály, kérdezzem meg őket. A pénzügyi osztály új vezetője nagyon csodálkozott, hogy én létezem, láthatólag nem volt listája az ott tanító tanárokról és szemrehányóan nézett, miért nem jelentkeztem előbb, hogy szerződni kell. Egy pár hét múlva szerződtünk is, azt gondoltam, most már minden rendben lesz. Jött a december, ünnepek, őket meg új emeletre költöztették, csak január közepe után tűnt fel, hogy még mindig nem kaptam pénzt. Akkor megkerestem őket. Néztek jobbra, néztek balra, laptopba és szuper komputerbe, majd közölték, hogy ők bizony utalták a pénzt. Menjek be a Központba, egy másik épületbe, biztos ott van, ugyanis nincs meg az OTP-számlaszámom. Eddig nem merült fel, hogy például elkérjék. Jó. Megadtam a számlaszámom. Bementem a Központba. Ha az ember tanít, akkor nyilván ráér ide-oda koslatni, ha olyan nagyon kell az a másfélezer forint, amit egy óraadásért fizetni bírnak. Az októberi tízes ott volt a kisasszonynál. A novemberiért menjek fel a bérosztályra. A lift olyan, hogy ha lehívom az elsőre ( ahol a pénztár van) s valaki más a földszintre is hívja, akkor az elsőről nem mehetek a harmadikra (a bérosztályra), csak ha előbb lemegyek a földszintre. Végül feljutottam. Mutatta a hölgy a képernyőn és a papírokon: csak az októberit utalták át. Akkor vissza-blattyogtam (a hóesésben) az egyetemre. Ha fölmentem volna az emeletre, nem értem volna el az ingyen ebéd-osztást, ezért a portásnak kellett megszakítania csevegését és telefonon megkérdeztem, mikor számíthatok a novemberi (és decemberi) fizetésemre. A fiatalember nagyon megértő volt (kedvesen beszéltem és mondtam, hogy én vagyok a hibás), még jó étvágyat is kívánt (mikor magyaráztam, sietek, hogy ne maradjak le a kajáról). De sajnos csak a jövő héten tudják utalni. Februárban. A novemberi fizetést. Nem kérdeztem, hogy miért. A főnök? Nincs bent. A mobilját is kikapcsolta.

   Nézzük a dolgok jó oldalát is: még három másik munkahelyről kapok néhány tízest és van egy negyedik, ahol szintén naponta kell telefonálni, mert még a novemberi utalás nem érkezett meg a számlámra. Azt most nem is részletezem, hogy a feleségem, aki fordít, szintén gyakran három hónapos késéssel kapja meg a neki járó pénzt. Sőt, legutóbb a számlát sem fogadták el tőle, mondván, változott az eszjé szám, de ők nem tudják, mire. De persze a villanyt, gázt, rezsit, tandíjat nem fizethetem késve. Nem baj. A vallások bölcsei mindig azt tanítják, hogy jobb, ha kordában tartjuk evilági vágyainkat. Nemrég szenzációs leletet talált egy amerikai turistacsoport a tel-avivi tengerparton: egy i.e. 9. századi cserépdarabot, amelyen egy korabeli paraszt napszámos kéri a földesurat, hogy az elmaradt munkájáért elkobzott köpenyét adja vissza, mert azt mondja az Írás: ne tartsd magadnál a munkás bérét naplemente után. De hát ez nagyon régen volt.”
   Délutáni alvás után elolvassa Molnár „Doktor úr” című darabját, ahol egy tolvaj ügyvédnek adja ki magát, miközben tolvajruhába öltözteti az ügyvédjét (ráveszi, hogy figyelje meg a rendőrök túlkapásait álruhában s közben kirabolja) és kihasználja, hogy az ügyvéd felesége egy rendőrrel csalja az urát. Na ja.
   
   
   Január 21-e, szerda
   

   Délelőtt még három darabot és egy verseskötetet bead a pályázatra, aztán ebéd, alvás, aztán könyvtár (a „Nagymamá”-t olvassa Csiky Gergelytől) oviba a kisfiáért, akinek hegedűórája van. Felesége átrendezte a szobát, hogy a zongora ne zavarja annyira a szomszédot.
   
   január 22-e, csütörtök.
   
   Reggel az egyik lauderes óvónéni ismerős fiának bar-micvó ünnepsége (kvázi elsőáldozás) bent a lubavicsi jesivában. Az igazgató bejelenti az általa választott jövő évadbeli bemutatókat, intézendő a jog megvétele az Egérfogó és Neil Simon Legénylakása esetében. Szeretetház: kaja. Gazsi nem volt oviban, túl sok a náthás ott. Délután Zsófi zongoravizsgája.
   
   
   
   
   Január 23-a, péntek
   
   Zsófi nem megy suliba, hogyha a Gazsi sem megy. Hogy a jövő héten le tudjanak menni a nagymamához. Terv: este későn a szín-főiskolán kabaréest fiatalokkal.(Elmaradt.) Előtte ügyelet. Előtte Schöner-zsinagóga esetleg, de nem ért oda: Löw Immánuel üknagybácsi emlékére (150 éve született).
   
   Január 24-e, szombat
   
   A gyerekeket nagypapa leviszi a nagymamához a Mátra-aljára. Este ügyelet. Esetleg elmenni Ogi koncertjéra a Toldiba.
   
   Január 25-e, vasárnap
   

   Elmarad a Tilosban a tervezett beszélgető-műsora, hisz már nincs adás, a kollektív pszichózis dúlása miatt. Önismereti csoportba megy talán.

   ***************

       
    Január 11. Vasárnap.
   
    Szóval mindig több dumát talál ki Kozmosz, mint amennyi belefér a háromszor negyedórába és utána még jött a Fehér Anna. Viszont hiába hirdette a Fischer Iván, nem jöttek többen és nem is hívta a tulaj máskorra. Ráadásul a vidámszínpados rendező is lebeszélte a szereplésről a kabaréjában, ami furcsa. De ez van. A fogorvos azért ki lesz fizetve. Este megnézik főnökével, Pumással a Madách Kamara Makrancos hölgyét. Együttérzőn hallgatja az elismertség hiányának fájdalmával küzdő főnökét: ez nem az a kor, amikor igaza lehet a nőt betörő főhősnek (s a Madáchban nincs is „igaza”, inkább fura alak.)
   
   
   Január 12 hétfő
   
   Elküldte a novelláit a kiadónak. Őszi megjelenést képzel. Színházi Intézet, darabolvasás. A Hölgy nyomoz és fecseg vicces krimi, a Békeffi féle Régi nyár aranyos régi szerelmesek gyermekeik kiházasításáról szól, A Harold és Maude egy idős hölgy és egy kicsit lökött fiatalember szerelmi története. Az Egy fillér-t Heltaitól szintén javasolni fogja – egy ember az ördögtől két újabb inkarnációra – két nőre – kap lehetőséget. A másik Heltai, a Bernát egy kacskaringós megcsalós történet, ahol a feleség és a férj szeretői végül egymásra találnak. A főnök feleségét próbálja győzködni, hogy fogadja el, a férje, az igazgató szélmalomharcot folytat: a hagyományos értékek vezérlik és ez a modern és posztmodern nihilizmus korában – ami amúgy Kozmosz szerint klassz kor, nagy lehetőségekkel – sajnos nem lehet hivatalosan elismert irály. De attól még épp hősiessége miatt nagyon is érdemes vele tartani ebben. És a közönség nem ellenzi az ilyen értelmezéseket, csak az elitnek (szakma, kritikusok) nem tetszik. Aztán hasonló gondokról hall a szatirikus hetilapnál is, ahol rajzol. És hívja egyik kollégája standup comedian-nak egy vendéglőbe (Godot) , csak huszonöt perc lesz, jól van.
   
   
   Kedd, 13-a.
   

Beaumarchais
   Könyvtár. Nem hiszik el, hogy pedagógus, s ezért járna az ingyenes beiratkozás. Hozzon papírt róla. Reggel az igazgató, Pumás mesél arról, hogy mindig is az volt a vágya, hogy elvarázsolja és megvigasztalja az embereket a színházban. Ezért olvassa el Kozmosz a Molnár Farkasát, Beaumarchais Figaróját és Hugotól a Ruy Blas-t (Királyasszony lovagja). Jó. K-ék voltak náluk este, hogy osztálytárs-kislányukat elvigyék – K-nak, a híres író ismerősnek meghalt a mamája 98 évesen.
   Telefonáltak az RTL-től, hogy másnap reggel Csala Zsuzsa társaságában szeretnének interjút csinálni Közmagyarral. (Nem muszáj megemlíteni, hogy a veterán rendező, Kalmár nem óhajtja Közmagyart szerepeltetni.) Utána délelőtt be kéne vinnie a Hócipőbe a rajzait.
   
   Szerda, 14-e.
   
   RTL. Nyilván nem lehet elmondani a lényeget: hogy a kabaré nemcsak az engedélyezett politikai és szexista kabaré, hanem vannak avantdgarde gyökerei – és hogy az évtizedes rendőrállam idején az avantgárdról nem lehetett írni, azokról a rendezőkről sem, akikkel Közmagyar dolgozott: Ascher, Xantus, Bódy, Jeles, akik egy évtizeden át szinte titokban dolgoztak (hisz újság nem említhette őket). Hasonló ez ahhoz, ahogy a családok nem tudják a hagyományaikat: hogy minden dzsentri nemesi család uram-bátyám rokoni viszonyban van, hogy például a Rákócziak, Törökök, Dobók, Bárthoryak, Kemények, Bethlenek, Bocskaiak, Szapolyaiak, Hunyadiak : unokatestvérek …Sőt, Hunyadi Mátyás a szultán unokatestvére is volt. Vagy hogy beházasodott Bethlen a Habsburg házban, ahol pedig azt fedi mély hallgatás, hogy Aragóniai Katolikus Ferdinánd, a mi Mária királynénk anyja, a zsidók kiűzője maga is zsidó volt.

Csala Zsuzsa
   (Mindez nem hangzott el persze. Csak Csala mesélt kolléganőiről, Rátonyi Hajniról és Faragó Veráról. Közmagyar közben rajzolta a műsorvezető Kokót, aki mindig visszatért arra, hogy egy rulett-teremben ismerkedtek össze, ő és Csala meg a Viszkis Rabló.) Csala kér Kozmosztól egy dalszöveget a bernáthegyi kutyájáról, Babáról. Jó. Hócipő. Nem csinál reklámot (a főszerkesztő) elvből a Vidám Színpad-nak és nem közli Közmagyar kabalista horoszkópját. Vidám: a főnök szerint a Molnár „Farkas” szcenikai nehézségek miatt nem előadható. (Drága a díszlete.) Kozmosz szerint nincs olyan színész, aki a főszerepre jó. Szeretetházban kaja, alvás és irány az ovi a kisfiáért, akinek hegedűórája van. Este otthon marad, felesége szülőin az oviba.
   
   Csütörtök, 15-e.
   


Hunyady Sándor
   Délelőtt Hunyady Sándor „Feketeszárú cseresznye” c. darabját olvasta a könyvtárban. Szerb nőbe szerelmes egy magyar bíró, miközben elcsatolják a Bácskát, ő elcsábítja egy szerb úr feleségét. Délután bement a Bálint házba, mert megvan a jiddis fordítása a dalának. Beszélgetést vezetne havonta. A Szombatnak elküldi a kabbala-sorozatot esetleg. Színház: nem az ő darabját játsszák a stúdiósok. Mostohaanyja tervezi, hogy kislányát és unokatestvérét elviszi német utazásra. Felesége panaszkodik, hogy „nem beszél vele.” Butának és kegyetlennek látja. Közmagyar töpreng: amióta föllép és drámákat olvas, tényleg elégedett, nincs ideje és igénye beszélgetni (ami mindig abba torkollik, hogy az asszony haragszik.)
   
   
   Péntek 16-a.
   
   A nagy író ismerősnek a mamája temetése délben. Vannak tízen, ami a hagyomány szerint fontos. Kurátor behoz kocsival, beszélgetés munkalehetőségekről, mint évek óta: bizonytalan. Délután a stúdiósoknak odaadja a darabját, meg a filozófiatörténeti jegyzeteit, egész reggel másolt. Este a főnökkel színház elmarad. Helyette gitáros próba elmarad a Gödörben, ahol másnap Másik előtt konferál majd Kozmosz. Utána a standup comedy-re jelentkezés, senki nem rajzoltat (csak a fellépők közül pár.)
   
   
   Szombat 17-e.
   
   Egész nap alvás. Este a gyerekekkel színházba (Fekete Péter a Vidámon), utána bekonferálja a Gödörben Másik Jánost és aztán stand-up comedy. Azt mondják, előre kéne venni a három-vallásúságot a dzsentri-Habsburg-zsidó-muszlim-keresztény ősökkel és az átöltözéssel (dzsalabába) és több mindennapi kellemetlenséget bele és több poént. Majd meglátjuk. Utána a másik helyen – ahova az elveszett cédéjét keresni ment - beszélgetés egy volt rabbiképzőssel, tévesnek látja Közmagyar hozzáállását a valláshoz.
   


   Közmagyar (Kozma György) szilvesztere
   
   

   Vasárnap 28-a
   

   

Koma György
   Drámaírás. Érdekes sztorit olvasott falun egy könyvben. Hogy az álmessiásnak nevezett Reubéni a zsidó vallásra akarta téríteni Habsburg V. Károlyt. Aki, ha jól emlékszik Ferdinánd unokája volt, vagy ilyesmi, tehát a nagymamája kikeresztelkedett zsidó. Valahogy rokonok Mária királynéval, akinek Közmagyar Kozmoszgyúró őse, Zápolya udvarolt. Aki Szulejmán szultán másodunokatestvére a Hunyadi ágon. Belevenni? Úgyis kihagyatják majd. Hétfőn az ertéel reggeli-ben lesz Közmagyar Kozmoszgyúró.
   
   
   Hétfő 29-e
   

   RTL Reggeli. Dal play-backről. Hogy merre menjünk részben eldönthető az észben (Victor Máté dal, Kozma szöveg) Felvételről Padödővel. Bérlet-intézés (ellenőr miatt bemutatni.). Nem fogadják el. Kaja a szeretetházban. Drámaírás. Látogatás papáéknál. Este színház. Közmagyar Kozmoszgyúrólerajzolja Csonka Brendit és Horváth Zsuzsát. Ezres egy rajz. Körülnéz a városban, Trafó táján.
   
   
   Kedd 30-a
   
   A bérlet miatt megint bemenni, most találta meg a decemberit, kiderül, hogy nem jó, át van írva a szám. (Valakitől kapta.) Szembejön a roma csávó, telefonálás, szerezni neki vidéken valami rehabot, egy másikat most. Szeretetház, kaja, alvás, írás, reuma fürdő. Színház, alvás, telefonálás.
   
   
   Szerda 31-e
   
   A rehabot intézni a roma csávónak.

   Este szilveszter a vidámon. Utána rajzolás bárokban. Hát, nagy volt a harc a Vidámon, hogy fellépés lehessen a régi dallal…az lett a vége (próba-hiány miatt), hogy dal most nem, majd máskor, de rajzolásként bekonferálás lett, s az is jól jött, taxipénznek szilveszterre... a Soma és a Tilla lett volna a létre nem jött - de jövőre talán létrehozható - műsor vendége, régi barátok, még józan élet előtti időkből, velük bulizás aztán maszekba, Soma folytonos kapacitálása, hogy rajzolni érdemes a meleg bárban is - ugye ez elvben határeset lenne, sok volt a küzdelem kamaszként a biszex vagy apahiányos késztetésekkel, de persze nem árthat.

    Szerencsére a feleségével most jól kijön. A viták ellenére jóban vannak. A vita lényege, hogy cenzúrázni kell a cikkekben az élet kettősségeire való utalást, erről máshol, a faluban nem ismert regényekben kell majd írni szerinte. Csak az új regény nem tud létrejönni, ha nem jöhet létre ez a napló, vagy nem teljes.) És a másik cenzúra a színházi diszkréció miatta adódik.
   
   
   2004. január 1. csütörtök
   
   Hajnalban vagyis reggel haza, kaja a szeretetházban, délután nem megy az alvás. Irogatás. Zsófi lenyelt egy kislufit.
   
   
   Január 2. péntek
   

Farkasházy
    Múltbeli kabaréművész – mindig hangsúlyozza, hogy tiszteletbeli rendőr - telefonált tegnap, hogy menjen be Közmagyar Kozmoszgyúró a Körzeti tévébe. Nincs ésszerű kitérési lehetőség, csak azért, mert a színházban cikizik, Közmagyar Közmoszgyúró nem akar nemet mondani. Hócipő (Farkasházy üvölt, hogy a Váncsa a legjobb újságíró, azért írhat a felesége horoszkópot, a Közmagyar Kozmoszgyúró nem írhat már évek óta).
   
   Szeretetház kaja, meditálás. Irány a város széle, a kabaréművész kocsival jön érte, kislányát simpfolja útközben és mindenkiről van egy rossz szava, miközben magát dicséri. A Körzeti tévében épp jobbmagyarok bizonyos kisebbségről beszélnek, aki kiképzi az uniós főnököket, akik a nép feje fölött stb. Közmagyar Kozmoszgyúró a helyi főnököt kérdezi, hogy ugye ezek jól fizetnek ezért a propagandáért. Mire az: mi a különbség, a Hit gyülekezet sem jobb. Közmagyar Kozmoszgyúró erre közli, hogy ő is hites.
   
   


   
    Nem visszakozik a helyi főnök, árad a harag belőle, hogy a hitesek öngyilkolják magukat és fizetik az eszdéeszt. Közmagyar Kozmoszgyúró mondja, hogy akkor most ő elmegy. A színész nem tartóztatja, a főnök rátesz egy lapáttal, (arra az érvre, hogy van kis különbség a (kódolt) zsidózás és a hitesek közt), hogy ő is zsidó és a zsidók ölték meg a zsidókat (mer ugye a „Zsidótanács” a deportálási névsorba beleszólt volna). Na mindegy. Egy hellyel kevesebb, ahol meglátják, mekkora zseni ez a Közmagyar Kozmoszgyúró. (Később a színész – tényleg szín ész - telefonban azzal nyit, hogy „nem vagy te az ellenségem?” – mire Közmagyar Kozmoszgyúró leteszi azzal, hogy „De, maradjunk ennyiben.” )
   Irány próbálni Ogival, az megnyugtató. Bár érdekes, nem izgult túlzottan a vita közben sem, csak nézte az üvöltöző körzeti milliomost. Este még a diszkóban rajzol és énekel is. Sok régi ismerős. A főnöknek nem tetszett a dal, de szívesen meghallgatja jövő héten a többit. A másik diszkóshoz is beajánlotta Soma, ott is lesz felvételi. A számait még cédére kéne énekelni majd a Hunyásnál. És alig páran rajzoltattak portrét. Meg egy pár percig azt hitte, hogy elvesztette a pénzét, de meglett.
   
   
   Január 3. szombat
   
   A zsinagógában a nővérszobában pihen, úgy sincsenek tízen. Hazajöttek a gyerekek. Zsófiből kijött a két napja lenyelt lufi. Masszázs, gőz. A fáradtsága elszállt.
   
   
   Január 4. vasárnap
   
   Zsidókórházban meglátogatni a Füst Milán és a Varsányi Irén 98 éves unokaöccsét.
   
   

   Vasárnap 21-e.
   Vörösmarty tér, rajzolási lehetőség a Betlehemes (igazi állatos) sátornál, három napon át. Család másnap Gergére utazik anyóshoz. Viszont ma odajön jön Közmagyar párizsi unokahúga a két gyerekével és görög férjével, a Betlehemes barlangnál találkoznak. Aztán a gyerekekkel Közmagyar színházba megy, Alíz Csodaországban főpróba van. Délután vissza a térre.
   
   
   Hétfő 22-e.
   Találkozás párizsi unokahúgával, görög férj, két gyerek, vacsora. Reumatikus lábfájdalom, fürdő kéne.
   Tér. Rajz.
   
   
   Kedd 23-a.
   Tér. Rajz.
   
   
   Szerda 24-e.
   Gerge busszal: karácsony este.
   
   
   Csütörtök 25-e
   Gerge. Séta a gyerekekkel az erdőben. Saját erdő. Másnak mobilja van, nekünk erdőnk.
   
   
   Péntek 26-a.
   
Gerge. Látogatás a családtagoknál.
   
   
   Szombat 27-e.
   Kocsival haza. Este presszó: megbeszélni, hogy Közmagyar rajzolja majd a vendégeket szilveszterkor (színház után).
   
   
   Vasárnap 28-a.
   Drámaírás. Érdekes sztorit olvasott falun egy könyvben. Hogy az álmessiásnak nevezett Reubéni a zsidó vallásra akarta téríteni Habsburg V. Károlyt. Aki, ha jól emlékszik Ferdinánd testvére volt, vagy ilyesmi, tehát a mamája kikeresztelkedett zsidó. Valahogy rokonok Mária királynéval, akinek Közmagyar őse, Zápolya udvarolt. Aki Szulejmán szultán másodunokatestvére a Hunyadi ágon. Belevenni? Hétfőn az ertéel reggeli-ben lesz Közmagyar.
   
   
   

   Közmagyar előkészül
   
   
   Vasárnap. 14-e.
   

   Gyerekekkel Fekete Pétert néztünk. Szünetben kiderült, az egyik színésznőnek ellopták párezer forintját. Mindent zárni kell. Ogi azt mondja, nem tud fellépni szerdán, mert zeneileg ez nem olyan jó, kabarénak jó, de ez koncert. Hunyás beugrik. Csinál play-back-re alkalmas CD-t, mert holnap az RTL-ben szilveszteri beszélgetés felvétele, Faterral megyünk. Elfogták az iraki ex-diktátort.
   
   
   Hétfő, 15-e.
   
   Gyerekekkel ki ovisuliba, utána színpad s onnan a Képzőre, aláírta Közmagyar legalább a szerződését. Kicsi pihenés a színpadon, aztán ki Hunyáshoz a CD-ért, amin playbacken énekelni fog a ma délután és este felvett RTL december 29-i reggeli adásban a Padödő-vel. Lang Györgyivel jó beszélgetés, javasol pár bárt, ahol Kozma-számokra buknának, ők is szívesen énekelnének trabantos-balatonos számokat. Faterral színházi dolgokról dumáltak, kéne írni egy darabot a stúdiósoknak. És hogy miért olyan kiabálós a stílus bent.
   
   
   Kedd, 16-a.
   

Kozma György: Hamlet
   Ovisuli, szponzor-megbeszélés, színpad, délután vizsgajegyek, valamikor próbálni kéne talán a Hunyással a másnapi Gödör-fellépés miatt. Vagy mégse. Szóba hozta Közmagyar az asszisztens Hankó és a titkár Mariann meg a főnök előtt a súrlódásait az igazgatónővel, de a főnök szerint akkor mondja el, ha az illető is itt van. Erős aggodalmak kísérik az ilyen helyzetet. De nem látja Közmagyar, hogyan lehet nem harcba szállni. A publikus relációkról volt szó, az egyetlen terület, ahol megdícsérte korábban a főnök, s nemrég a főnöknő viszont „értékelhetetlennek” nevezte, amit Közmagyar csinál – amibe beletartozik az a koncepcionális kérdés, hogy lehet-e alternatív művészettel reklámot csinálni. Este otthon: Judit Fischer Iván koncertre megy. Iván azt mondja, fellép majd Közmagyar talkshow-jában mondjuk a Spinozában egyszer.
   
   
   Szerda 17-e.
   
   Reggel a főnök jó hasonlatot talált: mi tejet és túrót árulunk, nem ajánlunk mellesleg egy kis füvet is. Közmagyar kipróbálja a fejgépezést (Faragó énekel csasztuskákat a Csala kabaréban.) A főnöknő elküldte könyvtárba valamiért, utánanézni régi kritikáknak. Hunyás sem akar fellépni, majd le kell mondani a Soma elején a dolgot. Playback-re énekelni elég vicces. Páran kértek rajzot.
   
   
   Csütörtök 18-a.
   
   Csalamádé főpróba délelőtt, Közmagyar fejgépez. Közmagyarra bízták az Udvaros dalest lemondásának feladatát este. Ogi leszidja, hogy miért énekelt előző nap, ahelyett, hogy csak lemondta volna, mintha ettől ő égett volna valahogyan. Soma szerint jó volt. Mehet legközelebb is, szilveszterkor. Ez megnyugtató, hogy nem kell végig a Vidámon lenni.
   
   
   Péntek 19-e.
   

Kozma György: A messiás
mindig szamárral jön
   Gyerekek nem mennek suliba. Nemo film.
   Este fejgépezés. Fél ház. Mariann rendel rajzot Csala Zsuzsáról ajándékba. Chanuka első estéje. Fölhívott pár szórakoztatóipai szervezőt, hogy menne rajzolni s esetleg énekelni is majd.
   
   
   Szombat, 20-a
   
   Délelőtt Can Togay és Simon Kornél beszélget Közmagyarral a Tilos Rádióban. Hogy a sztárok archetípusok, kollektív morális orientációt adnak, ilyenekről. A főnök nem jött be. Délután a színházba egy percre felbukkant, de Közmagyar nem tudta megkérdezni, amit akart (hogyan legyen jelezve, hogy ő portrérajzoló). Közmagyar Agathe Christie-t olvas. Írja a darabot a Faternak, a stúdiósoknak. Végigkérdezte őket, milyen szerepekre vágynak. A gyerekek soká fent vannak, Judit kitereli Közmagyart, aki sürgeti a lefekvést. Vita van arról is, fenn lehet-e maradni majd a gyerekeknek szilveszterkor. Eddig tízkor azt mondták, éjfél és lefeküdtek. De most lenn lesznek a faluban és ott ez nem fog menni.
   
   
   Vasárnap 21-e.
   
   Vörösmarty tér, rajzolási lehetőség a Betlehemes (igazi állatos) sátornál, három napon át. Család másnap Gergére utazik anyóshoz. Viszont ma odajön Közmagyar párizsi unokahúga a két gyerekével és görög férjével, a Betlehemes barlangnál találkoznak. Aztán a gyerekekkel Közmagyar színházba megy, Aliz Csodaországban főpróba van. Délután vissza a térre.
   
   

    Közmagyar és a napi robot

   Nov. 30-tól dec. 12-ig
   
   
   Vasárnap, dec. 7.
   
   Gyerekekkel délutáni előadás, L. Jutkával beszél a főnök gyerekdarab ügyben, elmondja, mennyire összetöri őt a december-január, csak olvasni és síelni képes már. Közmagyar az esti előadás alatt interjúkat készít.
   
   
   
   Hétfő, dec. 8.
   
   Reggel Közmagyar bent van, főnök épp keresi a titkárnőt, Közmagyar megy tanítani, aztán ebéd és alvás után könyvtárba, mert elolvasná a főnök a Lope de Vega pár darabját. (A Könyvtár drága, talán a suliból kell elkérni a Korsóslányt.) Énekpróba. Megtalálta a kalauz nénis számot 81-ből, fel kéne hívni Másik Jánost a dallam miatt. (Azt mondja, nem emlékszik.)
   
   
   Kedd, dec. 9.
   
   Orvos, fogorvos, tanítás. Tájol a színház. Valakivel beszélgetés: furcsállja az illető, miszerint valaki lehet jobboldali, de balra szavaz, mert nem látja jónak ráerőltetni a nem-hívőkre a konzervatív álláspontot. S azon is, hogy valaki azt mondja, az azonos-nemű vonzalmat nem kéne mindenáron nemi jellegű kapcsolattá alakítani.
   
   
   Szerda, dec. 10-e.
   
   Gyerekszállítás. Volt bent Közmagyar, de nem sokat. Ebédelt a szeretetházban, aludt. Gyerekekkel haza. Ogi nem ér rá próbálni. Novellákat kezdett írni. Betelefonált,, de az igazgató nem volt benn. Meg kéne kérdezni, lehet-e próbálni bent. (Nem.)
   
   
   Csütörtök, dec. 11-e.
   
   Közmagyar beszélget az igazgatónővel, hogy mi a baja vele, azt mondja, más a világlátása, nincs mit megbeszélni, szerinte az, hogy Közmagyar fellép, s emiatt meghívják a tévébe, vagy szerepel a sajtóban, az nem kimutathatóan segít a Vidámnak, meg ilyenek. Pedig sok sajtóemlítés épp ezúton jön létre, most is hívja az rtl hétfőre Közmagyart s ő kéri, hagy menjen a Pumás igazgató is. (Nem jön. Nem tetszett neki egy kommentár a nyaralásukról.) Közmagyar odaadta a darabját, amit délelőtt írt komplettra, a másik dramaturgnak is. A vénkisasszony, aki gyémánt csempész lett a Gömbös-kormány megbízásából. Hazahozta Zsebit a busztól, aztán ének-próba, aztán bement előadásra, főnök is ott volt, vége felé jár a fogyókúrának.
   
   
   Péntek, dec. 12-e.
   
   Fáradt volt Közmagyar, amikor bement, úgy nézel ki, mint egy kísértet, mondták a többiek a színházban. Az igazgató szervezésében lesz karácsonyi rendezvény egy városi téren, abban dolgozhat, mondta neki Közmagyar, hogy arameus betűket tud írni, ez tetszett neki, úgyis keres kalligráfust.
   
   
   Közmagyar pörög
   
   Vasárnap, november 30.
   
   Nyugis nap. Most veszi észre, hogy hetek óta egyes szám első személyben ír. Visszatér a higgadtabb harmadik személyű naplóíráshoz most már:
   Közmagyar mostohaanyja szülinapi ebédje. (Szomoryt olvas meg egy kisregényt egy vénlányról, aki gyémántcsempészlesz.) Megbeszéli Somával, hogy 17-én fellépnek nála a Gödörben, előzenekarként Ogival. Mondja, hogy Közmagyarnak nincs hangja. Jó, nem is erről van szó. Vekerdy és Can Togay (nézők voltak tegnap) biztatják. S a legfontosabb, hogy a hangulatát nagyon megjavítja ez a fellépés. Mert ez helyes viselkedés, az önállóságáról szól.
   
   
   Hétfő. December 1.
   
   Bent volt a színházban Közmagyar, mesélték, hogy a főnök, Pumás elutazott. Elintézte Közmagyar a Spinoza fellépés számlát, azt mondta a tulajnő, hogy csak délután szerepelhetnek januárban majd és 15 ezer – az első tizenöt néző – az övék. Viszont Soma beleegyezett, hogy 17-én a Gödörben előzenekar legyenek Ogival. Erre a tévé Galéria című műsora azt mondta, jó, bemutatják őket (pont náluk forgat a főszerkesztő, milyen véletlen.)
   
   
   Kedd, dec. 2.
   
   Kivitte a gyereket, aztán írta a darabot a dédnagynénjéről (aki tanú volt Tormay Cécile leszbikus perében, amelybe a Kormányzó is beleszólt), majd le a postára, aztán fogorvoshoz, majd a Hócipőbe, meg a színházba telefonálni és egy félórára Ogihoz, Magyar Péter is beszáll az együttesbe, s aztán tanítani a Rabbiképzőbe, s még a szomszédos gimibe is átment egy Stúdiós miatt, aki ott fellép – hogy nem tudja Közmagyar megnézni, talán vasárnap a Mu-ban. Vissza a Bálint házba, ahol Altorjai Gábor a Polanski-remake-jét vetíti (s náluk is felléphetnek) majd haza, este a gyerekekkel, Judittal közös masszázs. Talán az is rendben van, hogy egy tinikori „bálvánnyal” dolgozni megrázó volt az első hónapokban. És hogy ez konfliktusokat okozott és miért ne szorongana, hogy nem felel meg és kirúg majd? Pedig jó lenne, ha maradhatna. És talán a fellépések segítenek, oldják a feszültségét, az fix. Most kezdi érteni, mi is az a színház, mit ad a fellépés, az, hogy másokat szórakoztatnak. Minden nap egy ajándék. Holnap nincs fogorvos, nincs tanítás, máris nyugodtabb. Viszont színház van, Judit is jön a Pumás jegyével, (Ionesco, Madách Kamara), aztán másnap Antigoné a Nemzetiben.
   
   
   Szerda, dec. 3.
   
   Reggel Zsófit a buszhoz viszi Közmagyar (Gazsi fejfájásra hivatkozva Judittal megy külön. Ugyanezért együtt hozzuk haza őket.). Drámaírás, Ritoók Emmát belekeverik a leszbikus perbe, beadványt ír a vegyes házasság ellen, szalonja feloszlik. Vicclapban kis konfliktus az igazgatónővel, „ez nem a te irodád, miért olvasod azt a papírt stb.” Szeretetházban ebéd, délután telefonok a színházból – Oginál próba, új számot ír, majd Judittal színház, A. Tamás, a darab rendezője azt mondja, nem tud Közmagyar az irodából telefonálni, hisz még ő is csak vendég itt. Így megint nem találja O. Györgyit (kéne a Tilosba alanynak, Pumással közös régi barát.)
   
   
   Csütörtök dec. 4.
   
   Délelőtt a suli könyvtárában elolvasta Közmagyar az Antigonét. Telefon O. Györgyinek-nak, nem jön fel Pestre a Tilosba. Aztán nézte a Ritoók darabot. Ebédelt a zsinibe, bement megbeszélésre. Telefonok. Ogi, az új szám próbája. Nemzeti: Antigoné. Nagyon megrázó. Utána D. Feri panaszkodik, hogy nem érti, a főnök meg úgy érti, hogy nekem sem tetszett, pedig igen, mondom. Kiteteti magát Közmagyar a Pumás kocsijából és gyalog jön haza, mert Ogi már alszik. Nem mond semmit a főnök a fél évről mögöttünk: csak hogy holnap 11-re menjen be Közmagyar a másik dramaturggal együtt.
   
   
   Péntek, dec. 5.
   
   Mikor bemegy Közmagyar, mosolyog a titkárnő, „nem nyitottad ki a telefonodat – van üzenet, hogy csak délután kettőre kell jönnöd”. Az asszisztens H. Jani megbeszélte a Pumással. Ja, jó. Pár órát telefonál, pihen. Mikor megjön a főnök, épp panaszkodik Közmagyar a többiekek, hogy azért ez nem szép, hogy nem keresi meg senki az otthoni vonalas számon, B. igazgatónő rögtön vigyorogva mondja a tamásnak, hogy Közmagyar „anyázott” emiatt, mire a főnök dühösen visszavág: „Nincs meg a vonalasod.” Még enyhébben említi, hogy szeretne beszélni a L. Jutkával, meseíró, régi közös barát.
   
   
   Szombat, dec. 6.
   
   Gyerekekkel cirkusz után bemutató. Közmagyart megnyugtatja az egyik főszereplő, S. Kornél, hogy nem kell paranoiázni, nem dühös rá az igazgatónő a fellépései miatt. Meg hogy jó, hogy megjelent a Narancs-ban. Rossz, hogy ennyire hideg lett. A főnök fogyókúrázik, azt mondja, feszült tőle. Lehet, hogy ez is belejátszik, hogy nem kommunikálnak. De egyszerűen valószínű, hogy egy ilyen nagy cégnél nincs mód magánjellegű beszélgetésekre és kész. Meg kéne kérdezni, eljön-e Pumás megint a rádióműsorba. Hétvégén nincs énekpróba. Gyerekek nagyszülőknél.
   
   ***
   Kapcsolódó Soma (2002.):
   
   Soma: hétfő, szeptember 02.
   Soma: kedd, szeptember 03.
   Soma: szerda, szeptember 04.
   Soma - Szeptember 8. vasárnap
   Soma: Csütörtök
   Soma: A hentes napja
   Soma: A nagy Zabálás napja
   
   
   

   
   Közmagyar dolgozik, meditál
   
   
   +Szombat 22.
   
   Lelkesen mutatom reggel a Népszavát, benne egész oldalas cikk róla, a próbanapló részletei, a főnök idegesen rám szól, mikor beülök a kocsiba, hogy máskor ne menjek érte (mert hogy előző nap hívott az nem jelent semmit, ha másnap ki van kapcsolva). A Népszava-cikk (próbanapló) sem tetszik neki. Két „csapás” egy nap. Ezentúl főleg csak könyvtárba járok majd, remélem túlélem.
   
   A cikk egy részét idézem:
   
   PT: Nekiindulsz, de pont oda érj…ne mögé. Itt rázza a lányt…A színházban ki kell találni okot, hogy mi miért van…”Minden vádját könnybe fürdeti” – a néző először itt látja közeliben. Itt is legyen meg a sírás. Kicsit gyerekes,: Ez én vagyok? Ez ő? És ez a herceg öccse? Arra gondolj, hogy a mama azt mondta, hogy minden jó lesz, de ez nem igaz, akkor a mama hazudott? A vénemberre dühös vagy, ő a papád, kiskakas vagy, aki öklelni akar, kurvanyázz, azt akarod, hogy üssenek meg! Hülyeségeket beszélsz, azt mondod neki /mikor ő jóságosan félreérti, hogy talán te vetted el a lány szüzességét./ Utálatos, öreg, savanyúszagú duma! De itt rajzfilmszerű, ahogy átmész. Merj rendesen átmenni, mint egy ember! Lássad, amiről beszélsz! És itt győzöd le a sírást. Férfi leszek és vádolom! Csukd össze a fogad, mondd úgy és ne siesd el! Fordulj el, szemtörlés, mondd, hogy összeszeded magad. Ha nem veszel levegőt…itt marad és feszül..itt /derekánál mutatja/ kemény, mint a vas…Ezt ugyanúgy bele kell tenni, mint azt, hogy melyik kezét fogod meg. Vegyél egy nagy levegőt. És mondd egy levegővel. Ne szorítsd be, érezd, hogy a levegő oszlop keresztülmegy rajtad…Támadj rá, bántani akarod „Milyen hatalom, ki a f…szom vagy te?” Nem tudom, mi az ami undorító neked. Baudelaire-nél a dög… milyen szexjelenet ami undorít…Nekem a paradicsomos káposzta… Elhányom magam… Az ablakba azt láttam, hogy az én szentemet kúrják! Ó, iszonyat! Idézd föl, tessék ebből az undorból beszélni! Nem lehet itt két levegő…Úgy van, most jó. Ez a szakma ugyanolyan nehéz szakma , mint a hegedűsé, csak ők hatévesen elkezdik és amikor bemennek a főiskolára…de mi, tizennyolc évesen…a főiskola érdeke, hogy egyetemi tanári fizetések legyenek, de valójában inasképző. Mikor a másik beszél, pihenj. Az jólesik a nézőnek, hogy pihen, hiszen harcok állnak előtte…
   A legfurcsább, hogy attól sírja el magát, hogy életében először szembeszáll papájával! Mikor szerelmes voltál, helyettesített a herceg, hogy „én beszélek vele”. De félsz. És most először ölsz egy papát! Dühtől, félelemtől kezd zokogni. Nincs olyan fiú, aki az apjával ne lenne így, hisz ő elveszi a fiúktól az anyjukat. Aki ebben veszít, az nyomorult ember lesz. Harcold le Oszit, segít neked azzal, hogy gonosz. Megcsalt mindenki, az apáddal szembe mentél, az anyád is elhagyott…A szerelem regresszió: az édesanyád egyetlen gyermekévé visszafogadjon. Édesanyánk mással b..szik, ettől őrület és sírás jön…Magányos gyerek vagy. Érted, apa? Most születik itt a szemünk láttára egy férfi. A kisfiúból férfi lesz. Bújik ki a pillangó. Leonato, érted, az a bajom, hogy férfinak kell lennem. Nem én voltam a hibás, hanem a papa, meg a mama. Egyedül kell lennem. És olyan Shakespeare, hogy ezt megmutatja a színész: eddig nem úgy voltam, s most így kell lennem. Szép volt, hogy itt láttuk együtt, te meg én…a szemünk láttára meg kell születni a zsenge fiúból a halállal szembenéző férfinak…Ez nem semmi. Ez a legnehezebb színészi feladat. Bármilyen gesztust elfogad majd ez a pillanat. Mintha bújna ki… öööö… ééén… én… Úgy kell megszületni belőle… Holnap kilencre ruhapróba.

   
   
   Vasárnap 23.
   A kislányommal megyek be a délutáni Fekete Péterre, az egyik színésznő meglát, nem örül, látni azon, ahogy a szemét elfordítja, de azért köszön. Tanulságos, hogy a kapcsolatokba a távolságot be kell építeni.
   
   Hétfő 24.
   Reggel külön mentem be, elolvastam egy Wilder vígjátékot (Nestroy alapján, Hello Dolly változat.) Tanítani mentem. Délután valami papírügyet intéztem. Este Bárdos Ági kabaréját néztem meg, előtte bementem, új színésznő, énekpróbák.
   
   Kedd 25.
   Reggel van valami megbeszélésem. Próbálnom kell a dalaimat Ogival, szombati fellépés a Spinozában. Este összpróbára bemegyek. Interjúkat csinálok a színészekkel. Meskó, Kozák. Tizenegykor van vége, a főnök hazahoz, magyarázom a Népszava-cikk előnyeit. Nem bírom rávenni magam, hogy elismerjem, tévedtem ebben. Azt hittem, másnak is olyan érdekes egy próba. Én most is érdekesnek és tanulságosnak hallom, amit mond – nem értem, mi baj van ezzel. Jó, nem érti minden olvasó…talán túl bizalmasan beszél a színészekkel? Dehát szólhatott volna, hogy ne hozzam le az újságban, biztos nem volt ideje belegondolni. Egy fontos szakmai barát azt mondja, nem eléggé világos, mire akarok kilyukadni. (Szerintem világos: arra, hogy van gyógyulás a fiatalkori lelki problémákból, hisz erre fut ki az előadás – legalábbis, annak, aki látja, bár talán ott sincs ez túlságosan kihangsúlyozva.)
   
   Szerda. 26.
   Összpróba nap. A főnök felesége bejött megnézni, diktál próba közben változtatandókat. Délután G. Márta néni temetése, majd interjú a tévének a Spinoza-beli műsorról (Kopper kultúrhíradó: Közeli). Beültem a Csalamádé próbára, Faragó azt mondja, „olyan zűsz vagy, mint egy kisfiú.” Selmeczi szerint az őszinteséget és az istenkeresést, amik az én erősségeim, nem lehet ebben a műsorban behozni, de eljön megnézni szombaton – nem jött, de szólt legalább - és talán a Mikroszkópon tudunk csinálni valamit. Schlanger interjú. (A rehabról elszökött, szocmunkásként általam ismert roma csávónak kellett vonatra pénz, egy színésznő kisegítette – mégse ment vissza.)
   
   Csütörtök. 27.
   Reggel az Ogihoz elviszem a CD-t s délután kicsit gyakorolunk. Megjelent a „boldog ember”-cikk a metro-ban az igazgatómról.
   
   Ha valaki boldog, jó mellette dolgozni
   
   A mellettem ülő hölgy kérdi, hogy s mint vagyok, s hallom, amint kiszalad a számon: Boldog ember a főnököm, jó mellette dolgozni. Nahát, mondja, ilyet is ritkán hallani. Mert hogy valaki boldog attól, hogy munkája van, olyat gyakran hallani. Vagy mondjuk tanít és a gyerekek szeretik s ettől jól érzi magát, olyat is hallani. De ő bizony nem hallotta még ezt, hogy valaki azért szeret bemenni dolgozni, mert a főnöke egy boldog ember és jó mellette lenni.
   Kicsit el is gondolkoztam, hátra volt még pár megálló. Hogy is értettem ezt? Mert hogy így van, az tény. Néha az ember mond valamit, végig sem gondolta, csak kicsúszik a száján s aztán kell elgondolkozni rajta.
   
   Sok embert ismerek, akinek a főnökömhöz hasonlóan boldog családi élete van, sikeres a munkájában – de egyet sem láttam, aki ennyire sugározna az elégedettségtől, épp a sok napi apró intéződő ügy kapcsán. Ismertem régebben egy másik boldog embert –a Móricz Zsigmond „boldog emberén”kívül - , de az nem volt aktív, egész nap otthon ült s azt hittem, hogy a boldogsághoz ki kell zárjuk a külvilágot. Hát tévedtem. Vannak a világban benne élő – és mégsem keserű emberek is. Külföldön sok ilyet látni, én Magyarországon most először találkoztam ezzel a jelenséggel. Lehet, hogy a nálam fiatalabbak közt már egyre több ilyen embert látni majd. Mit mondjak, szívderítő élmény.

   
   Mikor beérek, kezet fog a főnök, de pont elfordul közben valami más ügyben. Judit telefonál, hogy Zsófi, a kislányom azt mondta, de jó, hogy „ő a papánk”, vagyis én. Ezen elsírom magam, mikor egyedül vagyok. Főnök felesége lehivat, hogy diktáljon a próbán. Lemondom a fogorvost.
   Sikerült az előadás. Vastaps. Utána megígérem pár színésznőnek, hogy tanítok nekik feszültség levezető technikákat. A főnök felmegy a kabátjáért, a lépcsőházban leülök a régi tévére. Jön le, kérdi: „Szorongtál?” „ Igen,” mondom, „Nem vagyok hozzászokva, hogy ilyen kétesélyes a színház.” „Láttam, akartam kérdezni”, mondja. „De főleg azért, mondom, mert elnézést kell kérnem. Azt a cikket nem gondoltam át” - és aztán komolyra fordítom – „és nem volt helyes, ahogy (és itt szóbahozok egy általam esetleg nem megfelelően kezelt vitás kérdést): „Azt mondja a pszichológusom, ez olyasmi, amiért elnézést kell kérni, szóval elnézést…” Nyújtja a kezét: „Jó, akkor most megint minden rendben.” Megkönnyebbülés, búcsúcsók.
   
   Péntek, 28-a.
   Gyakoroltunk az Ogival másnapra, a Spinoza-koncertre.
   Esti előadás előtt észrevesz az érkező igazgató, kézfogás. A vastaps megint megvan, rögtönzött buli a büfében, de azért ez nem premier-hangulat. Aztán pont a portánál állok, mikor a főnök megy el, odaköszön, hogy szia és elrohan. Még a kézfogás is elmarad. Kicsit csodálkozom, hisz lehetne akár barátságos is, egy irányba lakunk például - de eszembe jut, hogy talán tényleg megbántottam akaratom ellenére, vagy oda kellett volna mennem hozzájuk ( a főszereplő és neves színész barátja volt a társasága egész este és nem mertem odaülni) és neki tűnik sértőnek az elhúzódásom?…Nem tudom, belezavarodtam, úgy érzem magam, mint az a Gogol-hős, aki rátüsszentett a főnökére. Persze majd elmúlik, ezek rezdülések.
   
   
   Szombat, 29-e.
   Ogival ebéd a zsinagógában. Hív a traubis Berkovits, hogy zenéljünk neki Hanukakor a Parlamentnél, csinálunk egy klezmer zenekart esetleg, jó. Minden nap egy ajándék. Mindenesetre, mikor este találkoztunk a főnökkel s mondtam, hogy megyek énekelni a Spinózába (ami jól sikerült) megkérdezte: „és én vigyem haza a családodat?” Tehát rosszul érinti, hogy túl rámászok, de a következő pillanatban elnevettük magunkat és átölelt és minden rendbejött. Ebben az is segített, hogy két régi, húsz év előtti barát is pont ott volt a büfében. De mindegy, miért, fő, hogy megnyugodtam. Jót tesz nekem az is, ha énekelek, ezt meglepetéssel veszem tudomásul, hát akkor rajta, ezentúl fellépünk az Ogival majd.
   
   Vasárnap 16-a.
   Délután hármas előadás, politikusnő látogat a színházba. Hősként viszem a kávét, poharakat, „angyal”-nak dícsér a főnök. Előadás alatt állva jegyzetelek a sötétben. (Elromolnak, elindulnak rosszkor a vízköpők.) Utána kocsiba száll, hogy viszi a feleségét a Nemzetibe. (Kiderül, tévedtek, a felesége fellép a Vígbe.) Én villamoson megyek, egy ismerős kritikusnő szidja a főnökömet, én védem, a mesterségbeli tudásának a fejlődéséről beszélek, évtizedes ismeretségünkre hivatkozom. (Más kérdés, hogy azelőtt sosem beszéltünk, féltem megismerkedni vele, annyival sikeresebb volt mindenben nálam.) Mikor eljönnék a Strehler felénél, azt mondja a főnök, maradjak, jön valami bravúros rész. Jó. De a következő szünetben rábeszélem, hogy menjünk haza, hazavisz. Észreveszem magamon, hogy ez a meghatottság és lelkesedés, ami elfog, ha hallgatom, ez tök jó motornak…Különben minek jönnék egész nap be a színházba? Magam miatt is jöhetnék, persze. Az még odébb van. De mégis, hát milyen mázli, hogy van ez a sérült apahiányos viszony bennem, hálás is vagyok érte. És ha ez nem lenne, hogyan tudnám élvezni a főnököm gondolatait – a választékosan kifejtett igazságait? Ha nem lennék ilyen rajongó tipus, akkor nekem is csak az maradna, mint a többieknek: az irigység vagy a meg-nem-értés. (A szünetben az egyik színésznő folyton – demonstratíven - háttal áll neki, próbáltam ruhacsodálás ürügyén megfordítani, de nem ment.)
   
   
   Hétfő, 17-e.
   Reggel félóránál tovább már hideg van várni az utcán. Ezt abba kell hagyni. Tanítani megyek. Aztán délután bejön egy producer lány (osztálytárs-mama, ismeri a főnököt, arra van a balatoni villájuk, mint nekik) és az alternatív szilveszter érdekli – próba után pár percet beszélgetnek: de nem lesz belőle semmi mégse. Hazafelé a buszon mondom a szomszédasszonynak: Boldog ember a főnököm, jó mellette dolgozni. (Metro-cikkben is megírom, lásd alább.) Este megnéztem az egyik tavalyról maradt darabot, a Superstar és az Abba ihlette diszkózenére klasszikus idézetek, Kálloy-t eljött benne megnézni Székhelyi. Utána az asszisztenssel és az Orlando-t játszó fiúval beszélgetés, hogy milyen módon rendez a főnök ( vagyis nem lelki sebekből, hanem mesterségi elvekkel. Mindenesetre felmerül bennem, hogy alig ismerem a rendezőt – a színészt sem, s ők se egymást. Abban az értelemben legalábbis, hogy tudjuk, mi baja valakinek, s aszerint közeledünk – ehelyett azt sejtjük, hogy ő egy probléma-megoldásban sikeres ember. Az ilyenekhez nehéz viszonyulni vagy közeledni. Az asszisztens szerint az foglalkoztatja, hogy „miért él, miért dolgozik az ember az egyetlen életében”? ) Fogalmam sincs, mondom.
   
   Kedd, 18-a.
   Beültem a buszmegállóban a presszóba, nem nagy kerülő az oviből eljönni érte - a szomszédom pont ott van, meghívott teára. Hideg van. Nem jön a főnök. Kiderül (a titkárnőtől), hogy már korábban elment. Önsajnálat viszonylag hamar leáll. Hazamegyek melegebb kabátért. Aztán könyvtár. Bent elolvastatom végül délután nagy nehezen próba után vele a róla – mint „boldog emberről” szóló metro-cikket, amit reggel akartam megbeszélni. Azt mondja, nagyon kedves és rohan tovább:
   
   Ha valaki boldog, jó mellette dolgozni
   
   A mellettem ülő hölgy kérdi, hogy s mint vagyok, s hallom, amint kiszalad a számon: Boldog ember a főnököm, jó mellette dolgozni. Nahát, mondja, ilyet is ritkán hallani. Mert hogy valaki boldog attól, hogy munkája van, olyat gyakran hallani. Vagy mondjuk tanít és a gyerekek szeretik s ettől jól érzi magát, olyat is hallani. De ő bizony nem hallotta még ezt, hogy valaki azért szeret bemenni dolgozni, mert a főnöke egy boldog ember és jó mellette lenni.
   Kicsit el is gondolkoztam, hátra volt még pár megálló. Hogy is értettem ezt? Mert hogy így van, az tény. Néha az ember mond valamit, végig sem gondolta, csak kicsúszik a száján s aztán kell elgondolkozni rajta.
   

   
   Na itt kihagyok egy részt.
   
   Bejön egy ismerősöm a munkahelyemre, valami ügyet intézni, körülnéz a folyosókon, a büfében, felmászik hozzám az emeletre és azt mondja: milyen érdekes, itt mindenki mosolyog. És tényleg, most, hogy mondja, nekem is feltűnik. A főnök reggel mindenkivel mosolyogva, pár jó szó kíséretében kezet fog, ettől aztán a portástól a műszakiakon át a titkárságig mindenki vált is egymással pár barátságos szót csak úgy. Nem arról van szó, hogy mézesmázos, kiabál is, ha kell –például ha valaki tilos helyen dohányzik - , de valahogy inkább jó hangulatot áraszt. Ha valami kifogása van, akkor is meglapogatja a vállát annak, akivel a beszél, vagy megfogja a kezét és úgy mondja, hogy ne fájjon fölöslegesen. Talán az a titka, hogy minden apróságnak tud örülni. Kitesznek pár fényképet, felszerelnek egy új lámpát, kifestenek egy hulló vakolatú folyosót – ettől ragyog a szeme és esetleg a szembejövő vállára csap örömében. Hallja, hogy az egyik munkatársnőnek kisbabája született – visszhangzik a folyosó, ahogy örömében felkiált: Juhééé!
   
   Sok embert ismerek, akinek a főnökömhöz hasonlóan boldog családi élete van, sikeres a munkájában – de egyet sem láttam, aki ennyire sugározna az elégedettségtől, épp a sok napi apró intéződő ügy kapcsán. Ismertem régebben egy másik boldog embert –a Móricz Zsigmond „boldog emberén”kívül - , de az nem volt aktív, egész nap otthon ült s azt hittem, hogy a boldogsághoz ki kell zárjuk a külvilágot. Hát tévedtem. Vannak a világban benne élő – és mégsem keserű emberek is. Külföldön sok ilyet látni, én Magyarországon most először találkoztam ezzel a jelenséggel. Lehet, hogy a nálam fiatalabbak közt már egyre több ilyen embert látni majd. Mit mondjak, szívderítő élmény.

   
   Na igen. Tanítani megyek. Aztán vissza, de már elment, telefonon mondja, amit korábban is említett már, a többiek biztos csodálkoztak: hogy hívjam föl, ha megyek hozzá reggel. Én mondom újra, hogy nem akarom zavarni a feleségét. Ha nem minden nap megyek, akkor fel kell szerinte hívnom. Majd megbeszéljük, akkor csütörtökön megyek. (Mert szerdán más dolgom van. Megdumálnia jövő szombati spinozás fellépésemet.) Este meghúzom az egyik tervezett darabot.
   
   Szerda, 19-e.
   Reggel sikerült nem kimennem érte, pedig kíváncsiság van bennem, érdekes hallgatni. Amúgy a főnökkel álmodtam, ez pótolta a találkozást. Egy ismerős szerint egy kissrácnál van a házában. (Talán arra utal az álom, hogy tizenévesek voltunk, mikor először találkoztunk.) Napközben figyeltem a próbát. Délután mondta, mindjárt viszi a helyettese, és máris eltűnt. Nehezen viselem, hogy nem vagyok fontos, pontosabban a bennem lévő árvaházi kisgyerek nehezen viseli. Annyira gyakran azt érzem, (mindegy, hogy tévesen) hogy nem igazán érdekli, amit én tudok, vagy tudhatnék. Ez természetes talán. Általában senkit sem érdekelnek a könyveim, keveseket a rajzaim, a dalaimat elfelejtették,- 29-én mostmár akkoris eléneklem a Spinozában, de aztán abbahagyom azt hiszem - a humorom nem össznépi és nem piacosítható - s az életben meg nyilván idegesítően hangulatember vagyok talán. Délután fogorvos, brrr.
   
   Csütörtök, 20-a.
   A főnök ma kocsival bevisz, az otthoni titkárnőjét kérem, szóljon, hogy várom, hogy a ház asszonya ne értesüljön róla, milyen erőszakos vagyok…(Én nem érzem annak, hogy néha beszélni szeretnék a főnökkel.) Hisz egész nap nem látom. Este még bementem telefonálni, a felesége ideges, hogy eltűnt a férje, évek óta nem ér rá soha, s ez még évekig így lesz, mondja, s azt hitte, legalább velem szokott beszélni. Hát nem. Igaz, az előző bemutató előtti hetet végigültem vele a próbákon.
   
   Péntek, 21-e.
   Megkérdezte, hogy amikor nem mertem megszólítani harminc éve, akkor vajon mitől féltem. Jó kérdés. Az elutasítástól. Jó, az is, az elutasítás is benne van, mondja, de az ember igazából attól fél, hogy agyonütik. Itt olyan bűn van a tudattalanban…a gyilkosság bűne. A férfit, magadat, mint apát ölöd meg, nemcsak a spermát és a gyerekedet – ha nem nővel szeretkezel. Hm. Ez úgy jött szóba, hogy erről szól a darab egy jelente, a fiúruhás lánnyal csókolózó főhős. Beértünk, én elmentem a könyvtárba, neki ruhapróbája volt. Délután visszamentem, hogy együtt menjünk haza és folytassuk a megbeszélést. Mikor meséltem, hogy az apám sosem ért hozzám, nagyon elcsodálkozott. Lám, milyen különbözőek vagyunk, ő el nem tudja képelni, hogy egy apa hogy nem érinti meg a fiát. A gyerek még nem sémákban és absztrakciókban él. Még minden figyelmére szüksége van minden mozdulathoz, ezért olyan hosszú a napja. És halálos veszélybe kerül öt éves kora előtt, ha egyedül marad. De ha valami elromlik, akár csak egy hang, mint a s hang sz helyett, akkor ugyanannyi időre van szükség helyesen kiejtve, ahányszor tévesen ejtette ki korábban. Ugyanez a helyzet a gyerekkori sérülésekkel is. (Úgy tűnik az ardeni erdő – Shakespeare mamája Arden lány – a gyerekkor erdeje az ő értelmezésében és a fiú-fiú szerelem felmerülése egy ilyen gyerekkori tévedés vagy sérülés gyógyítása. Az Orlando apa-báty-sérülését gyógyítja Rosalinda fiúruhában? Hisz e csók után válik a bátyja megmentőjévé. Ezzel nem ért egyet. ) Este még belenéztem a Halász-színházba (Petit mal) és a Réz humoreszk-kötet bemutatójába. De nem maradtam ott sehol, mert gyerek-fektetésre haza akartam érni. A főnök is mindig hazamegy gyereket fektetni és hosszan szokta magyarázni, ez mennyire fontos, mellesleg igaza is van. Emlékszem, fiatal koromban, mikor utoljára rendezőkkel dolgoztam, hajnalig tartó beszélgetések voltak arról, amit az illető csinál. Most ezek a tízperces autós utak voltak néha helyette.
   
    Közmagyar Spinoza-kabaréja
   
   
   Volt Vidám név-ötlet. Marad a Vidám Színpad. Kéne valami netes név-csere topicot nyitni valahol.
   Villamoson, metrón mesél a rendező a Shakespeare Ahogy tetszikben Rosalinda szerelméről… Hogy mire jó Orlandónak, hogy Rosalinda fiú.
   Mert előbb meg kell barátkozni magával, a saját nemét el kell fogadnia.
   Egész délelőtt telefonálok, hogy jöjjenek nézők a Spinozabeli kabarémba. Aztán két igazi néző jön és vagy tízenöt csoportbeli meg a színház négy vezetője. Kis hibákkal, zavarral küzdve, de jól ment. Nehéz dolog egy ilyen fellépés, de azt hiszem, végülis hasznos. Szomorúság ül rajtam.
   
   ***
   
   VoltVidám név-ötlet. Marad a Vidám Színpad. Kéne valami netes név-csere topicot nyitni valahol. Villamoson, metrón mesél a rendező a Shakespeare Ahogy tetszikben a Rosalinda szerelméről…Hogy mire jó Orlandónak, hogy Rosalinda fiú. Mert előbb meg kell barátkozni magával, a saját nemét el kell fogadnia. Egész délelőtt telefonálok, hogy jöjjenek nézők a Spinozabeli kabarémba. Aztán két igazi néző jön és vagy tizenöt csoportbeli meg a színház négy vezetője. Kis hibákkal, zavarral küzdve, de jól ment. Nehéz dolog egy ilyen fellépés, de azt hiszem, végülis hasznos. Szomorúság ül rajtam.
   
   ***
   
   Péntek, 7-e.
   Hétvégén nem biztos, hogy lesz próba. Viszont a sajtós pluszmelóból egyelőre semmi sem lesz. Alapvetően arról van szó, hogy én ne kapjak plusz pénzt. Este két színész panaszát tálalom az igazgató elé – mi van, megtalálnak a panaszaikkal, jól van – mondja, kegyetlen világ a színház, teszi hozzá. Aztán nézzük a Fekete Pétert és a Kálid-Kálloy-Gáspár-féle SÖR-t, végül jön az igazgatóért a felesége s én jöhetek gyalog haza éjjel.
   
   ***
   
   Vasárnap, 9-e.
   Reggel a Vmajor utcában felvett az igazgató a kocsijába. Az individuum modern találmány, erről beszél – hogy a test egyedi, de minden más a közösből jön…Aztán próba. A főszereplőnek magyaráz arról, miért fontos a férfiaknak a másik férfi, mint kapcsolat. (Önszeretethez kell, ami nélkül nem lehet nyitni a nő felé.) Olvasom a kedvenc Shakespeare könyvét (Marchette Chute). Átmegyek a Mózes-féle Beckettre (NA színház) és mire visszaérek, hazamegy. Menjek érte holnap, mondja a telefonba. (Régi közös ismerős, Kriszta küld fiatalkori képet a főnökről. Nem emlékeztem rá hosszú hajjal. Bár épp mostanában vágta le, a bemutató előtt.)
   
   ***
   
   Hétfő, 10-e.
   Kivittem Gazsit a Lauder oviba, aztán egy anyuka átvitt a Pasarétre. A Shakespeare könyvet olvastam. Igazgató felesége nem szereti, ha becsöngetek. Hideg volt, de vártam a ház előtt. Háromnegyed órát. A kisebbik gyerekét beadta közeli óvodába aztán villamossal és metróval bementünk. Hogy az én és isten…az individuum…hogy esetleg valaki az individuális pecsenyéjét sütögeti… El kell döntenem, mondja, megkapod-e a szerepet, tanuld meg a szövegedet. Aztán el kellett mennem a Rabbiképzőbe, elkéstem, de legalább a pénzem elintéztem. Aztán hazahoztam Gazsit.
   
   ***
   
   Kedd, 11-e.
   Azt mondta tegnap, ha befagy az orrom, azért csöngessek majd be reggel. (Megvártam.) Azt gondolom, nem kéne szerepelnem. A Judit, a feleségem is ezt mondja. Mert ez támadási felületet ad. Meg láthatólag nem tekinti úgy a főnök, hogy érdemes lenne nekem ezt az oldalamat kidolgozni. Pontosabban, mindazok a fantáziák, amik nekem voltak, nem hatnak rá. Hogy én egy kialakulóban lévő kabaré-előadóművész lennék s ezzel segítem az ő színházának az ismertségét. Talán szerényebb tanulóévekkel kell ezt kezdeni, vagy nem tudom. Vagy észrevenni, hogy ez is a sérültségből ered. Sikerült kilépnem a színjátszásból. Keresnem kell darabot a D--B kettős számára, felhívott emiatt délután. Békés nap volt.
   
   ***
   
   Szerda 12-e.
   Egész nap a könyvtárban. Jó sok szinopszist olvastam el, most napokig ez lesz. Estére már nem tudtam leküzdeni a késztetést, hogy menjek be, hisz próba volt…de már nem volt. Hiányzik a színpad. De jobban érzem magam így, hogy abban dolgozom, amihez értek.
   
   ***
   
   Csütörtök, 13-a.
   Reggel a főnök rám telefonált, hogy hol vagyok (a sarkon), menjek a kapuhoz, mert kocsival megyünk. Később könyvtár. Intézet nincs nyitva, Várba nincs Pirandello. Szó van róla, hogy este átmegyek gyerekfotóért (hátha kiváltható akvarellel a fotózás holnap.). Végül lebeszélnek erről.
   
   ***
   
   Péntek, 14.
   Reggel gazdaságisokkal megbeszélésen indul a főnök, nekem is más dolgom van. A leszokó rehabilitációról jövő roma csávónak ma van a pere, érte kell mennem a Délibe. Talán elviszem a könyvtárba, nem tudom, hogy lesz. (Könyvtár zárva, őt letartóztatták, elnapolták a pert, később elengedték, remélem, visszamegy.) Délután másfél óra alatt sikerült hazaküldenem az igazgatót, mert várták a fotósok (Feleségét fotózták, én meg akvarellt festettem a családról.) Mondott valami jót, mire én mondom, hogy irigylem, hogy ilyen inspirált víziói vannak…mire azt mondta, ne irigyeljem, mert nem tud rajzolni és nem tud nyelveket…A gyerekeknek nagyon tetszett a rajzom. Ezen az irigység dolgon el kell gondolkozom, ez a rajongás árnyoldala, mindkettő árt a munkámban.
   
   ***
   
   Közmagyar aggódik
   Közmagyar reggel együtt jön be a munkahelyére az Igazgatóval. Megkérdezi, milyen instrukciókat adott előző nap a vezető színészeknek, hogy meglegyen a próbanaplóban.
   Megbékít egy drámaírót, akinek valaki azt mondta, hogy az ő szövegeiből is vannak részletek a mi változatunkban. Nyilván a közös források miatt vannak egybeesések. Közmagyar napközben, amikor nem telefonál, tanulja a műsorához a saját régi trabantos balatonos szövegeit.
   Este az Igazgató taxival hazaviszi, arról beszélnek, hogyan lehetne az álpap figuráját összevonni a végső hírnökkel, aki egy Remetéről beszél (aki miatt visszakapja birodalmát a Herceg s jő a heppiend.)
   
   Közmagyar aggódik, hogy elveszti ezt a jó munkahelyet (pl. mert nincs ideje megírni azt a darabot, amit megrendelt az Igazgató s megmondta, hogy ha nem írja meg, elbocsátja. Persze lesz ideje, meg lehet, hogy nem rúgja ki. De az a fura, hogy egyáltalán felmerül ez az önbüntető, bénító szorongásos fantázia.)
   Ez abból adódhat, hogy amikor húszévesen volt ilyen asszisztens és drámatúró más rendezők mellett, még sokkal erősebb volt benne az árvaházi követelés, hogy az illető főnök atyailag elfogadó legyen és ha ez nem jött össze, valahogy kibújt Közmagyar a munka-kapcsolatból.
   Ez a szint most is létezik, csak most képes már kicsit eltávolodni a saját sérült részétől Közmagyar, a mostani főnök pedig – talán mert ő is idősebb – tényleg pozitív, elfogadó típus.
   Ezért Közmagyar elvben akár reménykedhetne is, hogy ezúttal kibírja majd ezt a belső feszültséget, anélkül, hogy elgáncsolná magát.
   
   ***
   
   Közmagyar cikket ír
   Közmagyar majdnem minden nap a színházban van. Elkezdett írni egy cikket a rendezőről, akinek dolgozik. A vége az megvan.
   „Három ponton megy az árral szembe Puskás Tamás Shakespeare segítségével:
   1. Nem spontán, hanem tanítani akar (amit a mai művészeti tanok nem helyeselnek).
   2. Gyógyítani akar, amit a félreértett pszichológia nem helyesel (mintha a szembenézés a bajjal elég lenne.)
   3. A hagyományos férfi és női szerep konstruált (ez egybevág a modern dogmával), de nekünk személyes feladatunk ennek kidolgozása (ez már vitatott, azt pedig egyenesen tilos mondai, hogy szabad a hagyományos nemi szerepeket megtanulni és szembeszállni a határnélküliség és mértéktelenség gyermeki kísértéseivel).”
   
   Az elején még dolgozni kell. Közben szervezi a szilvesztert, Somát, Tillát, Másikat, Víget felhívni , szórólapot intézni, tanítani elrohanni, aztán kezdődnek a próbák, kipróbálja, tud-e kívülről szöveget tanulni, kap egy kis szerepet a következő Shakespeare-ben, a Ahogy tetszik-ben. És november 6-án fellép a Spinozában a saját dalait s meg kéne tanulni. Cikkírásra nem marad ideje.
   
   ***
   
   

   
   Közmagyar éppen heppi
   
   Ez nem gyakori.
   Tíz év után megint színházban dolgozik.
   Tizenéves korában az akkor főiskolás Ascherral csinált gimis színkört, huszonévesen Xanival csináltak szoba-színházat (a BM-es jelentések fennmaradtak róla).
   Harminc körül a Jeles-színházban lépett föl, és negyven felé a Puskás-vezette Egyetemi Színpadon csinált produkciót.
   Ennek köszönhetően elmehetett szerkesztőnek a tévébe, s amikor kirúgták és minden ösztöndíja letelt, a sors úgy hozta, hogy Pusi épp megint színigazgató lett.
   Ráadásul közben ő is felnőtt és komolyan vehető rendező válik éppen belőle. Shakespeare vígjáték-sorozatot rendez a régi Vidámon.
   Ez ám színház!
   És véletlenül kell neki egy drámatúró havi hatvanért.
   Hát tessék.
   Ilyen egyszerű az élet.
   
   Közmagyar reggel ötkor kel, megírja a metro-cikkét, bemegy a színházba, csodálja a próbálók türelmét, a rendező erejét, hogy életet leheljen a szövegbe, aztán felhívja nagyanyja unokaöccse, Fischer Iván, hogy azonnal mesélje el neki, amit Nijinsky-szakértőként tud erről a figuráról, mert egy olyan Richard Strauss-t mutat be, ami ennek a táncosnak íródott.
   Közben beugrik a gyerekekkel a zsinagógába: az éves Tóra-olvasás újrakezdésének ünnepe van, a gyerekeknek a körmenetbe cukrot dobálnak a szülők.
   Édes élet!
   
Közma Gyaragy mostanában
   
   nehezen tud aludni délben. A színházban, ahol dolgozik betett egy matracot az egyik öltözőbe, de mondjuk ha beugrik próbán valaki helyett, akkor nehezen tud elcsendesedni.
   Hiába mormolja, gabaragabazagarabaga - a szentlélek nyelvén.
   Vagy a szomszéd Bálint házban, ahol ebédel, befogadja az egyik kollégista tanítvány, de nem bír elaludni.
   Vagy az Alma utcában tegnap azért nem tudott aludni a függőágyon (akkor még jó idő volt), mert Tilla épp egész napos interjút készített Közma Gyaragy-gyal.
   Aztán másnap annak eldöntése következett, legyen-e szilveszteri kabaré a Vidám Színpadon Xantus rendezésében.
   Összeereszteni Víg Miskát, Somát és Csala Zsuzsát?
   Nem, ehhez nincs meg minden felvétel, a főváros például nem ad elég pénzt.
   Úgyhogy Közma Gyaragy járkál tovább, hogy legalább a háztartáspénze meglegyen – PR munka egy minisztériumban esetleg, egy újabb újságnak rajzok. Ilyesmi.
   Majd kialakul.
   


Közmagyar a zsidó utcabál előtt

   A plakátok festése fárasztó. Főleg a sprével nehéz dolgozni, aminek ujjal kell nyomnia gombját. Közmagyar napokig festette a Vidám Színpad kirakatait. Rárajzolta Udvarost, Bástit, Kulkát, Csákányit.
   Azért kell kifesteni az utcai frontot, mert hétvégén zsidó utcabál lesz a szomszédos művház előtt s akkor mégis kinézzen valahogy a hely, ahol most nagy építkezés folyik.
   Az egyik gondnokszerű színházi melós segít tartani a létrát. Azt meséli, hogy gyakran lát ufókat. És szerinte az emberek nem halnak meg, hanem csak elviszik őket az ufók. Miért? Hogy rabszolgaként dolgoztassák őket.
   Közmagyarnak meg kell oldania, hogy hol ebédel és alszik délben. Este egy fogadáson két kiadó is azt mondta, érdekelné Közmagyar könyve. Délután annak a roma csávónak a csaja és egy haverja jött a színház elé, akit Közmagyar bekönyörgött egy kábszer rehab szanatóriumba. Talán ezzel még a börtönbüntetését is csökkentheti.
   A csaj különben rendszeresen verte és gyakran kirúgta a hajléktalan szerelmét. Akinek elutazása miatt most zokog.
   
   Mivel a színházban csak szimbolikus összeget fizetnek – és abban lehet reménykedni, hogy esetleg egy-egy fordítás hoz egy egy plusz százast a konyhára - Közmagyar a roma parlament (önkormányzat) sajtóirodájának is dolgozik. Bár ők semmit nem ígértek.

   

„...tévedés mindüket elítélni.”
   
   szept. 28.
   

   Közmagyar olvassa Tamás Gáspár Miklós levelét /ÉS, 2003, szept 27), amelyben felháborodik, hogy Oriana Fallaci „fasiszta” módon általánosítva elítéli az arabokat Izrael-ellenes és Nyugat-ellenes szélsőségeseik miatt. Noha egyetért vele, hogy ez illetlen hozzáállás, azért eszé jut Közma Gyaragynak, hogy ha közelebbről megnézzük Fallaci könyvét, kiderül, hogy túlzásai annak köszönhetőek, hogy valaha aktívan támogatta a „palesztinok” ügyét. De teljesen illő módon is meg lehet fogalmazni, amit mond: az iszlám vallás, amely a keresztényhez hasonlóan a zsidó egyistenhittel találkozva jött létre pogány alapokat ehhez igazítva, most éppen válságban van és ezért – ha vannak is felvilágosult kivételek kisebbségben – általában tekinthető a szélsőséges öngyilkos terrorizmus táptalajának.
   Azért nem jogos az anti-arab véleményt összemosni zsidózó, buzizó véleményekkel, mert a konzervatívok által e két csoport szemére vetett „támadások” (a zsidók esetében mondjuk a vándornépekre jellemző eltérések és újítások, melyek változtatásokra késztetik a befogadókat, a melegek esetében a nehezen feldolgozható „másság” a prokreatív genitalitástól való eltérés miatt) könnyen védhetőek: sem a zsidók, sem a melegek nem szándékosan „mások” és nem szándékos döntés okozza eltérésüket a normától. Ezzel szemben az arab öngyilkos merénylők és kiképzőik, valamint gyakran össznépi tömeges támogatóik szándékosan követnek el tömeges gyilkosságokat, ami – ha megértjük is, hogy az ő szempontjukból az ősi zsidó föld ma már általuk elfoglalva sajátnak tűnik, amit védeni akarnak – szinte lehetetlenné teszi, hogy ne jöjjenek létre kollektív, túláltalánosított ellenérzések velük szemben, aminek egyik esete a Fallacié. És mégis, mégis igaza van Tamás Gáspár Miklósnak, ha csak egy muszlim – vagyis hívő - is felszólal /és ilyet ismerek, magamat is ilyennek tartom/ a többségi transz ellen, máris tévedés mindüket elítélni.
   
   
   
   
   Közmagyar nyüzsög
   
   okt. 5.
   Közma Gyaragy tegnap reggel hazabuszozott Zalaegerszegről, ahol megnézte a Bereményi-rendezte „Öreg hölgy” (látogatása) című darabot. A buszon lemenet a Galdiátor című film volt, lehetett tőle aludni. Otthon kétszer telefonált a Zana, hogy csináljanak kabarét, Közmagyarnak igyekezni kell siettetni a tévéinterjúk elkészítésének megkezdésére tett lépéseket. Este egyenes adás volt szombaton a Vidám Színpadról, Közmagyar szárnysegédként egy üveg vízzel a zsebében rohan mindenhová az igazgató árnyékaként: élvezi a nyüzsgést, a vastapsot, s főleg a dalokat. Vasárnap – gyerekek nagymamához vidékre - indul az egyik tanítványa amatőr-színházi gyakorlatozásra. Hétfőn a babiloni eredetű újév-ünnep részeként zsinagóga, böjt, mint a múlt héten is. Aztán indul a Sok hűhó…próbája, húsz nap múlva bemutató.
   

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Pilló Ákos - Kárpátalja

Zana Ágnes - Mit mondjak, hogyan mondjam?

POSZT 2018 díjazottak

Szunyogh Szabolcs - Magyar menóra

A Jókai Színház ezután is értékeket közvetít

A debreceni színház kapta az első Sík Ferenc-díjat

Egy varázslatos este Elvisszel Budapesten

Dénes Tamás, Lakat T. Károly - Régi csibészek

Margó Irodalmi Fesztivál

POSZT (2018. Június 7-16.)

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu