Dátum: 2020. szeptember 29. kedd    Mai névnap(ok): Mihály, Mikes


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Közmagyar csali meséje = Ahogy tetszik


   
   Közmagyar csali meséje (Ahogy teccik)
   
   
   Az „Ahogy tetszik” akkor lehet igazán érdekes, ha a korunk számára fájdalmas igazságokat belelátjuk, gondolta Közmagyar, miközben Pusi elmesélte neki a koncepcióját.
   
   Arról lesz szó, hogy ugye mi korunk a változás kora, a szerepek – az alapvetőek, mint a nőé és férfié – változásának a kora, s ez a változás éppen Shakespeare kora óta folyamatos és éppen a vadállati-természeti ősi férfi-szerep száműzéséről szól…Az „Ahogy tetszik” nagyon aktuális tud lenni, ha ezt a – mindennapokban tragikus - szintet látjuk benne (és nem csak a frivol bohókás pásztorjátékot). Hiszen a „ki vagyok, fiú vagy lány vagyok” kérdés a teljes élet lehetőségének és annak elvesztésének a kérdése. És ha nem közhelyeket ismételgetünk: a száműzött király nem egyszerűen a Jó, az Ideális Filozófus. Hanem a megoldandó probléma, egy belső lelki kép: amíg az eredeti archetipikus Vadász férfi száműzött bennem, addig a lányrészem férfiként bolyong és a férfi részem lánynak nézi a fiút…
   
   Közmagyar újra elolvasta magát a sztorit: Egy Apa-király (herceg) elkergeti vetélytársát (alteregóját) az Erdőbe.
   Az apa király, a bitorló nem tudja vállalni a vad, természetes férfi voltát (amelynek megtestesítője az elűzött herceg).
   Az induló ipari-fogyasztói világ férfiatlanít. (csak lányokat nevel).
    Az igazi férfi énjével kell kibékülnie a darab végére a Bitorlónak,(hogy ne bitorló, vagyis Hamis Énnel magát megjátszó legyen) - a kettévált (ön)uralmat a gyermekek (a jövő) egyesítik: miután „megtanulják” a férfiságot (még a lány is, a fiú pedig az Öreg szolga-apa és a báty-apa megmentése – integrálása - által.)
   
   Pusi, a rendező azt mondja, tulajdonképp érdemes volna Frederico Bitorló herceget akár nővel játszatni (vagy nőiessé tenni: kifejezve, hogy a történelmi és lélektani szinten az évszázados férfiatlanításról – a férfi-uralom elleni, a királyság elleni, a tekintély elleni) harcról (is) van szó. (Ez a harc nem megspórolható, végig kell harcolni minden korban és egyénenként is). Ettől lesz világos, hogy itt egy „válási” dráma, az elvesztett szülők meggyászolásának folyamata zajlik: a Papát elűzte a Mama és majd a Mamánál maradt Lány, s a Papa (előző házasságbeli) fia talál egymásra, úgy, hogy a Lány az elűzött Papával azonosul, a Fiú pedig (amikor egy fiúnak udvarol), az elvesztett Mamával.
   
   Közmagyar gyorsan összefoglalja:
   Az Elűzött Leányát a Bitorló magánál tartja, sajátjaként neveli.
    Azonban a kis királylány beleszeret egy fiatal fiúba – a száműzöttek egyikének (lényegében az elűzött hercegnek) – a fiába, s emiatt elűzi a gonosz király (herceg).
   Ezért a két lány – ( a száműzött leánya fiúruhában) elmegy az erdőbe, ahol találkoznak is (egy öreg szolgát megmentő, sőt majd gonosz bátyját megmentő) birkózó fiúval, s az naponta játékosan elmeséli, mennyire szereti a szíve hölgyére hasonló álfiút.
   Végül – miután a fiúságát – férfinak udvarolva – felfüggesztő fiú elfogadja apját (az Öreg szolgát) és gonosz bátyját – vagyis a férfiságot ) minden rendbe jön, a két király kibékül.
   
   A lélektanilag érdekes és élővé tehető rész: a lány, aki fiúnak teteti magát és az álfiúnak udvarló fiú (aki ezáltal a valósághoz képest, némileg) női szerepbe kerülése. A fő tanulság nemi szerepek – főként a változó, és csak az apától tanulható) férfi szerep –, történelmi, lélektani és mesterséges konstruált, változó volta.
   Közmagyar szerint ez közhely lesz, ha leegyszerűsítjük a „leszbikus” fiú-lány és a „meleg” fiú problémájára. Pontosabban, ez is megjelenik s ma ez nagyon élő, jelenbeli dolog: de sejtetni kell a mögöttes lelki folyamatokat, hogy ne azzal jöjjünk ki a színházból, hogy de jó, hogy „nem is olyan ciki leszbikusnak vagy melegnek lenni”, már a színházban is van ilyen (sokszáz éve van). Az nem lebecsülése az ilyen nemi szerepet felvállalóknak, ha ábrázoljuk a mélyben lévő tragikus és ősi lelki meghasonlottságot ezügyben, ahogy Shakespeare is ábrázolja. Ez az egész (politikai szinten is) vitatott kérdés: de nem azért vitatott, mert egyes gonoszok embertelenségből „nem akarják elfogadni a másság jogát”, hanem azért, mert egy történelmi-társadalmi változást jelképez a nemi szerep-csere, amelynek része a válással kapcsolatos gyász és szerepzavarok megélése. Minden változás egyszersmind elmúlás is (egy hagyományos vadabb életforma tűnik el, a hagyományos Férfi tűnik el) s ez egyben igazán félelmetes is. Érdemes vállalni a rizikót, hogy túlnyúlunk a felszíni politikai ideológiai gondolkodási sémákon és tágasabb (történelmi-lélektani) keretekben gondolkozunk erről.
   
   A férfiakat nők nevelik – de csak apjukkal azonosulva tudnak férfivá válni. Ha az apa meghasonlik, (vagy váláskor elűzik) akkor a leány férfi akar lenni, (a gyász miatt azonosul elvesztett apjával) - vagy más szempontból , ha az apa kritikus (mint a báty a fiatal birkózó hercegfi esetében), akkor a fiú nem vállalja fel a férfi szerepet, nőies lesz, s egy (noha álruhás) férfinak vall szerelmet (ha csak terápikus játék keretében is) .
    A lány apját elűzik egy erdőbe az állatok szintjére, a fiú báty-apja beteges gyilkos, de a gyilkos állatoktól megmenti a nőiesen jólelkű öccse és végül mégis s mindenki kibékül – azaz meggyógyul.
   
   Ha ilyen pszichológiai értelmezési keretbe helyezzük, akkor némileg eltérhetünk a közhelyes megoldástól: nem leszbikus a főhősnő és nem meleg a főhős, hanem a válás által megnehezített férfivá, illetve felnőtté válás különböző stádiumaiban lévő gyerekekről s az ő belső fejlődésükről van szó áttételes, költői jelképek által.
   
   A természeti (vadon) környezettől elszakadtak a férfiak az angliai bekerítés (az Erzsébet-kor) óta: nem halász-vadász-házépítők immár, hanem gépkezelők, s így akár behelyettesíthetők nőkkel.
   
   A férfi-szerep sok történelmi átalakuláson ment keresztül, a mai helyzetben a férfiak meghasonlottak: egyik fele trónbitorló álkirály (már nem igazán a férfi az úr), másik fele az állatok szintjén, de száműzve, menekültént, hajléktalanként az erdőben.
   
   A gyerekeik (mert a birkózó Orlandó a száműzött barátja fia, tehát áttételesen a fia) ezért szintén szerepzavarba kerülnek: a lány férfinak álcázza magát, a fiú – habár terápiában – egy férfiba lesz – szinte nőként - szerelmes.
   
   A férfi hagyományos képe (az erdőbeli vadász) erőltetetten, álruhaként áll a mai fiatalokon, mint mikor egy lány férfit játszik. A nőről (az eltűnt, álruhás Rosalindáról) csak ábrándozó fiú viszont könnyen belemegy a (lányos képű) fiúval történő szerelmi játszadozásba.
   
   Amikor Orlandó megmenti – jelképesen, annak öreg szolgája képében – apját (múltja és jövője az öreg Adam) és (szintén jelképesen, bátyján keresztül apja gonosz oldalát, a testvérét is megmenti), akkor ezáltal férfivá érik, azonosul a férfi szereppel – és immár a női része (Rosalinda) is érett nővé válhat (nincs szükség tovább a szerepzavarra s az igazi apák – pontosabban „a Szülők” is kibékülhetnek).
   
   Mivel ez a nagyon egyszerű, de mindenki által (tagadások ellenére) ismert egyszerű alapképlet átsejlik az új értelmezésen, s könnyebben eljut a nézőhöz a darab mélysége, miközben időtlen igazsága is élővé válik.
   

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól