Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Új barokk színház a Gödöllői Királyi Kastélyban
I. Grassalkovich Antalnak és leszármazottainak sokat köszönhet a magyar színházi kultúra. Gödöllőn 1741-ben kezdte a 17.000 m2 beépített alapterületű, 28 hektáros parkkal övezett kastély építését, amelybe később -1770 körül- egy barokk színházat készítettek. Az unoka III. G. Antal, 1835-ben telket adományozott a Nemzeti Színház felépítésére.
I. Grassalkovich Antal 1694-1771 (képen), szegény nemesi családból származott, s ügyvédként kezdte pályafutását 1715-ben. Később a XVIII. századi Magyarország egyik legnagyobb főurává vált. Egyre nagyobb politikai hatalomra tett szert és vagyonában is mindinkább gyarapodott, s álmai között szerepelt, hogy kialakít egy egységes birtoktestet, amelynek Gödöllő lehetne a központja.1741-ben megkezdte főúri lakhelyének megépíttetését, amely Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyaként ma is Gödöllő legfőbb nevezetessége.
Mivel Grassalkovich Antal igen eredményesen gazdálkodott a kincstári javakkal, hűségéért és szolgálataiért III. Károly bárói címet adományozott neki 1732-ben. Gazdasági és politikai érdemeiért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s ugyanebben az évben titkos tanácsosává nevezte ki.

Grassalkovich nagy gondot fordított birtokainak jövedelmezőségére és rendezésére. Gödöllő központjában házsorokat, uradalmaiban 33 templomot építtetett. Községrendezői tevékenységének köszönhetően Gödöllő 1763-ban mezőváros lett, vásártartási joggal.
Házasságaiból öt leány- és egy fiúgyermeke született. Végrendeletében is e feleségére és Antal nevű fiára hagyta minden birtokát. 1771. december 1-jén halt meg. Koporsóját a máriabesnyői templomban kialakított családi kriptában helyezték el.
Az unoka III. G. Antal telket adományozott a Nemzeti Színház felépítésére a mai Rákóczi út és Múzeum krt. sarkán, ahol 1837 augusztus 22-én felavatták – akkori nevén – a Pesti Magyar Színházat.

A főhomlokzat A címer
 
A felújított belső udvar
 
A kastélyépület 1867 után élte második fénykorát, amikor a királyi család pihenő kastélya lett. Erzsébet királyné közel kétezer éjszakát töltött itt.

A kastély rekonstrukciós munkáinak elkezdésekor fedezték fel, hogy a bal oldali szárnyban, az istállóval szomszédos részen a több szint valamikor egy teret képezett. Így leltek rá az egykori színházra.

-A Terasz Klaniczay Péter műemlékvédelmi szakértőt kérdezte: műemléki szempontból mit jelent ez a megtalált színház?

-Nagyon nagy eredménynek számít, hiszen sokáig tervezők és kutatók csak sejtették a létét, írásos információk utaltak rá, de pontosan a helyét nem ismertük. A feltárásokkal egy időben a bécsi levéltár egyes dokumentumai alapján sikerült behatárolni a helyét, és így már a kezdeti stádiumban ennek a most megvalósuló állapota elképzelésekben már szerepelt, de sajnos csak az építkezés kezdetétől 15 év távlatában sikerült csak megvalósítani. Ez az egyik legnagyobb eredménye a kastély helyreállításának.

-Van e pontos adat, hogy mikor épülhetett?

-Van, 1770 körül, de már az 1800-as évek elején már nem is működött. Viszonylag hamar feledésbe is merült, mert átalakították és Erzsébet királyné idejében födémekkel újabb helységeket hoztak létre benne és szinte a nyoma is elveszett, de szerencsére az épület kubatúrája megmaradt és így megtalált nyomok alapján vált lehetővé a helyreállítása.

Ideiglenes bejárat Ajtó, fölötte tábla
 
A táblán beszédes számok
 
Folyosó Feljárat az öltözőkhöz
 
A színházterem előtt
 
- Dr. Máté Zsolt (képen) épitészt, a színház tervezőjét kérdezem: a mai kor tervezőjének ez egy nagy kihívás volt, egy kellemes szórakozás vagy egy kellemes kötelezettség?

-Mindenképpen kellemes volt, de egy borzasztóan nagy kihívás, hogy egy ilyen öreg épületbe belevigyük mind azt a technikát, ami ma követelmény, de ez lehetőleg ne látszódjon, mert a műemléki illúziót megtörné.

- Az előzményekről mennyit tudtak?

- Annyit, hogy a kiegyezés után átépült a kastély, mert feleslegesnek tartották a színházat, szükség volt szobákra, így hát Ferdinánd, a császári főépítész ebbe a szárnyba behúzatott két födémet, egy hosszú falat, ami egy folyosót képezett mind a három szinten, és 15 szobára osztotta be a kastélynakezt a részét, ezzel a színház tulajdonképpen megszűnt, mintegy 130 évre.

- Volt e valamilyen dokumentáció arra vonatkozóan, hogy ez hogy nézett ki?

- Volt, csak mi nem tudtuk, hogy hol, így hamarabb készültünk el a rekonstrukcióval, mint a dokumentáció a kezünkbe került. Egy nagyon primitív kis alaprajz volt minden szintről, a bécsi állami levéltárban, amit tulajdonképpen azt igazolta, hogy mi nem rossz úton indultunk el, de ezt mi nem tudtuk használni közben, nem tudtunk róla.

- Mit tudtak?

-Tudtuk a nézőteremnek a méretét: 8 méter széles, 13 méter hosszú és 9,5 méter magas. A színpad ugyanilyen szélességű és 11 méter mély, és kétszintes karzat van.

- Van-e zsinórpadlás, illetve süllyedő gépezet?

- Süllyedő gépezet nincsen, zsinórpadlás az van, minden színházhoz kell hogy legyen, itt valóban a padláson van. A színpadnak a különlegessége, hogy a kialakításkor nem új épületrészt emeltek, hanem a régi épületnek egy háromszintes szárnyából kibontották a födémet. Ezt azért mondom, mert a színpad fölötti részen volt egy elegáns vendégszoba a váci püspöknek, és ebből csináltak zsinórpadlást. Mi a vendégszoba festéseit restauráltuk, kiiktatni, mint zsinórpadlást nem tudtuk, de a színpadgépezet nem itt van, hanem a fölötte lévő padlásszinten, itt valóban csak a zsinórok mennek át.

- Milyen technikával működik a zsinórpadlás?

- Most elektromosan fog működni, az egész technikáról annyit érdemes elmondani, hogy hiteles rekonstrukciója egy XVIII. századi színpadtechnikának, oldalkulisszák vannak, amelyeket a színpad alatti fából készült gépezet működtet, korábban emberi erővel, de most elektromosan működtethető.
Felülről pedig un. szuffitákat engednek le ezek a színpadmennyezetnek a felső részét takarják. Ez egy tökéletes Barokk színpadképet tud adni.

-A világítás akkoriban gyertyavilágítás volt, most mi lesz?

-Most elektromos világítás van, egyrészt biztonsági okokból, másrészt az emberek látásigénye megváltozott. De ez a világítás szabályozható, és ezzel mindenféle fényhatást el lehet érni, akár a barokk kori sötétséget is.

-Hangtechnikai berendezés?

-Van hangosítása, de szerintem nincsen rá szükség, de különleges effektusok bejátszásához, vagy playback miatt fel van szerelve.

-A földszint és a karzatok milyen férőhelyesek?

-A földszinten 85 fő, a karzaton 10 fő, a felső karzat kizárólag a műszaki személyzetnek van, oda a nézők nem juthatnak fel.
A rekonstrukció mellett épült egy földalatti épület. Többek között a színpad alatt két új emeletet kellett alápincézéssel létrehozni kelléktárnak, díszletraktárnak és egyebeknek, azért kellett a föld alá tenni, hogy ne zavarja a kastélynak a műemléki látványát, ott helyezkednek el a színészeknek az öltözői, díszletraktárak, személyzeti, és épületgépészeti helyiségek.

-Ez azt jelenti, hogy önálló színházként is működhet, nemcsak befogadó színházként. -Feltehetően igen. Persze a barokk díszletek kis helyen is elférnek, jelenleg az operaházzal van egy együttműködési megállapodás. -Ön ezt megelőzően került e kapcsolatba színháztervezéssel?

-Nem sajnos. De ez annyira speciális feladat, én ennek a műemléki oldalát terveztem a színházi oldalát megértettem, mert kitűnő kollegákkal sikerült együttdolgozni Schmidt Jánossal leginkább.

- Mennyibe került a rekonstrukció?

- 1,3 milliárd forintba.

- Milyen forrásból?

- Hitelből.

- Mennyi idő alatt készült el?

- Egy év alatt.

A nézőtér
 
A színpad
 
Feljárat a zsinórpadlásra
 
A zsinórpadlás
 
A csigapadlás teteje
 
Kulissza mozgató kerék
 
A kulisszát mozgató vezető sín
 
-Mi a véleménye az új Nemzeti Színházról?

-Sokat vitatkozunk a kollégákkal, de én azt szoktam mondani, hogy öltözz fel szépen, fogd kézen a kedvesedet és menj el a Nemzeti Színházba egy előadásra. Én így voltam ott és nagyon jól éreztem magam.

A magyar színházat szeretők – a nézők és színházi emberek – rövid időn belül a legrégebbi és a legújabb technikával gazdagodtak. Elmondható, hogy kevés kivételtől eltekintve a színház-épületeink kitűnő állapotban vannak. Ami a falakon belül történik – az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó tapasztalatai alapján -, … nem a falakon múlik!

Fotó: a szerző

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu