Dátum: 2019. február 22. péntek    Mai névnap(ok): Gerzson


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Kovács Kristóf: Csontzene
„Milyen az az ember, aki képes túlélni egy háborút, és miért képes túlélni? Milyen a haláltól való félelem és milyen a halálban való megnyugvás? És a halálban való megnyugvásnak az ereje által hogyan lehet valaki túlélő? (…) Miért nem lehet elfogadni természetes állapotként a halált? Miért nem lehet visszajutni abba a valójában ősi állapotba, amikor a halál misztériuma még mindennapos társ volt az ember életében?” Simon Balázs
2003. június 27-28-28. 21 óra, a Régi laktanya rakétabázisán
   
   Csontzene
   
   Író: Kovács Kristóf
   Háborús tragédia dell’arte
   Rendező: Simon Balázs
   Díszlet: Galambos Péter, Asztalos Adrienn, Jelmez: Kárpáti Enikő, Világítás: Ács Zoltán, Munkatárs: Tucker András, Ügyelő: Kováts István
   
   Szereplők:
   Nő: Széles Zita,
   Öreg Katona: Derzsi János,
   Fiatal katona: Szabó Zoltán,
   Anyós, Egy asszony,
   Őrnő: Mahr Ágnes,
   Az idegen: Kokics Péter,
   Kapitány: Tóth József,
   Alvezér: Egyed Attila,
   Mama: Nagy Mari,
   Bácsi, Valaki: Kőmíves Sándor,
   Próféta, Feltaláló: Avass Attila,
   Patrolos, Egy férfi, Hiéna, Orvos: Fábián Gábor,
   Kismama, Egy nő: Gerle Andrea,
   Lány: Sárosdi Lilla,
   Egy katona, Egy másik férfi, Őr: Tóth Zoltán László,
   A patrol: Mahr Ágnes, Sárosdi Lilla, Avass Attila, Fábián Gábor, Tóth Zoltán László, Katonák, hiénák: Harsányi Zoltán, Illyés Ákos, Cseke Szabolcs, Illyés Péter
   
   
   Csontzene
   
   „Ez az előadás részben posztmodern beütései ellenére, részben azoknak köszönhetően (sétáló színház, akciófilm-analógiák), erősen kötődött a szó hagyományos értelmében vett hitelességhez. S ebben a műfajban a színészek gyakran kiválót produkáltak.”
   „A zsámbéki rakétabázis fizikai terét ez az előadás hasznosította talán a legteljesebben. A társulat, nyomában a közönséggel, a teljes felszínt bejátszotta.” (Magyar Hírlap, Bíró Béla)
   „Avass Attila prófétai vezetésével, ministráns csengő szavára, a szent énekeket zengő zsámbéki asszonykórust követve vándoroltunk a gyilkolódás, a kirekesztés, a másféle gyűlöletének, a megfélemlítés változatos módjainak helyszínei között.” (Népszabadság, Zappe László)
   „Az eldöntetlenséget érzem a darab egyik legnagyobb erényének. Sajátos dramaturgia működteti a szöveget: fölvet szálakat, de nem bontja ki őket, végül nagyon szépen elvarrja a részleteiben és fordulataiban meg nem mutatott történetet.” (S. L. I.)
   „Milyen az az ember, aki képes túlélni egy háborút, és miért képes túlélni? Milyen a haláltól való félelem és milyen a halálban való megnyugvás? És a halálban való megnyugvásnak az ereje által hogyan lehet valaki túlélő? (…) Miért nem lehet elfogadni természetes állapotként a halált? Miért nem lehet visszajutni abba a valójában ősi állapotba, amikor a halál misztériuma még mindennapos társ volt az ember életében?” Simon Balázs
   Ez az előadás egy túlélési esztrád.
   
   
   
   
   A Zsámbéki Nyári Színház előadása
   
   A múlt évi nagysikerű előadás felújítása.
   „Még sose voltam háborúban pedig a XX. Század közepe táján születtem, és amúgy nem vagyok egy kifejezetten mázlista alkat), ezért a Csontzene című háborús tragédia dell’arte pusztán a fantázia szüleménye, és mint ilyen, torz: abból indul ki, hogy a háború borzalmai közül a legborzasztóbb az, hogy először elveszítjük mindazt, amit az élet kínálni képes, a szerelmet, a szépérzéket, a szakmai önbecsülést, az embertársaink iránti szolidaritást – hogy csak az sz betűseket említsem – és csak aztán ölnek meg minket azok, akik ezért kapják a fizetésüket. Igaz, a pesszimisták szerint – akiktől ezennel elhatárolom magam – mindez a békére is igaz. Sőt, fűzik hozzá, a háború az élet sűrített formája: a béke folytatása más eszközökkel. A darab ennek a vitatható erkölcsiségű axiómának kíván megfelelni.”
   Kovács Kristóf
   
Nagy Mari, Kokics Péter Széles Zita, Tóth József
 
Mahr Ágnes, Kőmíves Sándor Derzsi János
 

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Kálmán György 30 éve halt meg

A mozdulat varázsa

Artisjus Irodalmi Díjak

„Katkó hátborzongatóan jó volt!”

Vak Randi egy könyvvel

Kettős élet - vagy mégsem?

Bajza József 215 éve született

Sorsok írják a történelmet

Történelem és legenda az otthonkeresésről

Arató András - Képek majdnem szöveg nélkül

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu