Dátum: 2019. augusztus 20. kedd    Mai névnap(ok): István, Vajk


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Új Forrás - 2003. március

   TARTALOM
   
   
   ZALÁN TIBOR Márciusi életképek (versek)
   
   Veszteglés
   Hiánya akkor
   tört rá amikor már úgy
   tűnt fel túlélte
   Az első nap lázzal telt
   a többi nem volt fontos

   
   Köröz
   Madár fölötte
   köröz halál fölötte
   megáll – hess, Madár
   de vár Arca helyére
   ül Föltépi mellkasát

   
   

   GÉCZI JÁNOS
G. története (próza)
   

    URI ASAF
(Újév reggel); (A jeruzsálemi erdő) (versek)
   

   PINTÉR SÁNDOR Öt ajtón át; Dolmen (versek)
   

   SZEGEDI KOVÁCS GYÖRGY Festmény (vers)
   

   PALÁDI ZSOLT Chippendale Bátortenyerén (próza)
   

   WEHNER TIBOR Ingyenes fényszóróbeállítás; Fáradtolajgyűjtő verseny;
   Földszinti élelmiszer osztály
   Ingyenes fényszóróbeállítás
   (szocreál mondatszöveg)
   
   Magamnak is csak alig mertem bevallani, de a Hősök terére
   illetve a Dózsa György útra igyekeztem, ahol éppen
   ingyenes fényszóróbeállítás volt, gondoltam megnézem azokat a pofákat,
   na nem a büszke Moszkvicsosokat és Wartburgosokat mert azokat
   ismertem már régen,
   hanem a kocsik körül ólálkodókat meg legfőképpen azt, hogy hogyan
   csinálnak elsötétítést fényes nappal; arra számítottam, hogy biztos
   valami sátorféleséggel (katonai) operálnak, ahol valami
   tömegszerveződés volt ott előbb-utóbb
   mindig feltűntek a katonai sátrak is, de már
   az ominózus sugárút – amelynek kapcsán előkelően mindig Párizsra
   hivatkoztak a jól értesültek – sarkán
   elbizonytalanodtam, mert nem tudtam
   hogy akkor most Hősök tere vagy Dózsa György útja, és hogy
   mi különbözteti meg az egyiket a másiktól, mert tudvalevőleg
   a Hősök tere és a Dózsa György út egy elég hosszú szakaszon
   szinte eggyé olvad, illetve nem deríthető ki hogy hol kezdődik
   az egyik és hol a másik, és az aztán meg
   külön zavart okozott, hogy volt egy Felvonulási tér nevezetű félhivatalos
   helymegjelölés is, ami természetesen a közönséges Budapest-térképeken
   nem nagyon szerepelt, csak a különböző szövegekben (itt vagyunk az im-
   pozáns Felvonulási téren így nyomták a vakert a rádióriporterek)
   bukkant fel az ünnepnapok környékén,
   és ez a tér tulajdonképpen maga volt a Dózsa György út
   isegyben, de szerencsére a Felvonulási teret és a Hősök terétm
   ár nem mosta össze az ember, mert míg ott pusztaság
   itt szoborgaléria volt,
   egyébként meg sehol sem volt valami nagy felhajtás, az összefüggő
   végeláthatatlan térségen csak egy-két kocsi álldogált, de a fényszórók
   persze nem voltak bekapcsolva,
   sehol sem voltak az ődöngő gyanús alakok, az egész
   parkkal övezett városrész felett valami furcsa unalom
   lengedezett, hosszan álldogáltam a dísztribünnel szemben,
   tanácstalanságomban a sugárút saroktól egészen idáig

   sodródtam (a tribünön sem integetett most senki),
   ez az egész akció egy kész átverés, gondoltam, vagy valahol
   máshol rendezték meg, idáig jutottam mígnem lassan csak leereszkedett
   az est (persze az esti ingyenes fényszóróbeállításnál fölöslegessé váltak
   volna a katonai sátrak), és nyomban bekapcsolták az utcai közvilágítást,
   de egész biztos hogy eredetileg nem erről volt szó.

   
   
   CUKOR GYÖRGY
   A bábu megható története
   
   
   NAGY KOPPÁNY ZSOLT
   Karácsony Benő művei a kritikák tükrében
   (tanulmány)
   

   
   VALLASEK JÚLIA
   Nyirő József és Tamási Áron prózája a II. világháború alatt
   (tanulmány)
   

   
   OLASZ SÁNDOR
   A javított kiadás antinómiái
   (Esterházy Péter könyvéről)
   
Esterházy Péter nem először adja föl olvasóinak, értelmezőinek a leckét. A Javított kiadás (melléklet a Harmonia caelestishez) megjelenése (2002. tavasza) óta eltelt idő, a műről megjelent két tucatnyi kritika, recenzió bizonyította, hogy mind a megítélésben, mind a poétikai jelenségek vizsgálatában homlokegyenest ellenkező nézetek fogalmazódtak meg. Az egyik legnagyobb dilemma pedig az: hogyan lehet ez a szöveg a javítása valaminek, ha a művelet végérvényessége nélkül lépten nyomon újabb kérdésgubancba szövi az olvasót? Vagy éppen ez, a szöveg lényegi végvénytelensége a lényeg?
    Kezdjük a két mű kapcsolatával. Az alcím azt sugallja, hogy a Javított kiadás önállóan nem létezik, csak a Harmonia caelestis-szel együtt van értelme. Javítása a 2001-ben megjelent regénynek, s a korrekciót egy sajnálatos életrajzi tény tette szükségessé: a regény befejezése után derült ki, hogy a szerző édesapja, a Harmonia apamítoszának kulcsfigurája III/III-as ügynök volt. (Egyébként erre a tényre a nagysikerű regényben is történt halvány utalás.) A szerzői óhaj is érthető: azt szeretné, ha a mellékletet kizárólag az olvasná, aki ismeri a Harmoniát. A két könyv nyilvánvalóan összefügg. Ám a javítás szándéka, eredmé- nyessége már meglehetősen kétséges. Hosszan sorolhatnánk azokat a szöveghelyeket, amelyek az említett biográfiai tény cezúra-jellegét, mentális és poétikai következményeit jelzik. Ha korábban tudja meg apja árulását, talán nem is tudja megírni a könyveit. Az élményt szeptember 11-e sokkjához hasonlítja, a toronyba fúródó repülőgép és a dossziéban apja kézírásának látványa ugyanazt a döbbenetet váltja ki. „Nemcsak azt nem fogom tudni leírni, édesapám, hanem azt se, hogy én. Illetve valahogy másképp.” „…eddig azt csináltam a tényekkel, dokumentumokkal, iratokkal, amit akartam. Amit a szöveg akart. Most nem lehet. Mindent le kell nyelnem.” Most az őszinteségre akar támaszkodni, egészen odáig eljut, hogy visszavonja a Harmoniát. Ámde visszavonhatja-e a szerző teremtett, s igen sok olvasóra talált világát? Az olvasó születése mégsem a szerző halála? Lehetséges-e, hogy a Javított kiadás miatt majd megutálják a Harmonia caelestist? Bán Zoltán András teljes joggal emlegeti azt a művészi kockázatot, amely Esterházy működésében eddig nem volt tapasztalható. De aligha fogadható el, hogy az apa spiclilétének leleplezése kérdésessé teszi az író egyik legnagyobb igényű művét. Miért lenne a fikcióból dokumentum abban a műben, melyben a szerző hangsúlyosan olyan kódokat helyez el, amelyek a „tessék regényként” olvasni intelmére figyelmeztetik az olvasót. Az persze egy percig nem volt kétséges, hogy e kódok ellenére sokan egy-az-egyben fogják olvasni. Már csak amiatt is, mert „fikció-nem fikció határaival a szöveg folytonosan és ordenáré módon játszik”. A regény a valósággal is szembesíthető, ám az elioti „objektív korrelatívumok” egyértelműen regény és nem önéletrajz elemei. Megtagadásról tehát szó sem lehet. Miként arról sem beszélhetünk, hogy a Harmonia (Tamás Gáspár Miklós vélekedik így) a Javított kiadás után jobb, mint eddig. Legföljebb árnyaltabb lehet, még inkább többértelmű, de az értékbe így, utólag bizonyosan nem lehet beavatkozni. (Ettől függetlenül bárkinek joga van ahhoz, hogy az újabb mű tükrében másként lássa az előzőt. Miként ahhoz is, hogy a Javított kiadást „műremeknek”, „nem jó könyvnek” vagy éppen manipulációs cél érdekében született könyvnek nevezze.)
   
    Noha sokan átverésre gyanakodtak, a Javított kiadás szemé- lyes érdekeltségét, valós alapját nemigen kérdőjelezhetjük meg. Veres András „shakespeare-i helyzetről” beszél, Schein Gábor pedig arról, hogy a könyv „közösségi tétje nem tréfadolog”. Ezzel szemben megfogalmazódik az a vélemény is, mely szerint itt valójában a fiú és nem az apa kerül a középpontba, s a dolog ily módon személyes és nem közügy. Az író/elbeszélő csak átengedi magán a katartikus élményt, az elbeszélés tétnélkülisége ezzel magyarázható – vélekedik Elek Tibor. Mintha az író egyik nyilatkozata is ezt erősítené. Keresztury Tibor és Székely Judit kérdése: „Változott a természetes felejtéshez való viszonyod a Javított kiadás tükrében? Nem, nem. Azt láttam, hogy ha én ezt nem írom le, akkor azonnal elfelejtettem volna. Egy hét alatt. Az egész ügyet? Mindent. Mintha nem is lett volna. Vagy lehet, hogy két hét alatt. Bárki tud ilyen történetet mondani, hogy »volt valami, hogyan is volt, á, hagyjuk, nem érdekes«, és egy idő után már nem is tudod, hogy micsoda is volt ez voltaképp.” Eszerint „a kezdet drámaiságától eltekintve” csak az a szerencsés dolog volt érdekes, hogy a szerző kezében toll van, s az egész kellemetlen históriát képes megírni. De hol marad A szív segédigéiből ismerős „kiírás” érzelmi alapja, a kizökkent idő tragédiája? Ott az ontológiai derű első megingásának, a linearitás összeomlásának élménye, az élmény minden poétikai konzek- venciájával együtt. Itt az életút, életmű visszamenőleges és látszólagos megkérdőjelezése, könnyed fölülemelkedés és a történtek írói megformálásának gondja. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Az író/elbeszélő apja halott, s a fiú érzelmi viszonyán nem tud s nem is akar változtatni. Ám földolgozni sem könnyű a jelentésekből, a belügyis tiszteknek a jelentések- hez írt följegyzéseiből körvonalazódó sivár, mondhatni unalmas, a korszak lassú erózióját azonban kiválóan érzékeltető történé- seket. Az egyes szám első személy kommentálja, majd többször is újraolvassa a szomorú, kisszerűségükben nyomasztó dosszié- kat. Kelepcében van, kitörés lehetősége nélkül. S a szerző ehhez talál ki egy másféle, az életmű eddigi fejleményeihez képest szokatlan poétikát és nyelvet, mely természetesen nem vissza- kanyarodás a realista prózához, noha szüntelenül a realista prózaíró szerepébe, maszkjába ütközünk.
   
   
   VÉGH JÓZSEF
   Elhagyott hagyomány kertjében
   (Krasznahorkai László könyvéről)
   

   Mint holt-eleveny járok”
    (Szentsei daloskönyv 37.)
   
   Az Urgai fogoly írója, vagy netán maga az urgai fogoly, hason- latossá vált, ahhoz az ötödik századi kínai szerzeteshez, aki felfedezett egy országot. Senki sem hitte el neki, hiába hozott bizonyítékokat, még egy hátrafelé repülő madarat is, hamar elfelejtették. A feledés hagyományos útján haladva, belekerült a kor nagy enciklopédiájába, a császári évkönyvekbe. A császár a Liang dinasztia, a három részre tagolt Kína egyik uralkodója volt. A történetet a dinasztia krónikáiból a tizenkilencedik században ásták elő Amerikában.
    A kínai szerzetes valójában nem is volt kínai. Az ötödik század elején Kabulban, pontosabban a mai Kabul helyén születhetett, vagy az írásjegy másik értelmezése szerint Kás- mírban, ahol Buddha tanítását magába fogadta. Kolostorát lerombolták, vagy látomása támadt, elment a Középső Biro- dalomba, hogy tovább adhassa tudását. A császárt ostromolták már a tanító szerzetesek, elküldte őket, a szélrózsa minden irányába. Huj Sen a part mentén hajózva eljutott oda, ahonnan a nap az égre támad. Hatalmas fák hegyéről minden reggel kakaskukorékolás szerű hang kíséretében emelkedik fel a nap. Ezért a kínai mitológia után „A kelő nap fái”országának (Fu- szang) nevezte el. Itt talált egy békés népet, akikkel negyven évet töltött. Visszahajózott, és 500 körül addig nem látott növényekről és állatokról, hihetetlen szokásokról és elképzelhetetlen öltözetű emberekről számolt be a császárnak. Legendájában csak a felkelő nap és a hátrafelé repülő madarak maradtak, akiket még Tu Fu is emleget egy versében. Ma már tudjuk, hogy csak az Amerikában élő kolibrik tudnak hátrafelé repülni, de a beszámoló többi része olyan mára már elfeledett növény-, állat- és ország- neveket tartalmaz, amelyeket nehéz azonosítani. A korabeliek sem tudtak mit kezdeni az olyan körtét termő fákkal, amelyekből ruhát lehet készíteni. Az ország nevével pár száz évvel később emelkedett versekben Japánra utaltak. A japánok megtiszte- lésnek vették, hogy a kínai mitológia kiemelt helyével azono- sítják országukat. A beszámolót ezer év múlva olvasva nehéz eldönteni, miért ne szólhatna az akkori Japánról. A korból japán írásos forrás nem maradt fenn.
   
   VÁRI GYÖRGY
   Színek és évek
   (Géczi János könyveiről)
   

   
   KELEMEN LAJOS
   A középkedély lírája
   (Uri Asaf kötetéről)
   

   
   DOBROSZLÁV LAJOS
   Életrajzom
   
   
   KÖVESDI MÓNIKA
   A száz éve született Dobroszláv Lajos
   
   
   PAPP GÁBOR ZSIGMOND
   Nyitott seb az ember, ha filmet csinál
   (Beszélgetés Sándor Pál filmrendezővel)
   

   

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Fekete Péternek
... hát megvan végre az új cirkusz helye!!!

Tekinthetjük a hírt születésnapi ajándéknak...

Archívum
Legfrissebb cikkeink
2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu