Dátum: 2017. május 28. vasárnap    Mai névnap(ok): Emil, Csanád


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A József Attila-rejtély (helyszíni p., második kör)
Két héttel élte túl József Áron temesvári halálát a költő, aki már tudta, hogy nem Amerikába vándorolt ki apja – derült ki a József Attila Társaság rendezvényén bemutatott Hetedik szoba című, 2002-ben készült filmből, s azt megtudhattuk, hogy a március 22-én századik születésnapját ünneplő József Etelka miként emlékszik vissza a gyermekkori hintalovacskára.


   
   Hová tűnt József Attila édesapja 1908-ban?

   „Ha elhagysz, mint ég alján a nap, / mit is tehetnék, hogy ne szánjanak…”
   

   1957-ig dédelgethette a magyar irodalomtörténet, hogy József Áron, munkanélküli szappangyári munkás három éves fiát és családját magára hagyva átkelt „a Nagy Óceánon”. A művön kívüli valóság azonban más. A román Gazeta Literaturában megjelent cikk után a hazai kutatás is dokumentumokkal támasztotta alá a tényt, hogy az félegyházi születésű („félig román, vagy tán egészen az”) apa új családja körében Erdélyben hunyt el. Precízen feltárja életét, 1873-tól 1937. november 20-ai haláláig a Mérei Anna rendezte filológiai film (Hetedik szoba), de sok kérdésre nem adhat pontos választ.
   
   Mi történt 1908-ban? Valóban volt egy „lánghajú nő”? A Kilián-laktanya kaszírnője – ahogy Makai Zsuzsa mondja. Vagy csángó vérében volt a vándorlás? A dualizmuskori migrációs hullámot elemző dr. Kövér György ezt valószínűsíti okként.
   A nyomor elől menekült? S mikor tehette volna, magához akarta venni gyermekeit? Vagy ezzel csak áltatta Jolánt 1909-es crajovai levelében? Hisz az arra a címére érkező gyerektartás fizetési felszólítás elől ismét továbbállt. Újvidékre ment, előtte Esztergomba talán, s Pestre is, a szintén áttelepült nővéréhez, aki Jobbszívre magyarosította nevét. Etus (néni) egyszer az Üllői úton találkozott egy férfival, aki a Mamáról kérdezgette, és csokoládét adott neki, de otthon nem beszéltek róla.
   
   Legendává nőtte magát, hogy Amerikából egyszer majd értesítik őket a mesés hagyatékról, aztán a reményvesztett mama férje holttá nyilvánítását kérte, aki viszont 1920-ban Pesten kerestette a családot, sikertelenül, majd 1922-ben a válás hivatalos kimondását kérte, nem tudván, hogy Pőcze Borbála testét a férgek ették már három éve. 1924. szeptember 11-én újranősült Romániában, a magyar Kiss Juliannától fia született, s nekik azt mondta, hogy előző felesége vándorolt ki Amerikába – mesélte Anavi Ádám, temesvári tanár. 1936-ban Makai Ödön keresésére rábukkantak Temesváron, József Attila a Szabad-ötletek jegyzékében ezt így kommentálta: „Mit szeretnék az apámon? Él.”
   A 20-as években írt Tiszta szívvel után 1935 körül bukkan fel az apahiány motívuma verseiben (Eszmélet, A Dunánál), mikor talán megpróbált végre túljutni azon a gyerekkori traumán, hogy csak a fantáziájában élhette meg a rivalizálást – mondta dr. Nemes Lívia pszichológus a filmben –, nem tudta legyőzni, hisz elment. Két héttel élte túl József Áron halálát fia.
   
   Más oldalról közelített Hagyaték című szuggesztív filmjében Jelenczki István, a Töredékek József Atttiláját megragadva, hosszan-hosszan citált szövegekkel. A Hubble-űrteleszkóp képeit a szavaló Simon Péterről adott közeliekkel váltogató lírai film kissé próbára tette a közönség türelmét, s bár a vetítést követő felszólalásában Makai Zsuzsa nagyon szépnek nevezte, többek felhívták a rendező figyelmét az optimális méret jelentőségére. Igazi egyesületi hangulat kerekedett: hozzászólás gyanánt az egyik tag lelkesen merengett saját hipotéziséről, míg Tverdota Györgynek sikerült udvariasan leállítani. Szóba kerültek a kritikai kiadások pontatlanságai, s a tévé archívumában található interjúk, József Attila-műsorok, így a Petőfi Irodalmi Múzeumban újabb vetítéseket nézhet meg majd, aki ellátogat a József Attila Társaság rendezvényeire. S egyszer talán az irodalomkönyvekben is pontosítják az 1908-as év eseményeit
   
Gát utca 3.
 
[lalaz@netposta.hu]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél

Fodor Zsókának. Arról, hogy mennyi talán igen, de arról, hogy van, nem illik megfeledkezni. Boldog születésnapot! (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Ugron Zsolna - Hollóasszony

Születésnapi levél – Fodor Zsókának

A zene, a színház, az kell!

Takács Klára- a hang szerelmese

Léner Péter – Sztankay

Kováts Kriszta - Nyáry Krisztián: Játékok és szerelmek

Macskajáték Nagyváradon - Csíki Ibolyának ajánlva

Orcsik Roland - Fantomkommandó

Gyermekfesztivál a Magyar Színházban

Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu