Dátum: 2018. december 15. szombat    Mai névnap(ok): Valér


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

TV-Töwis: Öt irodalmár a nőirodalomról
   A szombat éjszakai téma a
   nőirodalom - mint olyan
   A női és férfi irodalomra leválasztott, szétszedett literatúra emlegetésétől azonnal lever a klausztrofóbia. Mert aligha érthető, milyen értelemben, milyen érdekek mentén szükséges elválasztani az amúgy - az életben - hellyel-közzel remekül elprosperáló kettőst.


   
   Göröngyös úrtól, göröngyös útról
   leszakadva a magyar királyi televízió láthatóan be kívánja hozni több évtizedes lemaradását, amire a veszedelmes fiatal irodalmárok politikai bizonytalansága kényszerítette. A fiatal irodalom váratlan forradalmi kirohanásokkal veszélyeztethetné a műsort, azért csak a nagyon megbízható fiatal írókat-költőket láthattuk évtizedeken át. Akik azóta is megbízhatóan gyűrik a kortárs magyar irodalmat. (A vérzivataros múlt fiatalíró-megjelenései közül lángoszlopként mered elő a Veress Miklós felvezette Osztojkán Béla.)
   
   A kornak vége, felejtsük el
   új időszámítás kezdődött, új világszemlélet és metodika. Nincs ma olyan forradalmár fiatal magyar író, aki éretlen politikai helykijelölésével zavarba hozná a szerkesztőt, élőben. A politikai zavarkeltésnek is annyi. (Egyidejűleg kérdezzük kíváncsian: miféle forradalmi cselekedet, forradalmi-ideológiai lehetőség maradt az ifjú irodalmároknak, akik integrálva szüntetnek meg, lázadva teremtenek?) A televízió a kultúraterjesztés rutinos bedolgozójává vált. Időszerű.
   
   Van.
   Egy rossz szót sem. Van.
   Van éjszakai irodalmi (értelmiségi) műsora a televíziónak. A kultsávok ritmusában élők sziporkázó, információgazdag beszélgetéseket láthatnak, ha akarnak. Pl. a héten Füst Milánról olyat, a végén bántam, hogy nem löktem be egy kazettát. Ami nem gyakori irodalmi beszélgetőműsorok esetében. A bánattól és a hiányérzettől hajtva lekerestem a polcról a kivonatos Napló-t, mert a Feleségem történetét elvitte valaki.
   A televízió kultműsorai - ha vannak - erre vannak kitalálva. Kedvem támadjon a tárgyalt íróra - egyébre (írónőre - hehe).
   
   A szombat éjszakai téma a
   nőirodalom - mint olyan.
   A női és férfi irodalomra leválasztott, szétszedett literatúra emlegetésétől azonnal lever a klausztrofóbia. Mert aligha érthető, milyen értelemben, milyen érdekek mentén szükséges elválasztani az amúgy - az életben - hellyel-közzel remekül elprosperáló kettőst. Ha az élet folytonossága a kettős együttműködéséről szól, mi különbözteti meg ezt a terepet, mi bizonyítja, hogy itt másféle érték- és produkciós rend szerint szelektálódik maga a teljesítmény? Még egyszerűbben: ha az élet minden fontos területen egészséges óhaj a közös célelvűség, ugyan mi okozza, milyen degenerált gondolkodás, hogy itt nem ugyanarról van szó? Miféle líratörténeti fordulat van itt kialakulóban, nem könnyű megérteni.
   
   Rákerestem,
   kik vesznek részt a beszélgetésben, ki a moderátor. Nézzük. Hátha megbirkóznak a feladattal. A kérdés ugye az, mi a feladat. Ez is kíváncsivá tesz: hogyan fogalmazható meg a feminista pszichoproblem?
   Az est vezénylő moderátora: Balogh Endre. BE kiváló, formabontó naplót írt a teraszra, ráadásul mindenkit megelőzve foglalta össze (és kivonatolta) Kertész körül a Nobel kapcsán felvert meglehetősen mocskos hullámokat (az oldal alján mindkettő olvasható). Volt némi reménye, képes kezdeni valamit a nőírókkal, a női költészettel.
    A résztvevő érintettek:
   Szakértőként Menyhért Anna irodalomtörténészt hívta meg a szerkesztő. Menyhért A JAK elnökasszonya. (Talán érdektelen, de ha a „nőíró” fogalompár együttes használata degradáló a nőirodalom védelmezői számára, használható-e az elnökasszony, mint meghatározás? Lesz itt feladat a feministának a megkezdett évezredben.) A gyakorló írónők: Erdős Virág, Karafiáth Orsolya, Szabó T. Anna.
   
   A temetői hangulatból,
   és az annak megfelelően komorra hangszerelt vezérsíkról - kortárs magyar nőírók, költőnők, mint kaszt, mint elkülönült irodalmi osztály - a legfelkészültebb elmék sem jutnak tovább. A nehézkes szófordulatokban bővelkedő első megszólalásokat síri csend követi. A hölgyek nemigen képesek mit kezdeni a lehetőséggel: sírják el, miért érzik lealacsonyítónak, ha őket - nőíró létükre - nőíróként olvassák. Mi bajuk ezzel?
   Nem találják a helyüket. Igaz, nem lehet könnyű. Füst Milán létezik. Füst Milánról, mint létező, erjedő-terjeszkedő „létesítményről” lehet kerek vagy kevésbé kerek mondatokban gondolatokat ütköztetni. A női irodalom csak fogalomként létezik, mint a szocialista embertípus. Balogh Endre a második fordulótól egyre kényszeresebb körmondatokban kérdez. Később igen szerencsétlen módon behozza a bulvár és a nőirodalom kapcsolódó pontjait, amit egyedül a vulgárpszichológia legitimálhat a kirajzolódó kontextben. Valami titkos szövetség lehet emögött, hogy a bulvárlapok és a női irodalom összekötötte a létet (bár az nem érthető, hogy a Kiskegyed, a Lányok, Asszonyok, a Nők Lapja, esetleg a Magyar Szövőnő miért esett át ezen a titkos, a költőnők és a popularitás között szőtt hálón). A szükség szülte párhuzamból annyi látható a szövetségen kívülrekedtek számára, hogy a költészet is, a bulvár is a mindennapok érvényes megfigyeléseiből táplálkozik. Már amikor igen.
   
   Erdős Virág
   mindenesetre felcsavarodik a bulvár-költészet akáctörzsére, megkísérli értelmezni. Nehéz követni, ahogyan leigyekszik, ki a szörnyű helyzetből, de némi jószándékkal, némi erőfeszítéssel végül a néző érti: Erdős Virág küldetése szerint lemerül és kiemeli a lentet. Megemeli. Perspektívát vált. Közben nincs baja a nemével. Soha nem akart férfiíró lenni. Íróként emeli ki az alapmezőből. Rendben. Elsőre megértettük, de elmondja még négyszer. Ő kiemeli. és az már nem bulvár, ha ő kiemeli. Legyen így. A moderátor felfedezi, hogy ezen az oldalon kereskedhet, bizonyos vonatkozó kérdésekre háromszor ráismétel. Erdős Virág háromszor elmondja ugyanazt.
   
   Karafiáth Orsolya
   hülye kis sapkájában eltéved a zűrzavarban. Karafiáth képviseli a nőt a meghívottak közül, aki nem is érti, mit kellene vállalni, netán nem vállalni. A zűrzavarból úgy próbál menekülni, hogy röviden elmeséli, van egy készülő regénye, amelyben a főszereplő neve Lajos ugyan, de az egész tévedés, mert Lajos minden hangja Karafiáthul szól.
    Tehát maga a koncepció félreértésre épült. Úgyhogy francba vele. Csődtömeg. Még hozzáteszi, előfordult, hogy a szeretője feleségét el kívánta volna csábítani, végiggondolta, megtervezte a legapróbb részletekig, még a bajuszkötőt is kitalálta, de valamiért kútba esett a terv. Marad inkább nőíró. Vagy micsoda.

   A három aktív író közül
   Szabó T. Anna
   képviseli az ép észt. A normálist, a lényegit. Fogalmazásban, a dolgok megérintésében, természetesben. Dehogynem, mondja, olvassa a bulvárhíreket, mint akárki, hiszen úgy él, mint akárki, úgy érez, mint akárki. Sajnálja a bulvár szereplőit, kételkedik, amikor kacsát lát, a pletyka életünk része. Ő nem emel ki semmit, nem ragaszt bajuszt, de működik az élő költő fizikai valósága mögött egy hat éve született szerepjáték, egy középkorú férfiköltő, kötetnyi pajzán vers, díjak, publikációk. Ez van, mondja. A költő - nem férfi, nem nő: költő - kipróbálja más szerepben a szakmai tudását. Nem csak villanyt szerel, belekóstol a rádiómechanikába is.
   
   Menyhért Anna
   időről időre a beszorult moderátor segítségére siet. Esetenként kísérletet tesz rá, hogy irányt váltsanak, mondván, eddig minden rendben, de próbáljuk meg definiálni a nőíró fogalmát. Mi az a szemléletmód, ami ellen a nőírók tiltakoznak. Menyhért Anna az irodalomtörténész szikárságával hessenti el a lilát, amikor a kérdés, a kezdő válaszok is belilulnak. ”Tegyük helyére, miről beszélünk, és akkor beszéljünk arról.” Kimondottan jót tesz a műsornak ritka megnyilvánulásaival.
   Aminek egyébként semmi nem tett jót. Kifejezetten kínos eszmecsere tanúja volt tegnap éjszaka a televíziónéző. Nem értem. Nem értem, miért nem kerestek és találtak mankót - a nők által teremtett irodalom széles palettájáról - miután egy perc alatt bebizonyosodott, kedves költőnőink magukról csak makognak. Tucatjával hozhattak volna elő magyar és világirodalmi példákat ahhoz, hogy meghatározzák a női irodalom helyét, helyzetét ezerféle aspektusból, ha éppen akarják.
    A költészet nem toronyugrás. Ahol a vers terem, soha nincs kamera (az egyetlen Gyurkovics Tibor kivételével, de ő nem költő, nem nő). A teremtés folyamata a mélyben zajlik, sokszor a költő tudtán kívül. Érthető és kézenfekvő megoldásnak látszott, hogy egyszer csak leszakadnak a saját tapasztalatról, mint vezérmotívumról, átváltanak a biztos irodalomtörténetre.
   
   Jó, tudjuk
   ismeretlen, merev helyszín, vakító lámpák, kényelmetlen székek, nehézkes kérdésfelvetések. Mégis.
   Mégis úgy tűnik kiheverve az első csalódást, a műsor többet ártott a maga semmitmondásával, groteszk, alákérdező jóindulatával, ügyetlen megközelítéseivel, széthulló szerkezetével, ha egyáltalán volt valamiféle megálmodott szerkezet, mintha el sem készül. Most akkor mi van, ha nőírónak nevezzük a nőírót? Mi a baj vele?
   A néző úgy érezhette, mint amikor családi összejövetelen a lányok csúcsra járnak a konyhában, elfoglalják az összes hokedlit, kávéznak, és se eleje, se vége ostobaságokról sutyorognak. Egyet betű nem érthető, de vihogva biggyesztenek, hajukat igazgatják, a kényelmetlen melltartót néha. És ha benéz egy férfi, élvetegen felsikkantanak (sikkantanak fel).
   Az átlagnéző, aki kevéssé érdekelt a kortárs magyar irodalom női ágában, a műsor harmadánál - még éjfél előtt - szellőztetett, kinyomta a tévét, odabújt párja mellé, aki az esetek meghatározó százalékában nem költőnő, szerencsére. Azt kérdezte magában: Tényleg ezek a lányok írják azokat a finom, érzékeny verseket? Nem hitte el.
   *
   Kapcsolódó anyagok:
   Erdős Virág
   Karafiáth-napló
   Karafiáth-könyvecske
   Menyhért Anna
   Szabó T. Anna
   *
   Balogh Endre
   (1971-). Író, szerkesztő, fordító, irodalmár. Magyar-német szak: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szerkesztőségi munkák: Palimpszeszt tudományos és kulturális elektronikus folyóirat (http://magyar- irodalom.elte.hu/palimpszeszt), a Palimpszeszt Kulturális Alapítvány egyes könyvei, thélème című irodalmi folyóirat, Millenniumi Országjáró, Prae irodalmi folyóirat (http://magyar- irodalom.elte.hu/prae). A Kortárs Irodalmi Központban működő Digitális Akadémián Kertész Imre szakértője (www.irodalmiakademia.hu). Tanulmányai, fordításai és írásai megjelentek: ABCD interaktív magazin, Alföld, Az irodalom visszavág, Helikon, Prae, http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt, Szép literatúrai ajándék, thélème, Törökfürdő, az Új Mandátum Kiadó több könyve. Lektori munkák: József Attila Kör, Új Mandátum Kiadó.
   Balogh Endre: anarchista fantaszta vasárnapja
   Balogh Endre: mata hari hétfője
   Balogh Endre: szolga keddje
   Balogh Endre: ? szerdája
   Balogh Endre - pénzeszsák csütörtökje
   Balogh Endre: showman péntekje
   Balogh Endre - Gutenberg szombatja
   *
   Balogh Endre: Mementó (Kertész Imréről)
   Gondolkodik, és erkölcse is van. Csoda, hogy Kertész Imre még él. Aki Magyarországon gondolkodik és erkölcse van, az már rég éhen halt. Mert ez a két tevékenység van, ami biztosan az éhhalálhoz vezet. Akik szerethetnék, már rég halottak. A sorstalanság ugyanolyan zavarba ejtő provokáció mint a tulajdonságok nélküli ember. Nagyon eltávolodnánk a jelen kor problémáitól, ha feltennénk azt a hipotetikus kérdést: mi lenne akkor, ha tisztán látnánk.
   
levél a szerkesztőknek

   
[- töwis -]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Ajándék ez a nap

A „Love Story” a Turay Ida színházban

Pozsgai Zsolt Megszállottak-ja fődíjas a Monacói Nemzetközi Filmfesztiválon.

Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban

A király meztelen!

Dékány István - Trianoni árvák

Az Egy nap sikere a Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon

Lengyelország 100

Segítünk az Igazgyöngynek

VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu