Szécsi Noémi: A kivégzőosztag újra tölt (SZEXTETT - Garaczi) |
 |
 |
Ha jól emlékszem, egyetlen tiszteletkört futott a Tóth Krisztina betegsége miatt kvintetté fogyatkozott kritikai szextett, aztán szinte egyöntetű véleményt nyilvánítottak: Garaczi László Nevetnek az angyalok című kötete nem sikerült túl jól.
SOSE FOGOD CSIPESSZEL A LÁNGOT?
Garaczi László: Nevetnek az angyalok
|
Ha jól emlékszem, egyetlen tiszteletkört futott a Tóth Krisztina betegsége miatt kvintetté fogyatkozott kritikai szextett, aztán szinte egyöntetű véleményt nyilvánítottak: Garaczi László Nevetnek az angyalok című kötete nem sikerült túl jól.
Az elején még arról értesülünk, hogy az újságokban megjelent kritikák szerint a szerzőt és legújabb kötetét gáncstalan elismerés övezi, de aztán, amikor Abody Rita arról kezd beszélni, hogy lám, lám, egyszercsak elérkezik az a pont az írók számára, midőn már pályájuk hordaléka is érdekes lehet – na szóval ekkor talán már a késve érkező, télikabátját magáról a hátsó sorban lehámozó Garaczi is megérezhette, hogy itt nem dicshimnuszok hangzanak majd el.
És nem is. A máskor oly’ visszafogott Jász Attila is azt meséli, hogy ő bizony megijedt, mikor arról értesült, hogy Garaczi esszékötettel kíván jelentkezni. Vajon abból a fajtából van neki sok, amilyet A csipesszel a lángot című 1994-es kritikai kötetbe írt (azonos címmel)? Nem. Más dolgaival hozakodott elő, de abban mindenki egyetért, hogy bölcsebb volt lemondani a az „esszékötet”-ről, és a kevésbé fellengzős „47 bagatell” műfajmegjelöléssel beérni, hiszen a kötetben ilyen-olyan alkalomra vagy apropóból írott pár oldalas művecskék jelentek meg könyvalakban.
A csipesszel a lángot-esszé előrángatása azért is fontos, mivel Margócsy ezek után nagy kedvvel utal Garaczira mint „Láng” és magára mint „Csipesz” (és kicsit később mint szamuráj). Azt nem tudom már, ki adta meg a jelet a gyepálásra, de az bizonyos, hogy egyszercsak nyíltan fanyalognak a kritikusok a mértékletes Jász és Molnár Gábor Tamás kivételével. Mint erre fény derül, Ágoston azon különösképpen felbosszantotta magát, hogy noha tájékozottnak hiszi magát a fociban, nem volt képes interpretálni Garaczi sporttémájú szösszeneteit.
|
|
Garaczi jön. Vagy megy.
|
|
És Margócsy is egyre inkább vérszemet kap. Elméláznék, de arra oda kell kapnom a fejem, ahogyan kimondja: ez egy rossz kötet. A pillanat az est kétségtelen csúcspontja. Senki nem mer hátranézni, milyen arcot vág mindehhez a „gáncstalan elismeréstől övezett” szerző. Margócsy érvel: noha elképesztő mennyiségű referencialitás van elhelyezve a szövegben, hiányzik a kontextus és a paratextus. Az olvasó üggyel-bajjal próbál rájönni, milyen apropóból és miért keletkezett a szöveg. Helyenként mégis jól szórakozik, ám az író elképesztően ügyes és ravasz nyelvi fordulatai eltakarják a lényeget.
|
|
Bársony, kovácsoltvas, Garaczi gondban (fotó: Gretter)
|
|
Beérkezett írók írhatják azt, ami az eszükbe jut – így Abody Rita – de miért van az, hogy válogatás nélkül meg is jelentethetik ezeket? Szemrehányóan lehet most Csordás Gáborra, a Jelenkor Kiadó igazgatójára nézni, ott ül a harmadik sorban. A Jelenkornak bizonyára még így is megéri Garaczit kiadni, hogy szigorú szelekció nélkül felmarkoltak minden kéziratot az íróasztaláról, hogy meglegyen a kötet.
|
|
Szerkesztői hanyagságot emlegetnek, és akkor Csordás maga is megszólal. Azt mondja: „Lazán kell olvasni…”
„De mi szorosan olvasunk”- veszi vissza a szót Margócsy. Megismétli mégegyszer: slendrián válogatás, neki személy szerint nem jön be, noha volt már olyan Garaczi-szöveg, ami tetszett. Abody Rita azért engedékenyen előre mutató, komoly és mély mozzatokat emleget, de aztán bőszen a Nagy Művet kéri számon, éppen megérett rá az idő. Most szólhat a szerző is pár szót.
Nem akar. De már ezt is olyan mókásan csinálja, hogy mindenki nevet. „Hát mit lehet erre mondani”- így „garaczilaci”. „Szerintem igenis vicces” (hahaha). „Majd odakint megbeszéljük” (hahaha). Szóval lerázza magáról a csipeszesek okoskodását. És remek hangulatban feloszlik a Szextett-közönség, a kritikusok legközelebb február 14-én Németh Gáborról hoznak ítéletet.
*
Balázs Eszter: Darvasi legyűrve Lojangban
Szécsi Noémi: Szív Ernő kínai messze’
Sarankó Márta: Szabad péntek, szabad szombat?
Szécsi Noémi: Női bűnök
Szécsi Noémi: Szextett - Ferencz Győző
Balázs Eszter: Mit mond negyvenhét bagatell? (Garaczi: Nevetnek az angyalok)
|
|
[Szécsi Noémi] |
 |
Cikk nyomtatása
|
|
 |
Szakonyi Károlynak Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól) |
Archívum |
|
 |
 |
|
 |
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
|
|
 |
| |