Mielőtt bemutatnám Balogh Kálmánt, hadd szóljak a zenekarról. (Hisz' koncertre invitálnám Önöket, Kedves Olvasók!) Egészen pontosan, idéznék néhány, a közelmúltból származó megállapítást. Lemezül kapcsán írják: „A Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band a ’cigányzene’ különböző műfajait játssza. A zenekar tagjai tökéletes magabiztossággal kezelik hangszerüket, így nem okoz gondot a műfajok, stílusok, ritmusok gyors váltakozása. Virtuóz muzsikát produkálnak sok-sok humorral.” Másutt a jellemző kiemelés: „Játékuk igazi „crossover” unikum. A közép-európai zenei kínálat legprogresszívebb, legtöbbet ígérő, legizgalmasabb zenekarának tekinthetjük őket.” Tavaly Franciaországban jártak az Ile de France Fesztiválon. A Népszabadság leírja, hogy a közönség már „gerjedt” a Baloghék előtt fellépő együttes zenéjére, az igazi hatást azonban nem ők érték el. „A Balogh Kálmán fémjelezte zenekar aztán már teljesen az etno-dzsessz és a világzenei vizekre evezett, nagy látószöggel, nagy kitekintéssel, nagy ívű hangszerszólókkal.”
Úgy illik, hogy megnevezzem a sikereket elérő zenészeket, előre bocsátva, hogy mindegyikük játszik más zenekarokban is. Csak a példa kedvéért: Dresch Qartet, Zsarátnok, Budapest Regtime Band, Budapesti Fesztivál Zenekar, Rajkó zenekar.
Az együttes: Balogh Kálmán – cimbalom, Budai Sándor – hegedű, Maajor László – hegedű, Kovács Ferenc – trombita, hegedű, Kuti Sándor – cimbalom, nagybőgő, gitár, Novák Csaba – nagybőgő.

A Terasz kíváncsi volt az idézetekben szereplő néhány különlegességre. Íme, Balogh Kálmán magyarázata a „crossover”-ről. Nem szimpatikus ez a fogalom, amint a free-jazz sem, mert a műfaji keveredések nagyon logikusan és egy adott határon belül történnek. Mi egy nagyon erős autentikus balkáni, kelet-európai folklórra építünk. Ebből tekintünk ki a dzsesszre, az improvizációkra, és humorként a rock and roll vagy boogie-voogie is belefér a muzsikánkba. És jobban is szeretjük, ha nevünket az etno-jazz, a világzene fogalmával kötik össze.
A Terasz arra is kíváncsi volt, jelent-e valami pluszt a kortárs jelző a hétvégi repertoár összeállításánál? Nem jellemző, volt a válasz. Kialakult programunk van, ez önmaga „fér bele” az őszi fesztivál kereteibe. Énekelni annyit fogok, amit az egyes számok megkívánnak, nem fogok szólózni. Változások majd az új lemezünk anyagában lesznek, de az későbbre várható.

Közeledünk hát a dátumhoz, helyhez, de még egy fontos dolog hiányzik. Nem szeretnék Balogh Kálmán bemutatásának ígéretével az olvasó adósa maradni! A fiatal cimbalomművész Miskolcon született, 1980-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémián, tanára Gerencsér Ferenc volt. – Apám ugyan tudott hegedülni, de műszaki ember, jó kezű vízvezeték szerelő volt, így engem is ilyen pályára, mérnökembernek szánt – mondja Balogh. Budapesten élő nagybátyja, a neves cimbalmos Balogh Elemér egyszer a cimbalom mellé ültette, s egy könnyű feldolgozást mutatott neki. Tíz percbe sem tellett, a tizenegy éves fiú kapásból visszajátszotta a román sirba-dallamot. Élete, sorsa, ott, abban a pillanatban eldőlt!
Hétvégeken Pestre utazott Szőllős Beatrixhoz cimbalmot tanulni, főleg a klasszikus zene érdekelte. Mindaddig, mígnem Miskolcon, az Avas táncegyüttesnél Vavrinecz András prímás, népzenekutató kezébe nem adott egy kazettát. Itt találkozott Balogh az erdélyi népzenével, sőt, az autentikus népzenével! A nemzetközi fesztiválokon rádöbbent, hogy a különböző nációk zenészei különböző módon használják a cimbalmot.
1985-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, két évre rá a Rácz Aladár Cimbalomversenyen második helyezést ért el. Eddigi pályafutása alatt vendégművészként fellépett – többek között – az Ökrős, a Jánosi, a Téka, a Méta együttesekkel, zenélt a Muzsikással, a svéd Orient Express zenekarral, az amerikai Peter Ogival. 1999-ben eMeRTon díjjal ismerik el kiemelkedő művészeti tevékenységét.

Eddig az ajánló! És nem feledtem a koncertet sem: Kultiplex, november 3-án, 21.15 órakor. Egyéb információk: www.mediawave.hu

Fotók: Fonó Records archívum, a kiadó hozzájárulásával.