Dátum: 2017. július 28. péntek    Mai névnap(ok): Salamon, Szabolcs


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Havasi Attila: Szombat (illendőképpen zárni)

    Attila naplója: szombat
   

   
   Szeretné illendőképpen befejezni a naplót
   

   
   A hetedik napon nincs más hátra: szeretném illendőképpen befejezni ezt a naplót, kikerekíteni a heti események krónikáját, és elköszönni tőletek, ahogyan azt előttem mások is tették. Legfőbb reménységem természetesen az, hogy az olvasók – és ezeknek elseje, a szerkesztő (Onagy Zoltán) – lehetőleg meg legyenek elégedve velem. Illetve hát nem is én vagyok a fontos, hanem amit napról napra írtam; a közönség úgysem ismer engem, de személyem érdektelen is, nagyjából olyan vagyok, mint te meg te meg te meg te meg te stb. No meg senkinek semmi köze ahhoz, hol jártam, mit ebédeltem, kivel beszéltem, mivel foglalkoztam napközben avagy éjszaka, milyen az emésztésem, kire-mire fogok holnap szavazni, mik az olvasmányaim, hol tartok az obligát önmegismerésben, magamra miként reflektálok: ah, óh, én, én, én!… Legszívesebben a nevemet, az életrajzomat és a fényképemet is manipulálnám: Attila, ilyen formában, ahogyan megismertétek, nem volt, nem van (így hagytam, talán stíluselem) és nem is lesz soha.
   
   
   A hat komoly napon eleget tettem a növekvő tagok antik szabályának; ezúttal nem erotikus célzás ez, hanem egyszerűen arról van szó, hogy intim feljegyzéseim, ahogyan nevezem őket, egyre hosszabbak és hosszabbak lettek. Most viszont elhagyom a mesélő modort, csak a tényeket jelzem szikáran, hogy senkinek ne legyen hiányérzete a végére. Szegény barátom előadásának szövegét kinyomtattam a CD-ről, és reggel bevittem az Ásványtani Intézetbe, ahol a nagyterem már zsúfolva volt kisírt szemű, csüggedt emberekkel; sok szép geológus-hallgatónő volt ott, akik Goethét már életében bálványozták. Az ülésszak egyperces néma felállással kezdődött, azután fölolvastam Wolf utolsó előadását; hangom zokogásba fúlt. Kora délután kisütött a nap; elzarándokoltam egyik utolsó közös sétánk helyszínére, a Margitszigetre. A tőle kölcsönkért pénzből a hídfőnél a virágárustól vásároltam egy koszorút, és a szigeten megrendülten a bokrok közé hajítottam. Később Erika telefonált, örömmel közölte, hogy Attilával kibékültek, és bocsánatot kért a Városligetben történtek miatt. Mondtam, hogy nem haragszom. Kihasználtam az alkalmat, és megkértem, ügyelne a macskára, amíg vissza nem jövök, a lakáshoz úgyis van kulcsa. Megígértettem vele, hogy a pókot nem bántja. A macska potenciális leendő gazdája is jelentkezett telefonon, egy szimpatikus hangú középkorú férfi; neki azt mondtam, a cica még túl félénk, emberek elől elbújik, kb. egy hét múlva lehet jönni megnézni, addigra barátságosabb lesz. Barbarával minden rendben van. Kaptam tőle e-mailt Prágából; azt írja, nagyon szeret, és tetszik neki a napló.
   
   Most már akár be is fejezhetem, sőt kell is, mert nemsokára indul a vonatom. Azt hiszem, semmi fontosat nem hagytam ki. Ha mégis valami hiányzik, esetleg túl sok, ha kíváncsiak vagytok a történet részleteire, vagy akár az előzményekre, netán a folytatásra, vagy ha bármilyen megjegyzésetek, javaslatotok van a témához, nyugodtan írjatok a szerkesztő mail-címére, melyet, azt hiszem, megtaláltok az irodalmi szekció főlapján. Trinaplót pedig tessék olvasni továbbra is!
   
   (Nekem máris lennének kritikus megjegyzéseim. Nem tudtuk meg a macska valódi nevét; nem értjük, miért nem kérdezte meg a legjobb barátját, mit csinált éjjel a bokorban; miért rendítette meg annyira a halála, holott előzőleg, ha jól értettem, ő maga akarta megölni; és még sorolhatnám. Ezeket a sutaságokat amúgy említeni sem igen érdemes, az egésszel van baj. Egy szavát sem lehet komolyan venni, arcátlanul hazudik, még akkor is, ha tényszerűen igazat mond, hát még amikor nyilvánvalóan stilizál, tupíroz. Amit pl. ezzel a szerencsétlen Wolf nevű fickóval művelt. Bevallom, az elején még némi kíváncsisággal vártam a további folytatásokat, de a végére egészen elkedvetlenedtem. Ez látszik is a zárójeles megjegyzéseimből. Az egész szerintem nem más, mint szánalmas önmentegetés, póz, amelyet azért vett föl, hogy kikerülje a valódi feladatot, a naplóírást. Hol a személyes hang, hol a lényeglátó szókimondás, hol vannak a gondolkodó ember érzékenységén átszűrt napi aktualitások? Ki hiszi el neki, hogy naponta írt egy részt, ahogy fair, és nem valami korábbi életképtelen cselekményötletét használta föl nemtelenül, hét részre osztva? Idelök nekünk egy ilyen sekélyes nem is tudom, mit, naplónak kevés, novellának csapnivaló, és egyetlen erénye, hogy itt-ott lehet rajta szórakozni, primitív módon vicces, pl. amikor ismert művekből vett idézeteket szúr be, teszem azt, E. T. A. Hoffmanntól meg Weöres Sándortól az utolsóelőtti részben. Látom, túlságosan elragadtattam magam, és ezt most főként a terjedelemre értem. A további, nyilván többnyire szintén erősen negatív észrevételek elől nem kívánom elvenni a lehetőséget, fogalmazódjanak csak meg mások által. A tárgy jelentéktelenségére való tekintettel mérsékelt érdeklődéssel várom ezeket.)
   
   

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél

Fodor Zsókának. Arról, hogy mennyi talán igen, de arról, hogy van, nem illik megfeledkezni. Boldog születésnapot! (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
,,Nincsenek fiktív gondolatok, semmi nincs kiszínezve”

Ruszt József 80 éve született

Színháztechnikai siker - Technical Invention Prize magyar színháztechnikai fejlesztésnek

Anna Netrebko és Dmitri Hvorostovsky két operanagyság DVD-n

POSZT díjazottak 2017

Kalmár Tibor - Mulattattam és mulattam

A vágy villamosa – balett-ősbemutató az Erkelben

Bartus Gyuláé a Gálfy Gyűrű

Pénz is jár a POSZT szakmai díjai mellé

Rangos szakmai díjakat nyert a Jókai Színház

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu