Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A zene, a színház, az kell!
Valahol Európában: a szívszorító történet musicalváltozata tartja lázban a május 12-ei premier óta a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza közönségét, sőt az egész várost, ahol a siker és az ünneplés folytatódik.
A szeretet mindent legyőz, még a félelmet is. A háború áldozatai, az árva, kiszolgáltatott gyerekek csak együtt, egymás kezét fogva tudják túlélni a borzalmakat. Erről mesélt Radványi Géza és Balázs Béla legendás filmje 1948-ból, és erről énekelnek most a dunaújvárosi gyerekek. És milyen profi szinten!

Valahol Európában: a szívszorító történet musicalváltozata tartja lázban a május 12-ei premier óta a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza közönségét, sőt az egész várost, ahol a siker és az ünneplés folytatódik. Büszke szülők, nagyszülők, tanárok, akik hónapok óta komoly logisztikai teljesíményt nyújtva szállították a kis színészeket a próbákra, pár estén már biztos végig bőgték a csodálatos előadást. De a bemutató óta is hozzák-viszik a szereplőket, és a színházban minden előadás után ováció fogadja a kis művészeket.

Őze Áron rendező és Kurucz Gergely zenei vezető csodákat művelt főleg a Móricz Zsigmond Zenei Általános Iskola tehetséges diákjaival. Ezek a gyerekek énekelni nyilván tudtak, akad köztük, aki néptáncolni is és látott már színpadot közelről. De ebben az előadásban ennél sokkal többet nyújtanak: profi színészként csapatban játszanak, karaktereket formálnak, egy pillanatra sem néznek ki a szerepükből, és persze elbűvölik a publikumot. A több hónapos próbafolyamat alatt megszerették egymást és a színházat, megtanulták, mit jelent a közösség, a szeretet és a művészet ereje.

 
Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter nagyszerű szövegkönyve alapján Nemes István írta a megható dalszövegeket, a nagyszerű zenét Dés László szerezte. Prológusnak megdöbbentő adatokat kap a néző arról, hány millió gyermek maradt árván a második világháborúban, milyen sokan keresték hiába családjukat, bandába verődve garázdálkodtak, loptak élelmet, próbálták túlélni a lehetetlent.

A történetben két gyermeksereg találkozik, sokat tanulnak egymástól és próbálják pótolni mindazt, amire mindannyiuknak a legnagyobb szüksége van, a családot, a szeretetet, a biztonságot. A második felvonásban egy elhagyatottnak tűnő birtokon lelnek menedéket, és annak gazdájától, az egykori karmestertől, zeneszerzőtől kapnak kenyeret és szellemi táplálékot is. Megtanulják, hogy a zene, az kell, és a szabadság a legfontosabb érték, amihez minden embernek joga van.

 
Mindjárt az előadás elején szóló dalok megadják az alaphangot. „Élek!” „Félek!” Ez a felkiáltás a gyerekszájból egyrészt felér egy hálaadással, másrészt a drámaiságot jelentő segélykérés. Kuksi édesapját idézi, aki azt mondta, „nem szabad félni”, közben persze állandóan retteg. A holnapot várja, mint a megváltást. De pont ő soha nem érheti meg, mert éppen a szabadságért vívott harcban halálos sebet kap. Élek, félek – csak egyetlen betű/hang a különbség, mégis milyen nagy a tartalomban. Félelemben lehetetlen élni, ezt a lehetetlent segít túlélni a zene, a szeretet.
Élek - félek, leben – lieben, live - love (élni, szeretni)…
De hagyjuk a filozófiát!

A díszlet monumentális, hátul középen állandóan a lebombázott, füstölgő városkép, jobbra-balra bőröndhegyek, megannyi élet, sors, halál, pusztulás. Lövések, bombázás zaja, sziréna hasít bele időnként a cselekménybe, jelzi a háborút. Középen marhavagon, ütős építménye, amely könnyen híddá, átjáróvá, rejtekhellyé alakítható, ahogyan azt a játék sorrendje éppen megkívánja. Játék? Dráma a javából. A látványterv Kovács Yvette Alida munkáját dicséri, a koreográfia Hernicz Albert ötleteit.

 
A színpadon nem kell sok gyermek ahhoz, hogy a néző sírva fakadjon, mert ők aztán hamar megérintik a lelket; de ez a történet a második világháború áldozatairól - a szétbombázott javítóintézet szélnek eresztett lakóiról meg a másik bandáról, a félelem, a kiszolgáltatottság elől menekülő szerencsétlenekről - különösen szomorú és felkavaró. Kuksi, Szeplős, Csóró és Sutyi megrázó sorsa, Professzor felnőtteket megszégyenítő viselkedése a halál árnyékában, az ijfú kora ellenére már tragédiák sorát megért Hosszú és Éva bontakozó szerelme – emlékezetes színházi pillanatokkal ajándékozza meg a nézőt.
Ficsúr bátor kiállása társaiért, női estélyiben előadott áriája, valamint a gyermeksereget magához ölelő Simon Péter alakja olyan lélekemelő élmény, amely sokáig velünk marad. A hadsereg, a statárium képviselői - szívtelen rendcsinálási kísérleteikkel - ebben a storyban csak alul maradhatnak a jóság, a tisztaság megtestesítőivel szemben.

Hosszú szerepében Juhász Levente, Évaként a dunaföldvári Pataki Zsófia nyújtott emlékezetes alakítást, szép énekével örvendeztette meg a nagyérdeműt. A május 15-ei előadásban Ficsúr figurájában Jakoda Benedek jeleskedett, Kuksi szerepét Gebei Gellért formálta kedvesen. Szeplős alakjában Jámbor Benedek vagány kölyökként és énekhangjával tűnt ki, Csórót Szűcs Bátor, Sutyit Kardos Máté jelenítette meg ügyesen. A Professzorból Jámbor Lili igazi karaktert keltett életre.
Tamás Simon Péter szerepében apaként gondoskodott és tanítóként irányította hatalmas családját, láthatóan élvezettel vett részt ebben a gyermekprodukcióban. Acsádi Alíz, Molnár Eszter, Péter Bálint, Szabó Noel és a többiek, felsorolni sem lehet mindenkit, olyan hosszú a stáblista, de feltétlenül elismerés illet minden közreműködőt, a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház művészeit, a felnőtt szereplőket és a kórust, a tömegjelenetek tagjait.

 
1945 után a becslések szerint 200 000 háborús árva és egymillió otthontalan gyermek élt hazánkban, Európában 13 millió kiskorú kereste családját - ennyiről tud a statisztika, aminél a valóság mindig rosszabb. Azóta nem dúlt újabb háború, legalábbis az öreg kontinensen, valahol Európában nem. Olyan háború nem, de van terrorizmus és természeti katasztrófa, nyomor és éhezés, valahol a Földön mindig zajlik vérontás, pusztítás, ahonnan napjainkban is menekülnek, új hazát keresnek emberek, gyerekek tömegei. Hányan halnak meg, maradnak árván, megsebzetten, boldogtalanul? Majd a statisztika megmondja. S ahol éppen nincs háború, éhezés, de szeretet sincs, a zene sem kell, és a fiatalok nem tanulják meg a család, az összetartozás erejét, a szabadság fontosságát, mert nincs, aki megtanítsa nekik? Erről még kimutatás sem készül… Pedig minden társadalmi változásnál, közösség felbomlásánál, erkölcsi értékvesztésnél a gyermek a legnagyobb áldozat. Ha nincs, aki megtanítsa, hogy a zene, az kell, és kell az olyan meghatározó, példaadó színház, előadás, amely a maradandó értékek fontosságára figyelmeztet.

Igényesen felépített, szépen megkomponált, harmonikus előadást hoztak létre az alkotók, amely bárhol Európában és a nagyvilágban, rangos színpadokon otthonra lelhet.

Dés László - Nemes István

Valahol Európában
musical

Zeneszerző: Dés László
Dalszöveg: Nemes István
Szövegkönyv:
Böhm György - Korcsmáros György - Horváth Péter
Radványi Géza és Balázs Béla azonos című filmje alapján

Szereposztás


Simon Péter: Dunai Tamás
Egyenruhás: Jegercsik Csaba
Tanító: Kiss Attila
Sofőr: Fritz Attila
Hosszú: Juhász Levente
Éva: Pataki Zsófia
Ficsúr: Jakoda Benedek/ Bágyi Márton
Kuksi: Gebei Gellért/Bara Norbert/ Kovács Bálint
Szeplős: Jámbor Benedek
Csóró: Czuppon Péter/ Szűcs Bátor
Sutyi: Turóczi Gergő/ Kardos Máté
Professzor: Jámbor Lili/ Moravecz Márton
Pötyi: Acsádi Alíz/ Turóczi Csenge

Nyilas keresztes: Jiling Ottó/ Tillinger Donát Tróger: Eller Gusztáv

További szerepekben:

a DUNAÚJVÁROSI BARTÓK TÁNCSZÍNHÁZ
TÁNCMŰVÉSZEI,
valamint Barna Bettina, Brasnyó Ráhel, Farkas Szofi,
Gida Csoboka, Katona Bálint, Kocsis Rebeka (+balerina szóló),
Koffán Berta, Kolbert Márió, Kovács Bálint,
Makó Melinda, Molnár Eszter (+balerina szóló),
Molnár Péter, Nagy Ádám (+piccolo szóló),
Nagy Zsófi, Péter Bálint, Szabó Hanna,
Szabó Noel (+piccolo szóló), Szentimrey Dóra,
Varga Kilián Alex, Wachter Dorka

Látvány: Kovács Yvette Alida
Súgó: Szekeres Petra
Zenei Vezető: Kurucz Gergely
Kellékes: Siegrist Cecília
Korrepetitor: Tótin Katalin
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Koreográfus:Hernicz Albert
Játékmester: Csadi Zoltán
Rendező: Őze Áron

"A musical a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft.-vel kötött megállapodás alapján kerül előadásra."

[Niedzielsky Katalin]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu