Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Ivan Kušan – Tasnádi István: Balkán kobra
Ivan Kušan és Tasnádi István Balkán kobrájából rendezett zenés komédiát Katkó Ferenc a Békéscsabai Jókai Színházban. Niedzielsky Katalin kritikája.
 
Ki lőjön a célszemélyre, ha nem a bérgyilkos?!
Krimi a Balkánra hangszerelve

Ivan Kušan és Tasnádi István Balkán kobrájából olyan zenés komédiát rendezett Katkó Ferenc, hogy annak poénjai nem csak jól megnevettetnek, a bunkóságot és a kiszolgáltatottságot felvillantó karikatúrája már kifejezetten fáj. Európa és a világbéke „örök stigmája”, a soknemzetiségű periféria tűzfészekhangulatát kiváló muzsika idézi, a rettentő krimibe bonyolódó figurákat „természetesen” a pénz mozgatja, forgatja ki önmagukból, aljasítja bűnözőkké. Az előadást erőteljes karakterek nagyszerű összjátéka teszi élvezetessé.

Komáromi Anett - Tege Antal
 
A Békéscsabai Jókai és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház koprodukciójának elsősorban hangulata és szereplői emlékeztetnek Emir Kusturica ismert filmjére, a Macskajajra. Katkó Ferenc rendező azonban az előzetes interjúkban hangsúlyozta, hogy nem a filmet akarta színpadra vinni, hanem Ivan Kušan Galócza című drámáját, pontosabban annak az átiratát, amit Tasnádi István készített. A kárpátaljai születésű rendező nyolc évig élt Szerbiában, közel áll hozzá a Balkán különös világa, az ott élő emberek lelkülete, mentalitása. A szabadkai zeneszerző, Kucsera Géza szintén otthonos a déli dallamokban, a Balkán kobrához szenvedélyes, karakteres, népies, mulatós zenét komponált. A Jókai Színházban korábban az Aska és a farkas, valamint a Lúdas Matyi című mesedarabok bemutatóin találkozhattunk muzsikájával. A kétrészes zenés komédia dalszövegeit is Tasnádi István írta.

Komáromi Anett - Csomós Lajos
 
Az alkotók, közreműködők sok humort, nem annyira mélyen szántó gondolatokat, inkább önfeledt szórakoztatást ígértek. S nem is okoztak csalódást a nézőknek. A történet alapján akár krimi komédiának titulálható darab azonban ennél többet is nyújthat. Míg a Galócza a harmincas években játszódik, Tasnádi István a Balkán kobrát a kilencvenes esztendőkbe helyezte át, ezt az időszakot megtartva állította színre Katkó Ferenc az előadást, szívügyének tekintve az akkori időszak érzetét, helyszínének, lakóinak hiteles ábrázolását.A történet szereplői tehát a huszadik század utolsó évtizedében élik az életüket, próbálnak boldogulni, ki-ki a maga módján, akár nem éppen tiszta eszközökkel. Az egykori Jugoszlávia horvát részén járunk, közel a magyar határhoz, ahonnan üzleti útra át lehet ruccanni Budapestre, vagy akár Graz-ba. A Tito által összetákolt hatalmas kényszerbirodalom 1988-tól azonban már bomlásnak indult, és a közelmúlt történelméből tudjuk, hogy ez a változás 1992-re be is fejeződött.

Gulyás Attila - Csomós Lajos - Szabó Lajos - Komáromi Anett
 
A soknemzetiségű szövetség megszüntetése azonban továbbra is rengeteg nemzeti konfliktushoz, hosszú háborúkhoz vezetett, és az 1991 után létrejött utódállamokban is sokáig megkeserítette az ott élő népek életét. A Balkánon nem sikerült rendet teremteni, jöttek a békefenntartók, akik felbukkannak a darabban is. S akár a Koldusoperában a temetkezési vállalkozó (játszotta Tege, rendezte Katkó), itt is megjelenik a gátlástalan üzletember, aki a zavarosban halászik, szerez vagyont, a földtől a fegyverig mindennel kereskedik. De talán még nála is nagyravágyóbb, telhetetlenebb felesége, aki a pénz, vagyon, hatalom megszerzése érdekében nem ismer lehetetlent. Mindenkit képes felbérelni, hogy a férjét megölje. Ezek az aljas figurák persze csak úgy tudnak működni, létezni, virulni, hogy megtalálják a pénzért, nőért bármire képes együttműködőket: ilyen a kisemmizett paraszt, a korrupt rendőr, a háborút megjárt bérgyilkos és minden további csúszómászó, köpönyegforgató.

Czitor Attila - Komáromi Anett
 
Az újgazdag Ardonjak falun nőtt fel, a pénzszerzésért bármire képes, tipikus feltörekvő üzletember, aki bárkin átgázol, ha érdekei úgy kívánják. A pénzéért bármit meg is kap ebben a felfordult világban, miközben agyilag és lelkileg meglehetősen üres figura. Viccesnek tűnhet, de valójában nagyon veszélyes, félelmetes jelenség. Akárcsak a környezete, a kiszolgálói, támogatói, tőle hasznot remélő érdekalakok, majd felbérelt ellenségei. Érdekes, kritikus, elidegenítő momentum, hogy a bérgyilkosnak, a háborús veteránnak csak a híre nagy, Kobra valójában csak szeretne híres, félelmetes lenni. De rosszul lát, tájékozódni sem tud, nem hogy pontosan célozni, lelőni, kivégezni valakit. A késsel is mindig saját kezét sebezi meg. Ráadásul félénk, gyáva, megfutamodik a feladattól, csak a gyengével szemben mer hatalmaskodni, igazi Untertan-típus. Ez a gárda megdöbbentő szelet a balkáni társadalomból, sokkoló sűrítmény, amely a nevetésen túl bizony elgondolkodtat, amelytől a normálisan gondolkodó ember elhatárolódik. Ezért több, magvasabb a zenés színmű a könnyed, felhőtlen szórakoztatásnál.

Czitor Attila - Köböl Lilla - Tege Antal - Komáromi Anett
 
Majdnem mesébe illő, népszínműi, hangulatteremtő felütéssel kezdődik az előadás; mielőtt a kakast levágják, zajos, harsány kergetőzésben felvonul az egész szereplőgárda. A baromfi leölése éppen abból a figurából váltja ki a legnagyobb keserűséget, aki hamarosan hidegvérrel gyilkosságra bujtogat. A Volksstückből egykettőre krimi lesz, ármánykodás, lövöldözés, fegyverbiznisz, zsarolás, prostitúció. Mindenki aknamezőn jár, még akkor is, ha erről fogalma sincs. Juraj Ardonjak vállalkozót Csomós Lajos játssza sok humorral, remekül, a gátlástalan, taszító figurába számos emberi vonást is ügyesen becsempészve. Ankica, a felesége összetett szerepét Komáromi Anett kelti életre hatásosan; a rámenős, kapzsi, de buta újgazdag nő domborítását ötvözi a gonosz bujtogató jellemzőivel. Ardonjak titkáraként, Frankicsként Gulyás Attila a megfelelni akaró, de még tapasztalatlan, majdnem esendő, szánandó alakot hozza meggyőzően. Tege Antal a „szakirodalom” csaknem összes maffiózóját összegyúrta Kobra alakjába, a chicagói Corleonétól Al Caponéig, miközben a gengszterpofa mögött szánandó, hiú fickót takargat, aki rossz szeme miatt messze van attól, hogy mesterlövész lehessen.

Jelenet - előtérben Katkó Ferenc . Tege Antal
 
A pénteki premieren Zeljics, a kisemmizett paraszt, a lúzer szerepében Katkó Ferenc nyújtott egyszerre humoros, kedves, megrázó alakítást. (Jó instrukciókat kaphatott a rendezőjétől…) Emlékezetes alakítás, nagy nevettető Szabó Lajos rendőrtizedese. Borisz Mozsbolt, a karrier és hódítás között egyelőre sikertelenül kapaszkodó figura szintén bonyolult szerepét Czitor Attila formálja. Áruba, zálogba bocsátott húga, Tonka a legkiszolgáltatottabb, a legdrámaibb figura a szereplők között, sorsát Köböl Lilla villantja fel. A békefenntartó Gilespie alezredes alakját felváltva Katkó Ferenc, Szabó Norbert vagy Lévai Attila jelenítheti meg. A Balkán eklektikus világát, fülledt-zűrzavaros jellegét, eredeti hangulatát idéző, tarka-barka jelmezeket és az eredeti ötleteket, tárgyakat merészen társító, újrahasznosító díszletet Bujdosó Nóra tervezte. A felfűtött, extravagáns koreográfiával Fejes Kitty nagyban hozzájárul a hangulatteremtéshez és a karakterek kibontásához.

Gulyás Attila - Csomós Lajos
 
A korhatár feltüntetésével ritkán találkozunk színházi műsorfüzeten. A Balkán kobrát 16 éven aluliak számára nem ajánlják az alkotók, és ezt a tanácsot érdemes megfogadni. Jól tudjuk, nem akkor védjük meg gyermekeinket a külvilág borzalmaitól, a trágárságoktól, ha elzárjuk, sokkal inkább akkor, ha felkészítjük őket, hogy tudjanak különbséget tenni jó és rossz között. A gyermekbérletbe nem kívánkozó Balkán kobra témaválasztása és a karakterek nehezen tűrnék a virágnyelvet. Ezzel együtt az előadás szókimondó stílusa, helyénvaló, mégis sokszor vulgáris szóhasználata, közönséges testbeszéde és kihívó mozgásvilága miatt hasznos a figyelmeztetés.

Ferenczi Attila - Tege Antal - Csomós Lajos
 
Koprodukció a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal (Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház)

Ivan Kušan – Tasnádi István

BALKÁN KOBRA
zenés komédia

Ivan Kušan Galócza című színművét átdolgozta és a dalszövegeket írta: Tasnádi István

Játékidő: 115 perc, egy szünettel.

JURAJ ARDONJAK, vállalkozó - Csomós Lajos
ANKICA, a felesége - Komáromi Anett
MIROSZLÁV FRANKICS, Ardonjak titkára - Gulyás Attila
BORISZ MOZSBOLT, földhivatali gyakornok - Czitor Attila
TONKA, Mozsbolt húga - Köböl Lilla
JOVO SZTANISZAVLJEVICS KOBRA -Tege Antal
JOSZIP ZELJICS, paraszt - Ferenczi Attila / Katkó Ferenc
DICK GILESPIE, UNPROFOR alezredes -Katkó Ferenc / Szabó Norbert
ADAM ZSAZSICS, rendőrtizedes -Szabó Lajos

valamint:
Gábor Anita/Csonka Dóra szh., Harcsa Boglárka, Korom Gábor,
Veselényi Orsolya, Dina Norbert szh., Janis Zoltán szh.

Súgó: Roszik Ivett
Ügyelő: Szepsi Szilárd
Díszlet-jelmeztervező: Bujdosó Nóra
Korrepetitor: Galambos Hajnalka
Zene: Kucsera Géza
Rendezőasszisztens: Kiss Kata
Koreográfus: Fejes Kitty
Rendező: Katkó Ferenc

Az előadás Ivan Kušan örökösének engedélyével, a HAA és a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével jött létre.
Előbemutató: 2016. augusztus 31.
Bemutató: 2017. január 13.

Forrás: http://jokaiszinhaz.hu/

Niedzielsky Katalin


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu