Dátum: 2019. október 14. hétfő    Mai névnap(ok): Helén


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Léner Péter 80
Léner Péter rendező, színházak egykori igazgatója nyolcvan éve született. Aktív színházi pályáját befejezve, több könyvben összegezte gazdag szakmai tapasztalatait. legújabb könyve hiány-pótlás. Kitűnő színházművészeknek állít emléket. Egri István, Marton Endre, Kazimir Károly; az atyai jó barát, a mester és a kolléga személyiségét és pályáját mutatja fel a korán felejtő utókornak.
Léner Péter
 
A Corvina Kiadó jelentős számú színházi tárgyú kötetei sorában Léner Péter immár „házi-szerzőnek” számít.
Jelen kötetének szereplői, mind hárman „sajátos” karakterű személyiségek voltak. Ettől a karaktertől Ők maguk szenvedtek a legjobban. Mint a Nemzeti Színház egykori munkatársa, mindhármukkal volt szerencsém dolgozni. A „volt szerencsém” kifejezés szó szerint értendő. Szerencsés az, az ember aki a saját szakmáját kitűnően ismerő, azt magas művészi szinten gyakorló rendező munkatársa lehet.

Léner Péter virtigli színházi ember, jól érzékelte, hogy a könyvének hősei érdemtelenül kezdenek a feledés áldozatává válni. Az elődeinket, mestereinket nem becsülő világban, különös tisztelet illeti a szerzőt a személyek kiválasztásában. Hármójuk közül – bár Kazimirrel is dolgoztam –, Egri István és Marton Endre személyiségének megrajzolásához tennék hozzá a közvetlen tapasztalataim alapján néhány dolgot.

Előre bocsájtom, nem vagyok művész, színházi ügyelőként az előadások megszervezése és zavarmentes lebonyolítása a feladatom. A szakmám jellegéből adódó „sajátosság”, hogy a produkció valamennyi résztvevőjével közvetlen a kapcsolatom. A művészeti és a műszaki oldal „ütköző pontjában” állva mindkét oldal bizalmába fogad – már, ha jól végzem a feladatomat.

Ezen tevékenységem során a legfontosabb feladatom, hogy az aktuális rendező minden elképzelését a lehető legmagasabb színvonalon segítsem, ezt a rendezők érzik és értékelik, elsősorban azzal, hogy a bizalmukba fogadnak, amellyel soha nem élek vissza.
Egri Istvánnak mint színésznek és rendezőnek, Marton Endrének mint rendezőnek és igazgatónak lehettem munkatársa – és bizalmas.

Ezen kiváló művészek művészi teljesítményének méltatása nem tisztem, de „attól, hogy nem tudok tojást tojni, attól még tudom, hogy a tojás büdös!”

Egri Istvánt a szakma a „dacos” becenévvel illette, tudjuk jól csak az kap becenevet, akit a közösség szeretete övez. Pista bácsi, bár megjárta a huszadik század poklát, erről soha nem beszélt. Az Ő korosztálya a borzalmas század gyakran változó minden hullám-völgyét és hullám-hegyét megjárta.
Sétálós természete a Lánc híd és az Erzsébet híd közti területet jelölte ki a kiszemelt „áldozatnak”. Be volt osztva az este melyik szakaszában kivel sétál. Az Ő munkássága idején a Katona József Színház a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt. Így azok a színészek akik ott végeztek, azok a Kígyó utcai színészbejárón távoztak. Első sorban Sztankay Istvánnak - aki szintén 80 éve született -, a kedvenc színészének volt a kiváltsága, hogy az fent említett távot legalább háromszor – gyakori megállásokkal – megtegye.

Egri István
 
Léner Péter a Semmelweis utcában lakva szintén gyakran járt arra, tehát Ő volt a másik sétapartner, majd elszerződött igazgatónak Nyíregyházára – kiesett a sétapartner. Én a Váci utcában laktam akkoriban és előadások után gyakran gyalog sétáltam haza, így az a megtiszteltetés ért, hogy sokszor éjszakába nyúlóan többször is elbúcsúzzam Pista bácsitól a Mérleg utcai kapuban, hogy aztán ismét vissza induljunk. Eleinte csak az aznapi előadással kapcsolatos hírek érdekelték.
Amikor az általa rendezett darab volt műsoron, a lehető legaprólékosabban kikérdezett minden apróságról, a nézők számáról, hogy volt-e a nézőtéren valamely közismert személyiség, milyen hosszan tapsolt a közönség és kinek volt a legnagyobb sikere a szereplők közül.

Amennyiben Major Tamás által rendezett előadás ment, a kikérdezés rövidebb volt, hogy aztán Ő a lehető leghosszabban fejtegesse a rendezővel kapcsolatos ellenérzéseit. Az a tény, hogy Majort nem „kedvelte” megjelenik Léner írásában, de igen mérsékelt irodalmi formában. Egy-egy Major rendezés bemutatóját követően gyakran hajnalig tarthatott a séta, olyan hosszan és szakszerűen „szedte szét” a produkciót, hogy még csak közbe kérdezni sem volt lehetőség a szófolyamban.

Az 1965/66 évad „nagy szezonja” volt a Nemzeti Színházban; szeptember 17-én Móricz Úri muri, majd a Katona József Színházban (akkor a nemzeti kamara színháza) november 26-án V. Havel Kerti ünnepély, március 18-án Galambos L. Későn, szeptember 18-án L. Pirandello Csörgősipka. Már maga az a tény, hogy az ország első színházában egy év alatt valaki négyet rendezzen, ez abban az időben nem volt szokás, ez is mutatja rendkívüli munkabírását és felkészültségét. A Csörgősipkának – Berek Kati és Kálmán György főszereplésével – híre ment a szakmában.

Pirandello születésének 100. évfordulója alkalmából fesztivált szerveztek, eljött megnézni a Palermoban és Agrigentoban szerveződő esemény igazgatója és azonnal meghívta az előadást. Így esett meg, hogy a „szocialista Magyarország Nemzeti Színháza” - a második világháború után első ízben - 1968 decemberében NYUGATI turnéra mehetett. Az előadásnak olyan sikere volt, hogy a szervezők azt kérték, egy másik Pirandello darabbal is szerepeljen a társulat, ez A virág az ajkán volt.

Váradi Hédi - Sinkovits Imre - Iglódy István (Félkegyelmű)
 
A Nemzeti Színházban 1969-ben megrendezte Dosztojevszkij- Tovsztonogov Félkegyelműjét. Parádés szereposztás; Miskin herceg – Iglódi István, Nasztaszja Filipova – Váradi Hédi, Ragozsin – Sinkovits Imre szerepelt még Makay Margit, Avar István, Máthé Erzsi, Béres Ilona, Balázs Samu, Dániel Vali, Gór Nagy Mária. A fiatal Iglódi István ezért az alakításáért Jászai Mari-díjban részesült.
A Nemzeti Színházban ettől kezdve több fiatal is elkezdett rendezni: Iglódi István, Babarczy László, Nagy András László így egyre kevesebb feladatot kapott Egri. Ezért más színházakban is rendezett.

Köszönjük Léner Péternek, hogy emléket állított a kitűnő színházi mestereknek!

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu