Dátum: 2019. október 19. szombat    Mai névnap(ok): Nándor


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

„Nagyszerű csapat jött itt össze”
Kéri Kitty (fotó)színművész a Pesti Magyar Színházban Goldoni remekművét, a Chioggiai csetepatét rendezi. A bemutató (2015. október 16.) kapcsán maximalizmusról, a közös munka szépségeiről és a víz csodálatos erejéről beszélgettünk.
Fotó:Kendi Lajos
 
Tényleg annyira maximalista vagy, mint amennyire mondják?

Ez arra vezethető vissza, hogy a főiskolán ezt láttam és tanultam. Horvai István és Kapás Dezső tanítványa vagyok, akik elvárták és megkövetelték a maximalizmust egy-egy feladat során, ők maguk is – a szakmai alázat mellett – hatalmas munkabírású emberek voltak. Számomra ez a természetes, ezért is kell néha figyelmeztetnem magam arra, hogy most nem én vagyok a színpadon: néha szükség van szünetre is. Én képes lennék éjjel-nappal, folyamatosan próbálni, mindaddig, amíg tökéletes nem lesz, ami persze sosem az. (nevet) A színpadon egyszerűen megszűnik a körülöttem lévő világ, és mindenről elfeledkezem. Az viszont fontos számomra, hogy partnerként kezeljenek, és ezért igyekszem, hogy a színészek, akikkel dolgozom, ugyanezt érezhessék.

Szerinted van különbség abban, ahogy egy nő vagy férfi rendez?

Úgy gondolom, igen. Nagyon izgalmas lenne megnézni ugyanazt a darabot egymás után férfi és nő rendezésében, ki hová helyezi a hangsúlyokat. Érdekes például, hogy a Titus Andronicust, amihez tudtommal elsőként nyúltam női rendezőként Magyarországon, osztálytársam, Keszég László is megrendezte Kaposváron. Habár ő is Horvai-Kapás növendék, mégis más szempontok alapján közelítette meg ugyanazt a művet. Egyébként szerintem minden rendező más, nemtől függetlenül. Ugyan van egy olyan érzésem, hogy a női rendezőknek sokszor többet kell letenniük, hogy elfogadják őket, amellett, hogy jóval kevesebben vannak a pályán.

A Pesti Magyar Színház közönsége a Chioggiai csetepaté által találkozhat veled, a darabnak te vagy a rendezője. Mi a mondanivalója a te olvasatodban?

Carlo Goldoni újító volt, megreformálta a komédiát, megalkotta a polgári vígjátékot. Színészeit arra biztatta, hogy dobják el a maszkokat és a rögzített formákat, szakított a hagyományokkal, például a commedia dell'artéra jellemző improvizációs szöveggel és az emberi természet bemutatására törekedett. Semmi sem érdekel jobban, mint az emberi szív – mondta, és ez az ami fontos nekem is. Egy nevetséges gesztus, egy szelet sült tök elfogadása miatt hogyan feszülnek egymásnak az indulatok, hogyan fakadnak fel vélt és valós sérelmek, szakítanak szerelmesek, az ehhez vezető szélsőséges lelki folyamatok ábrázolása nagyon jó lehetőség a színésznek. Ugyanakkor szerettem volna játszani a korral a commedia dell'arte formáival. Ezért például a verekedések nem naturalista módon, hanem elemelten, Vivaldi zenéjére, a commedia dell'arte stílusában történnek. Egy másik meghatározó pont a jegyző személye. Szerintem Goldoni saját magát írta meg ebben a szerepben. Ő maga is élt ebben a kis Velence melletti halászfaluban, Chioggiában, ezért nagyon jól ismerte az ott élők mindennapjait, érzéseit. A kirekesztettség, féltékenység, vagy rosszindulat, az ármánykodás mindenhol megtalálható. Ennek ellenére – akárcsak Goldoni – én is hiszek abban, hogy az ember képes a változásra, nevelhető, és sok-sok bonyodalom után egyszer csak minden jóra fordul. Főleg ha van hozzá jó szándék is, amit Chioggiában Isidoro, a büntetőbírósági jegyző – kívülről jött emberként – képviselni próbál.

És milyen a közös munka a társulat tagjaival?

Nagyszerű színészekkel dolgozhatok, a darabnak nagyon sok rétege van és az idő sosem lenne elég, hogy mindet felfejtsük. Az első próbák még májusban voltak, az azóta eltelt idő alatt remélhetőleg a szerep mindenkiben csak még jobban leülepedett. A Chioggiai csetepaté – szerkezetéből adódóan – remek lehetőség arra, hogy egy társulat igazi közösséggé kovácsolódjon, de én már egy létező közösségbe csöppentem, a jegyzővel együtt, akit Rajkai Zoltán alakít. Érdekes így kívülről érkezni valahová és ugyanúgy figyelni, megpróbálni segíteni a „helybéli halászokon és nőkön”, mint anno Goldoni.

Színésznő, rendező, színházigazgató és mellette édesanya vagy. Mivel őrzöd meg a fittségedet, az állóképességedet, hogy ennyi feladatban helyt tudj állni?

Semmivel. (nevet) Nincs magamra idő. De nagyon szeretek úszni, és végre beteljesült az álmom: a Balaton partján élhetek. Néha eltervezem, hogy tornázom és elmegyek futni. Nyáron viszont éjjel-nappal úszom, olyankor teljesen kikapcsolok, az összes feszültség elszáll, a víz mintha átmosná a lelkemet is. Emellett nagyon szeretek utazni. Régen például hátizsákkal jártam be Dél-Amerikát, ma annak is örülök, ha lejutok a füredi mólóhoz, és csak nézem a vizet. Ez feltölt.

KERET: 15 évesen már a Pinceszínházban játszott. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán színész szakon végzett Horvai István és Kapás Dezső osztályában. Tanárai voltak még: Gálffy László, Szarvas József, Sinkó László, Iglódi István, Ascher Tamás, Máté Gábor, Benedek Miklós és Korniss Mihály. A Vígszínházban 11 évig játszott, majd szabadúszóként Szolnokon, a Tháliában és a Karinthy Színházban dolgozott. Jelenleg a Veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja és a balatonfüredi Kisfaludy Színház vezetője. Főbb szerepei: Gina (Vadkacsa), Laura (Agonia), Tourvelné (Veszedelmes viszonyok), Titánia (Szent Iván-éji álom), Boriska (Tündérlaki lányok), Elisabeth (Büszkeség és balítélet). Rendezések: Molière: Tudós nők, Anouilh: Pacsirta, Goldoni Chioggiai csetepaté, A montmartre-i ibolya, Titus Andronicus, Örkény: Kulcskeresők.

Cirkov Ilona

 
Carlo Goldoni, a komédia nagymestere, az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző. Hogy miben rejlik töretlen sikere? Leginkább talán abban, hogy Goldoni tökéletesen ismeri az embert; a ravasz és nagyhangú, szenvedélyes és lusta, bölcs vagy éppen furfangra mindig kész embert. És tökéletesen ismeri a vígjátéki trükköket is, azokat a trükköket, amiket nagyrészt épp ő maga kísérletezett ki velencei boszorkánykonyhájában. Goldoni csúcsra járatja a komédia gépezetét: pletykák, nagy viták és kupánverések, félreértések, becsapások, vérbő helyzet- és jellemkomikum, csattanós felismerés a legváratlanabb pillanatban, szerelmi csatározások – hogy a néző csak kapkodja a fejét.

A történet szerint egy Velence melletti kis halászfalu terecskéjén csipkeverő lányok-asszonyok ugranak egymásnak – de a szó szoros értelmében! –, mire nemsokára a férfiak is bekapcsolódnak a veszekedésbe. Családok közti vitáról van szó, amelyhez itt elég egyetlen szikra, és rögvest fellángol a mindent és mindenkit elsöprő csetepaté. Szitkok – no meg egyéb dolgok – repkednek egymás felé, mire a kibogozhatatlannak tűnő jogi és szerelmi perpatvar behálózza egész Chioggiát. Vajon sikerül-e elcsitítani a kedélyeket, és egymáshoz édesgetni a szerelmeseket?

Súlyos, emberi sorsokról döntő kérdések ezek, mégis természetes könnyedséggel simulnak bele a halászfalu mindennapjaiba. És ez is a szerző erénye: harsány komédiáiból bölcs nagyvonalúság és báj sugárzik, mégpedig egyszerűen azért, mert Goldoni nemcsak ismeri és érti, hanem – ami a legfontosabb! – feltétel nélkül szereti egyszerű és gyarló, de pont ezek miatt végtelenül emberi szereplőit.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Carlo Goldoni

CHIOGGIAI CSETEPATÉ
komédia két részben

Fordította: TÖRÖK TAMARA

Bemutató: 2015. október 16.

Szereplők:

ISIDORO, büntetőbírósági jegyző - RAJKAI ZOLTÁN m.v.
TONI (Antonio), halászbárka-tulajdonos - GÁSPÁR TIBOR Jászai Mari-díjas
PASQUA ASSZONY, a felesége - TÓTH ÉVA
LUCIETTA, fiatal lány, Toni húga - BALSAI MÓNI Jászai Mari-díjas
TITTA-NANE (Giambattista), fiatal halász - GÉMES ANTOS
BEPPE (Giuseppe), fiatalember, Toni öccse - HORVÁTH ILLÉS
FORTUNATO, halász - EPERJES KÁROLY m.v. Jászai Mari- és Kossuth-díjas, a Nemzet művésze
LIBERA ASSZONY, a felesége - JUHÁSZ RÓZA
ORSETTA (Orsolina), fiatal lány, Libera húga - RUTTKAY LAURA Jászai Mari-díjas / SOLTÉSZ BÖZSE Jászai Mari-díjas
CHECCA (Francesca), fiatal lány, Libera másik húga - GÁSPÁR KATA
TOFFOLO (Cristofolo), matróz - TAKÁCS GÉZA
VICENZO, kereskedő - FILLÁR ISTVÁN Jászai Mari-díjas
ALTISZT - RANCSÓ DEZSŐ
SZOLGA - PAVLETITS BÉLA
CANOCCHIA, fiatalember, sült tököt árul - ÁGOSTON PÉTER

Díszlet és jelmez: BERZSENYI KRISZTINA
Mozgás: FRANK RÓBERT
Ügyelő: SIPOS CSABA
Súgó: TÓTH LOVÁSZ MÓNIKA
Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES
Rendező: KÉRI KITTY m.v.


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu