Dátum: 2019. október 19. szombat    Mai névnap(ok): Nándor


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A Magyar Dráma Napja
Sinkovits Imre (Kispest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) születésnapja – 1983 óta – egybe esik a Magyar Dráma Napjával. Ő viszont arra volt büszke, hogy Széchenyi Istvánnak (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) is ezen a napon van a születésnapja.
1883. szeptember 21-én volt Madách Imre: Az ember tragédiája, ősbemutatója. A századik évfordulón új, ünnepi bemutatója volt a drámának a Nemzeti Színházban, Vámos László rendezte, Ádám-Bubik István, Éva-Tóth Éva, Lucifer-Balkay Géza volt. A díszbemutatót megelőző ünnepségen jelentették be: ezentúl, szeptember 21.-e a Magyar Dráma Napja.
 
Az élet produkál néha „furcsaságokat”. A Magyar Dráma Napján ünnepeljük (?) Sinkovits Imre születésnapját. Kevés olyan színész élt e hazában, aki Nála többet tett a magyar drámáért. Drámairodalmunk szinte minden hősét eljátszotta; Ádám, Lucifer, Bánk bán, Tiborc, Mózes, Czillei, Csák Máté, Teleki László, Dózsa György, Zrinyi Miklós, VII. Gergely, Husz János, Tót, Bétisz, Bódi Vencel, Géza fejedelem, hogy csak azokat említsem, amelyeket együtt munkálkodásunk idején voltak műsoron. A Magyar Dráma Napja miatt nem szólok a világirodalom más kiemelkedő hőseiről. A felsorolásból kitetszik, több színész-generációra való főszerepet játszott pályája során, mint kevesek.

Nagyszerű színész és nagyszerű kolléga(!), mondom kolléga volt, hiszen a portástól az igazgatóig – no, némelyikkel nem vállalta a közösséget – mindenkit annak tekintett a színházi családban. Varázslatos személyisége derűt árasztott maga körül. Amikor némely felkészületlen rendező a tanácstalanságát az epizodistákon akarta „levezetni”, hihetetlen tapintattal védte meg a kollégáit és intette nyugalomra a magáról megfeledkezett, a tudatlanságát leplező hangoskodót.

Élete volt a Nemzeti Színház. Amikor Az új építésekor elvették az addigi társulat nevét, majd szíve szakadt. Haláláig hű maradt az eredeti társulathoz. Nem utasította vissza a Nemzeti Színésze kitüntető címet – hiszen ki érdemelte volna jobban, mint Ő -, de nem lelkesedett tőle. A halála előtti este is színpadon volt. Nem sokkal előtte halt meg egy celeb-énekes, akinek esetével volt tele a sajtó. A Nemzet Színésze halálakor nem kapta meg a magyar sajtótól az Őt megillető figyelmet.

Az Ő szerepkörén azóta sincs hozzá hasonló utód.

 
Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, a „legnagyobb magyar”, akit Kossuth Lajos, az egyik legnagyobb politikai ellenfele így méltatott: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni”. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek. Számos intézmény alapítója és névadója. Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön édesapja.

Széchenyi István
 
A bécsi rendőrség 1860. március 3-án házkutatást tartott Széchenyinél és elkobozta írásait, amelyek alapján kiterjedt politikai összeesküvést véltek fölfedezni, emellett tudtára adták, hogy az elmegyógyintézet nem maradhat tovább a menedékhelye. A félelem, hogy erőszakkal elviszik vagy megölik, egy régi jó barátjának, Jósika Sámuel bárónak váratlan halála, az újra rátörő politikai aggodalmak miatt egy végzetes pillanatban (1860. április 7–8. éjszakáján, vitatott körülmények között) önmaga ellen fordította fegyverét. Korábban (1848. szeptember 5-én) Esztergomban már kísérelt meg öngyilkosságot, amikor a Dunába vetette magát a hajóhídról, de ekkor szerencsésen kimentették. A szegényes és közvetett információk alapján elterjedt a feltételezés, miszerint meggyilkolták, mivel több erre utaló körülmény is van. Amikor megtalálták, kezei a lágyékán nyugodtak, a fegyver pedig a combján hevert, pedig valószínűtlen, hogy miután fejbe lövi magát, így essen le a keze, illetve a fegyver is a combján maradjon. A falon nem volt vér, csak agyvelő, ami arra utal, hogy már nem volt vérkeringése, amikor a fejlövés érte. Szakértők három tűszúrásnyomot találtak a ruháján, a szívénél. Ez megmagyarázná azt, hogy miért nem volt csupa vér a gallérja, hiszen ha fejbe lövi magát, akkor véresnek kellett volna lennie.

[kl]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu