Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Paulay Ede 1836 - 1894
Lőcsefalvai Paulay Ede ezen a napon született 178 éve, (Tokaj, 1836. március 12.) és 120 éve ezen a napon halt meg (Budapest, 1894. március 12.) színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója, a Kisfaludy Társaság tagja. Paulay Erzsi színésznő apja.
- "Paulay alkotása az az eszmei, sőt eszményi Nemzeti Színház, amelynek Ő adta meg igazi tartalmát, noha ez akkor - szűkös viszonyoknak megfelelően - látszólag csak az egyetlen, kis régi Nemzeti Színház szorítkozott..."

( Csathó Kálmán)

 
Édesapja Paulay György, kincstári tisztviselő, a sóhivatal pénztárnoka, mázsamesteri beosztásban sóellenőr volt, édesanyja Zahorai Mária. Ede gyermeküket 1836. március 15-én kereszteltették meg, aki a legidősebb volt a házaspár öt fiúgyermeke közül.

Szülei papnak szánják, de ő inkább thália papja lesz, színészmesterség felé fordul. Álnéven (szülei haragja elöl bújva) szerepel vándortársulatoknál. 1852-ben Kassán tanul, de ugyanazon évben Miskolcon már színpadra lép, életében először. Pontos adatok híjján pillanatnyilag nem ismeretes, hogy mikor, hol, milyen álnéven szerepelt, egy biztos, hogy 1854. szeptemberében tagja a Láng Boldizsár vezette társulatnál, és novemberben már saját nevén szerepel a színlapokon. Két évvel később, 1856. májusában a Havi-Hegedüs társulat tagja, majd újabb két esztendő múlva a Latabár Endre társulat tagja, 1858. márciusában. 1859-ben Kolozsváron játszik, de 1860-ban ismét Latabár Endre társulatában látjuk a címlapokon. 1861. szeptemberében már a Follinus János féle társulatban játszik Kolozsváron, nyáron, amikor meg nincs szerződése a színésznek, Marosvásárhelyt és Nagyváradon szerepel. Kolléganőjét, Gvozdanovits Júlia színésznőt veszi el feleségül. Egressy Gábor barátságát bírja, s kijárja, hogy Pesten a Nemzeti Színházban próbafellépést nyerjen feleségével. 1863-ban Szigligeti Ede Budapestre szerződteti nejével egyetemben, a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja marad. (1874-77 kivételével). Színészként 1875-ben búcsúzik a színpadtól.

Még csak színész a Nemzeti Színházban, amikor 1864-ben a Drámabíráló Bizottság tagjaiba választják. Rendezi a színház könyvtárát, tematikus rendet teremtve benne, és könnyen elérhetővé szervezi azt. 1868-tól fogva részt vesz a színházi törvények revíziójában, javaslatokat várnak tőle, a szakmai felügyeletet látja el a törvényalkotás folyamatában. Napi kapcsolatba kerül a Minisztériummal és magával a Miniszterrel. Belügyminisztériumi meghatalmazással Nyugat-Európai tanulmányútba kezd 1872-ben. Feladta tanulmányozni a külhoni színházak szervezeti, anyagi működési struktúráját, munkamódszereit, s arról írásbeli jelentést tenni. Bécs, München, Lipcse, Berlin, Drezda, Párizs, London színházait látogatja. Tapasztalatait egyben munkájában is azonnal kamatoztatja. 1876-ban újabb megbízással Párizs és London színházi világával ismerkedik meg és lassan nemzetközi szaktekintéllyé, érik. Jó kapcsolatot tart fenn Heinrich Laube a kor egyik leghaladóbb német színházi emberével. Meghonosítja a kialakult sztárkultusz-szal szemben a társulati egység szerepét. Az összjáték fontosságát, az egyéni csillogással szemben, némi puritanizmust híve az előadások, akkor lenyűgöző pompát árasztó díszletei közé. Az egyszerűség tiszta hagyományai, aztán a természetes színpadi beszéd kialakulását eredményezi, a XIX. sz.-elejei, hagyományos kántáló jellegű dikcióival szemben. Alkalmazza, az un. "meiningeni stílust", a kor nagy újítását, vagyis a történeti hűségre törekvés eszméjét, rendezéseiben. 1878-ban Szigligeti Ede halála után, báró Podmaniczky Frigyes intendáns Őt nevezi ki a Nemzeti Színház drámai szakigazgatójának.

1865-től, két évre rá, hogy a Nemzeti Színházhoz szerződtetik, részt vállal a meginduló hazai színészképzésben. A Színészeti Tanoda titkára lesz, 1868-tól a drámai gyakorlat tanára, 1873-tól aligazgatója és elméleti szakoktatója az intézménynek. Foglalkozik a magyar dráma és színháztörténettel, kutatási eredményeit, elméleti munkásságát igazgatói munkájában kamatoztatja leginkább. Tankönyvet ír "A színészet elmélete" (1871) címmel.
1876-ban a Petőfi Társaság alapító tagja, 1882-ben a Kisfaludy Társaság rendes tagjává választják, 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztje kitüntetést kapja a királytól. 1888-ban az Írók és Művészek Társasága, elnökévé választja.
1884-ben feleségül veszi Adorján Berta (1864-1941) nevű, színésznő kollégáját, akitől 1886-ban Erzsi lánya megszületik. (Paulay Erzsi) Korábban, szinte "gyermekfővel" feleségül vette, a nála jóval idősebb művésznőt, Gvozdanovics Júlliát, s a kitűnő tragikának haláláig kitartott mellette. Az özvegyen maradt Paulay akkor veszi el feleségül, a kezdő, fiatal színésznőt, Adorján Bertát.

A Nemzeti Színház produkcióiba forgatja vissza pénzét, lévén, hogy gazdasági értelembe véve akkoriban magánszínház jellegű a Magyar Nemzeti Színház működése, egyben Pest egyetlen magyar anyanyelvű színháza, kincstári támogatást a három másik német színház kapott a kamarillától. Paulay szinte vagyontalanul távozik az élők sorából 1894. március 12.-én. Özvegyét, s később leányát a színház alkalmazza, ezzel segítve megroppant anyagi helyzetüket. Budapest városa Paulay Ede megbecsülése végett 1925-ben utcát nevezett el, arról a nagy személyiségről, aki annyit tett a magyar kultúra felvirágzásért. Az alapvetően német-magyar ajkú Pest városában a támogatott németnyelvű színjátszással szemben, magas igénnyel, kifinomult kultúrát közvetített magyar nyelven és hallatlan sikeresen. A Paulay korszak nyomán "divatba jött" magyarnak lenni, beszélni, énekelni, mindezt úgy, hogy kellő kitekintést kapjon a hazai közönség az akkori Európa trendjeire egyben. Európaivá emelte a hazai színjátszást.

(Forrás: A N.Sz. 150 éve, szineszkonyvtar.hu)

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu