Dátum: 2019. október 17. csütörtök    Mai névnap(ok): Hedvig


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Gobbi 100
Száz éve született Gobbi Hilda a magyar színjátszás kiemelkedő személyisége. A magyar színjátszás történetében a színészek Neki köszönhetik a legtöbbet. Fáradhatatlanul tevékenykedett pályatársaiért; színészkollégiumot, a Nemzeti Színház társulatának siófoki üdülőt, színészotthonokat, színész-múzeumot, hozott létre. Az új Nemzeti felépítéséért közadakozást kezdeményezett. Huszonöt éve nincs köztünk.
 
„Játszott ezüstös hajú dámákat, penészes szempillájú házsártosokat, loncsos toprogyrémeket, boszorkákat, idős hölgyeket, ütődött vagy ravasz mosónőket, bölcs és jó munkásasszonyokat, lumpensatrafákat, mesevasorrú bábákat és vérszívó kapitalistánékat; játszott arisztokrata nagymamákat és proletár nagyanyókat, ezüstkanáltolvaj reszketeg szeniliseket és örökfürge agyonnyűhetetleneket, agg delnőket és roskatag töpörödötteket, félelmetes spinéket és nevetséges szipirtyókat, méltóságteljes rémdémonokat és alkoholtól kiégett csőlakókat.
Volt vén és még vénebb…

(Molnár Gál Péter – MGP)

 
 
(…)Születtem, 1913. június 6-án, Budapesten, egy klinikán. Anyám tizenhat éves volt ˙engedéllyel mehetett csak férjhez), amikor szült engem. akkor még nem volt divat a kislányok anyasága. Így lopta el apám és a család anyám tavaszait, álmait, visszahozhatatlan ifjúságát.
Mélyen átélt magyarságomnak alighanem az az igazi oka, hogy alig van magyar vér rosszul csörgedező ereimben. Hadd érzékeltessem néhány adattal a gyökereket, amelyből végül kinőttem:
Dédapám Mantuában, Olaszországban született 1811. április 11-én. Apja katonatiszt, anyja grófnő. Dédapámnak két testvére volt. Mindhárman imádták a zenét. Adelhaid Gobbi jó nevű énekesnő lett, de két testvérét nem engedték a szülők zenei pályára. Ezért megszöktek Magyarországra. Dédapám, Luigi hegedűs, dirigens lett, feleségül vette Róth Máriát, a gyönyörű, vöröshajú bécsi énekesnőt.
Szülei kitagadták. Dédapám büszke volt, hogy a gyerekei itt maradtak. Henrik nevű gyermeke zongoraművész, Adél nevű lánya énekesnő lett.

Bajor Gizivel
 
Gobbi Alajos, a nagyapám, hegedűs volt. Erkel Ferenc barátja és operazenekarának első hegedűse – a Nemzeti Színházban (!) Végül a Nemzeti Zenede igazgatója. Legnagyobb érdeme a magyar Dalegyesületek megalakításában végzett tevékenysége, karnagyi és pedagógusi munkája volt.
Engem is tanított hegedülni gyerekkoromban. Pedagógiai képességeiben így utólag kételkedem? Három évig nem vette észre, hogy antimuzikális vagyok. Nagyapám tipikusan olasz volt: fekete, nagy orrú, szikár, huncut. Nyolcvan-kilencven éves korában is sétái közben meg-megfordult minden csinos nő után, és a tacskók is visszamosolyogtak a kackiás öregúrra.
Kilencvenedik születésnapját a Zeneakadémián ünnepelték. Ő dirigált – Bachot -, becsukva az előtte levő partitúrát. Nagyon-nagyon közkedvelt volt! Nagyanyám, Weis Jozepha Thüringiából származó kalapgyáros leánya volt, húsz évvel fiatalabb nagyapámnál. Nem szerettem, olyan „német” volt, hideg, rideg.

Ruttkai Évával
 
Az én drága anyai nagymamám egy lengyel arisztokrata, Komarniitzky Ludmilla és egy osztrák gyáros, Sieburger György leánya volt. Gazdagok voltak, nagyon gazdagok. Az Apponyi téren (ma Ferenciek tere - kl.) a Klotild palota földszintjét és félemeletét foglalta el a Sieburger és Társa papírkárpit vállalat. Selyemtapéták Londonból; a királyi vár tapétázása.
Ebbe a vállalatba nősült be apám – tönkre is tette. Ifjúkorában unt tanulni, rövid ideig banktisztviselő volt, majd kitört a háború, és ő 7-es huszár lett. Itt indult el a gazdag vállalat a csőd felé.

 
A kapucinusoknál kereszteltek, a Mátyás-templomban bérmáltak és a Batthyány téri Anna-templomból indultam úrnapi körmenetre. A Csalogány utcai tanítóképzőben jártam az elemit. A Várban jártam gimnáziumba, a „Szilágyi Erzsébet”-be. Egyszer tanítás után rohantam le a sok-sok lépcsőn, boldogan, mert csodaszép, félméteres hó volt. A Duna-parton nagy labdává gyúrtam a hófehér havat, fölrohantam a III. emeletre, kérdeztem a szakácsnőt, mi lesz az ebéd. – Ez, az és valami krém. – Adjon már egy kicsit – ő nem akart adni, nem volt szabad, de végül adott egy csészével. Berohantam a fürdőszobába, a krémbe kevertem a nagy hógolyót, és lihegve megettem. Másnap negyvenegy fokos láz, kétoldali tüdő- és mellhártyagyulladás. A halálomon voltam, az utolsó kenetet is föladták. Az orvosok azt javasolták, hogy küldjenek Svájcba. Tiltakoztam. Így kerültem hosszas tanácskozás után Putnokra, egy nagyon szép intézetbe.
A második év közepén behívott Lachmann igazgató, és közölte, hogy szüleim többszöri felszólítás ellenére sem fizetnek egy fillér tandíjat sem. Az igazgatói behívások ismétlődtek.(…)

 
(…) Mire hazaértem Putnokról, apám kényszerárverést kért maga ellen.
Anyámmal való viszonyom furcsa volt, talán legvadabb érzelmeim körülötte tomboltak. Gyűlöltem, imádtam. Dolgozni próbált – nem sikerült. Kopott kis kártyából próbálta kiolvasni sorsát – később másokét is. Egyszer csak váratlanul kiderült, hogy bármit mond, az mind igaz, és ez iszonyatos hittel ruházta föl – engem pedig gyűlölettel, és rémülettel. Egy jövőbe látó fenomén állt előttem – akit elkezdtek tisztelni, jártak hozzá, ő vetette a kártyát, mondta a jövőt, pengőkért.
- Ne csinálja ezt! Gyűlölöm! Gyűlölöm!
- És akkor mit eszünk?
Lassan beláttam, hogy nem tehetünk mást. Szerződtetni akarta a rendőrség, de már késő volt, megbetegedett. Ebből a lakásból is ki kellett költöznünk. (…) – írja a Közben… című önéletrajzi könyvében 1982 (Szépirodalmi Könyvkiadó)

Peremartoni Krisztinával
 
Így indult az élete: súlyos beteg anya, a minden pénzt elmulató apa, csőd és szegénység. Talán ennek is köszönhető, hogy pályája során mindig az elesetteket, betegeket gyámolította.
Mindent „elmond Róla” a könyvének választott mottó:

„E kor nekünk szülőnk és megölőnk.
Tőle kaptuk mint útravalót,
hogy lehessünk hősök és gyilkosok,
megbélyegzők és megbélyegzettek,
keveset tevők, nagyokat álmodók,
másokat mentők, magunkat pusztítók
egyidőben, egy helyütt és egy személyben,
ki merre fordul, aszerint.”

(Örkény István: Pisti a vérzivatarban)

Párkányi Raab Péter alkotása
 
Gobbi Hilda életműve előtt tiszteleg a színházi szakma:

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2013-at Gobbi évnek hirdette meg. Számos rendezvényen emlékeznek tevékenységére, kirándulást szerveznek a Visegrád-Szentgyörgypuszta hegyoldalában álló egykori nyaralójába ahová beépíttette a felrobbantott Nemzeti Színház ablakait, a bejárati ajtó pedig a legendás „színészbejáró” ajtaja.
Bajor Gizi Színészmúzeumban koszorúzással, gyertyagyújtással emlékeznek rá.
A Nemzeti Színházban kiállítás állít emléket művészi pályájának.
Az ugyancsak általa létrehozott Ódry Árpád Művészotthonban tegnap bensőséges ünnepségen emlékeztek rá.
Az OSZK Színháztörténeti Tára, „Pillantás a titkos dossziéba” – Gobbi Hilda (1913–1988) címmel rendez kiállítást.

Az ez évi Pécsi Országos Színházi Találkozón - amely a születésnapján kezdődik - „Színész nem élhet lelkesedés nélkül. Hogy lelkesedik, az az ő erénye…” Gobbi Hilda (1913–1988) címmel rendeznek kiállítást a Művészetek és Irodalom Házában.

(A helyesírás a kötetben szereplő módon)

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu