Dátum: 2019. október 24. csütörtök    Mai névnap(ok): Salamon


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

„Egy kutyának is engedelmeskednek, ha hivatala van”
Felfokozott érdeklődés közepette került sor Békéscsabán a Lear király bemutatójára, a nemzetközi stáb; a rendező Chris Rolls angol, a címszereplő Kovács Frigyes vajdasági, Sean Crowley, a wales-i díszlettervező, a színház világában még újdonság a szegedi surround hangrendszer, amelyet Gulyás Levente elképesztő akusztikai hatásokkal töltött meg. És legfontosabb, a kitűnővé érett társulat!
Az 5. évad, hirdeti honlapján a Jókai Színház. Ez az új vezetés időszámítása. Amikor az első évadot megkezdték, Fekete Péter igazgató a „Felszálló ágban vagyunk” nevet adta a szezonnak és a színház főbejárata fölé egy repülőgépet tetetett. Sokan megmosolyogták akkor. „Van honnan fölszállni!” – mondták a hitetlenkedők. Eljött az ötödik évad, amelyet így vezetett föl a direktor:
„A 2012/2013-as, az „Ötödik évad” az ötös szám jegyében telik majd – kezdte bevezetőjét Fekete Péter - „Az elmúlt öt év során öt új játszóhelyet indított el a Jókai Színház. Létrehoztuk; a Porondszínházat, az emeleti Stúdiószínházat, átadtuk az Ibsen Stúdiószínházat, megnyitottuk a Szarvasi Vízi Színházat és most, idén első alkalommal éljük be a TeÁtrium udvart.
A teátrum öt játszóhelyen működik, 55 ezer nézőt szeretne becsábítani előadásaira, 5 színdarabot tart repertoáron, és az évad végén nagyon szeretne ötöst kapni a közönségtől.”

Kara Tünde - Kovács Frigyes - Dobó Kata
 
Katkó Ferenc - Kara Tünde
 
Az ötödik évad ötödik bemutatója – a SzínTanház vizsgaelőadásait nem számolva – a Lear király, amelyet a szerző, Shakespeare születésének 449. – halálának 397. évfordulójához igazítottak (1564. április 23. - 1616. április 23.) olyan társadalmi eseménnyé vált, hogy az ország minden részéből érkeztek színházi szakemberek a városba. Megjelentek a 2014-es év POSzT válogatói: Császár Angéla és Sándor L. István. Andrew Vajna kormánybiztos, hollywoodi filmproducer helikopterrel érkezett. A nézőket a bejáratnál a repülőtereken szokásos beléptető rendszeren keresztül engedte be a kommandós ruhában „security” felirattal ellátott személyzet és akinél „fegyvert” találtak, azt elkobozták. A két „kommandós” a színházigazgató Fekete Péter és helyettese Seregi Zoltán volt. Már ekkor látni lehetett, hogy különleges előadás veszi kezdetét.

Az előadás kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy a XXI. században játszódó előadást látunk. Chris Rolls angol rendező, mai környezetbe helyezte a produkciót. Sean Crowley, a wales-i díszlet- és jelmeztervező a mai kor ruhájába öltöztette a szereplőket, a – hol ipari, hol természeti – környezetet az álló és mozgóképes vetítéssel és videó-technikával, többrétegű felületen teremtette meg.
Chris Rolls, mintegy maffia világot bemutatva vezeti végig a nézőt az ismert történeten, ahol csekély értéke van az emberi életnek. Gyorsan elsül a mindig kezük ügyében lévő fegyver. Ahogy korábbi nyilatkozatában elmondta, Shakespeare korában is hétköznapi ruhában játszottak a színészek, a saját korukhoz szóló történetként kezelték a művet.

Jancsik Ferenc - Kovács Frigyes
 
Dobó Kata - Tege Antal
 
Bármennyire is érdekes és szokatlan az ilyen látvány egy Shakespeare drámában a színész személye az elsődleges. A Lear királyban vitán felül a címszereplő a legfontosabb, ugyanakkor a mű igazi színész darab, tele jobbnál jobb szerepekkel, az előadás résztvevői élnek a lehetőséggel.
Mészöly Dezső fordítása – Zalán Tibor dramaturg segítségével – jól működik a mai modern környezetben. Bár a rendező a nyelvet nem értve, nyílván kevés segítséget adhatott a szereplőknek a szöveg-értelmezéshez, magyar színpadokon ritkaság, hogy ilyen szépen és érthetően beszéljenek. Ebben élenjár a Kovács Frigyes, aki Szabadkáról jőve sokkal szebben beszéli anyanyelvünket, mint sok hazai pályatársa.

Az előadás egy elegáns sajtótájékoztatóval kezdődik. Márkás öltönyök, üveg pulpitus, amelynél a főnök bejelenti, hogy visszavonul, és három lánya közt felosztja birodalmát aszerint, hogy melyikük szereti leginkább. Kattognak a fényképezőgépek, amelyek a „mű-mosolyokat” megörökítik. Máris otthon érezzük magunkat a tévéből ismert híradásokból.
Amikor Lear az elsőszülött Goneril-t szólítja, a néző számára nyilvánvalóvá válik, hogy nemcsak látványában lesz különleges az előadás. Goneril így kezdi:
„Felség, nincs arra szó, hogyan szeretlek!
Drágább vagy nékem, mint szemem világa.”
és a néző látja, hogy csak egy szemére lát, a balszemén kalózkötés.

Rubold Ödön
 
Megvakítás
 
Amikor Lear a hízelegni nem tudó Cordélia után, a védelmére kelő Kentet is száműzi, beindul a drámai gépezet és az ismert történet. Edmund, Glouchester fattyú fiának színrelépésével felgyorsulnak az események. Az előadás a vihar jelenettel kezd igazán különlegessé válni. Olyan vetítéseket látunk, és főként olyan akusztikai hatások érik a nézőt, amelyeket a moziban már megszokhattunk, de kőszínházban eddig még nem hallottunk. A föld morajlását alulról, a mennydörgést váltogatva minden égtáj felől és fejünk fölül is halljuk. A folyamatosan forgó színpad pedig a színészeknek ad lehetőséget arra, hogy az állandó vándorlás érzetét keltsék. Amikor a számkivetett Edgár clochardként megjelenik, a kábítószerrel, a bódító füvekkel a hazai városszéli hajléktalan viskókat juttatja eszünkbe. A rendező egy kábult víziós jelenettel adózik korunknak.
A másik rendkívül hatásos rendezői ötlet a háború képileg stilizált megjelenítése fantasztikus hanghatások kíséretében. Robbanások, különböző irányokból hallható sorozatlövések, harckocsi kiégése, helikopter körzése, hogy az ember behúzza a nyakát is, hogy nehogy mindjárt a fejének repüljön. A Közel-keleti híradásokból ismert látvány. A szegedi surround hangrendszer, amelyet egy vidéki színház nem tud megfizetni, de a Békéscsabán kikísérletezett változata nagyon hatásos. Szóval a XXI. század.

Kovács Frigyes - Jancsik Ferenc
 
Kovács Frigyes - Bartus Gyula
 
Az eddigiek szerint úgy tűnhet, hogy a – valóban lenyűgöző – technika eluralja az előadást. Egyáltalán nem! Egy sor kitűnő színészi alakítás teszi emlékezetessé a produkciót.

Kovács Frigyes Learje egy tömbből faragott monumentális figura. Alkatra megjelenésre „ízről, ízre király”. Férfias orgánuma, magyar színpadon ma már szokatlan szép dikciója a magyar színjátszás klasszikus hagyományait folytató megrendítő alakítása magával ragadja a nézőt. A magabiztos uralkodó, aki szkanderben „lenyomja” az álruhás Kent grófot, jelezve ezzel, hogy még ereje teljében lévő férfi, ki akarja élvezni megérdemelt „nyugdíjas” éveit. Fokozatosan veszti el tartását és erejét, ahogy a két lánya folyamatosan gyötri. Amikor a természet elemeivel küzd, akkor látszik csak igazán, hogy milyen uralkodó lehetett ereje teljében.

Kara Tünde a félszemű Goneril szerepében a női gonoszság és a kéjsóvár szexuális kicsapongás stációit járja végig. A kielégítetlen feleség, a minden hímneműt megkívánó a férjét semmibe vevő hárpia. Emlékezetes marad az urával való összecsapása, amely az idén kapott Jászai Mari-díjat nagyon megérdemeltté teszi.
Dobó Kata Regan-ja a finom úriasszony és magából kivetkezett, az apját kigúnyoló, gátlástalan szadista nőstény. Amikor bemegy Clouchester házába, van egy finom mozdulata, végighúzza az ujját a lejárat korlátján, jelezvén, hogy milyen porfészekbe érkezett. A megvakítási jelenetben a szadizmus nagy-áriáját adja elő. Kara Tünde és Dobó Kata kiemelkedő alakítása erőssége az előadásnak.

A Lear király előadásainak sarkalatos pontja a Bolond szereplése. Jancsik Ferenc nagyformátumú alakítás, bölcs és „keserű bolond” egyszerre, a királlyal egy korosztály. Ő ébreszti rá rezignált bölcsességével gazdáját lányai gonoszságára. Általában a szerep eltűnik az előadásokban, itt meghal a néző szeme láttára. A halál érdekes és egyben különleges módon jelenítődik meg a színpadon: aki meghal, az leveszi a cipőjét és zokniját,
Rubold Ödön Kent grófja a feltétlen hűség és megbízhatóság megtestesítője. Az ő királyához hű és odaadó segítése jelzi, hogy ura egész korábbi élete még álruhában is megérdemli a támogatást. Szikár, egy tömbből faragott alakítás. Megrendítő pillanat, amikor a halott király mellől elindul, láthatóan maga sem tudja merre, meghalni.

Rubold Ödön - Kovács Frigyes - Czitor Attila
 
Babócsai Réka - Kovács Frigyes
 
Bartus Gyula Clouchester grófja a megtestesült hiszékeny tétovaság. Az urához hű, egyenes régi vágású alattvaló. Megvakítását követően egyszerű, de érzékletes eszközökkel ábrázolja a megvakult ember felismerését, fattyú fia árulását.
Az előadás kiemelkedő alakítása Edgár szerepében Czitor Attila. A fiatal színész ebben az évadban jelentős alakításokkal hívja fel magára a figyelmet. A túlzásokra csábító szerep csapdáit elkerüli. A viharban, a királlyal való jelenetben és a vízióban is kitűnő. Az apját pátyolgató fiú visszafogott, az őt megbosszuló férfiasan kemény, amikor védelmére kél Oswalddal szemben, és amikor Edmunddal leszámol.

Tege Antal Cornwall hercege a felkapaszkodott új-gazdag. A feleségének megfelelni akaró ficsúr, akinek hamar elsül a mindig kézében tartott fegyvere. Clouchester gróf megvakítás jelenete és az azt követő halál-tánca színészi remeklés.
Katkó Ferenc Alban hercegként maga a tisztesség és becsület szobra. Felesége nyilvánvaló hűtlenségét és ármánykodását kellő önfegyelmet magára erőltetve a megfelelő pillanatban torolja meg.
A rendező nyelvismeret hiányában a színészvezetésben nem sokat tudott segíteni, főként némely fiatal szereplőnél látható ennek hiánya. Vadász Gábor Edmundként színészileg bizonytalan. Inkább csak bájgúnár nőfaló, hiányzik alakításából a koncepciózus cselszövő.
Babócsai Réka Cordéliá-ja fölösleges, egysíkú hangoskodással próbálja igazát bizonyítani. A hangerő erőltetése a szövegértés kárára megy.
Színes alakítást nyújt Csomós Lajos Oswald szerepében. Jelentőssé emeli a figurát, tettre kész kurafi a nőkkel, és gyáva alamuszi a férfiakkal szemben. Igazi XXI. századi figura.
Alázattal szolgálja királyát és az előadást a Lovag szerepében Koleszár Bazil Péter. Szabó Lajos hozományvadász Burgund hercege. Nagy Róbert szerelmes Frank király. Szőke Pál az egykori jótevőjét kirabló, gátlástalan Aggastyán.

Az előadás akusztikai és látványvilága szükségessé teszi – az egyre többször alkalmazott – mikroportok használatát, amely szerintem színházidegen, a színész és a néző közé furakodó eszköz. Ezúttal azonban a hanghatások alkalmazása miatt így nem vesznek el Mészöly Dezső csodálatos sorai. Gulyás Levente „hangzásvilága” nem uralja, hanem szolgálja, emlékezetessé teszi az előadást. A hangtechnikusok, videósok, világosítók prózai színházban szokatlan módon alázattal – a színészt nem elnyomva szolgálják a produkciót.

Chris Rolls rendező és Sean Crowley látványtervező, egy minden részletében élő színházzal tették emlékezetessé Shakespeare 1605-ben írt, mai drámáját.
A Jókai Színház ötödik évadjának, ötödik bemutatója csillagos ötöst érdemel!

 
William Shakespeare:

Lear király

Fordította: Mészöly Dezső

LEAR, Britannia királya - Kovács Frigyes Jászai-díjas
BOLOND - Jancsik Ferenc
GONERIL - Kara Tünde Jászai-díjas
REGAN - Dobó Kata
CORDELIA - Babócsai Réka
GLOUCESTER GRÓFJA - Bartus Gyula Jászai-díjas
KENT GRÓFJA - Rubold Ödön Jászai-díjas
EDGAR, Gloucester gróf fia - Czitor Attila
EDMUND, Gloucester gróf fattya - Vadász Gábor
CORNWALL HERCEGE, Regan férje - Tege Antal
OSWALD, Goneril udvarnoka - Csomós Lajos
AGGASTYÁN, Gloucester bérlője - Szőke Pál
LOVAG - Koleszár Bazil Péter
BURGUND HERCEGE - Szabó Lajos
ALBAN HERCEGE, Goneril férje - Katkó Ferenc
FRANKFÖLD KIRÁLYA - Nagy Róbert
CURAN, udvaronc - Biró Gyula

Közreműködnek:
André Rolland, Kecskés György, Szőke Norbert,
Ormándy M. Keve szh., Simai Szilárd szh.,Szabó Norbert szh.,
Szeverényi Balázs szh., Széplaki Bence szh., Tóth György szh.,

Súgó: Roszik Ivett szh.
Ügyelő: Szente Károly
Díszlet-jelmeztervező: Sean Crowley
Speciális effektek: Fekete Péter
Zenei munkatárs, zenei effektek: Gulyás Levente
Díszlettervező asszisztens/ Scenikus: Egyed Zoltán
Díszlet-jelmeztervező asszisztens: Bartyik Kitti szh., Palkovics Brigitta szh.
Dramaturg: Zalán Tibor
Rendezőasszisztens: Farkas Wellmann Éva Mészáros Ágnes szh.
Rendező: Chris Rolls

Bemutató: 2013. április 19.

[Kalóz Róbert]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu