Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

130 éve született Somlay Artúr
Somlay Artúr a XX. Század első felének kiemelkedő színészegyénisége volt. Számos kitűnő alakítás fűződik személyéhez. Mindközül kiemelkedik a Valahol Európában című filmben nyújtott alakítása. A Nemzeti Színház megbecsült nagyszerű művésze volt. Híres volt szociális érzékenységéről. Minden lehetőséget megragadott, hogy szűkölködő – főként az idős, már nem aktív – pályatársait anyagilag támogassa.
 
A rendkívüli igazságérzete okozta – az önkéntes –halálát is, amelyet a politika igyekezett titokban tartani. A legjobb barátja, Gobbi Hilda Közben… című 1982-ben megjelent könyvében írta le a valós eseményt.

(…)Gyűlölöm a dupla szereposztást – nemcsak művészi okokból, de azért is, mert egy drága barátom, Somlay Artúr halálával is összefügg.
1951-ben Somlayval beadtunk egy kérvényt felsőbb szerveknek, nevezetesen Révai Józsefnek (Az akkori idők kultúráért felelős politikus. A szerk.) a fővárosból kitelepített idős magyar művészek visszatelepítése érdekében.

Hát istenem Kihez ment volna feleségül egy pécsi vagy miskolci primadonna – ha nem főispánhoz, vagy egy kis „geróf”-hoz, gyároshoz vagy sertés-nagykereskedőhöz, aki megkérte a kezét? A lehetőség kevés volt. Havi tíz-tizenkét premierhez kellettek a ruhák, amit nem a színház csináltatott, hanem mindenki saját maga. A havi gázsiból legfeljebb lakás, koszt, egy-két kombiné és egy kis ruha tellett – de miből kerítsék elő a Maya, a Csárdáskirálynő, a Bánk bán, a Kaméliás hölgy kosztümjeit?
Igent mondtak a mecénásnak, ha szerették, ha nem. Közhiedelemmé vált, hogy a vidéki színésznők prostituáltak –az álszentek hazugsága! Ha netán nem szerelemből, akkor sem címért, földért, rangért – hanem a játékért „adták el” magukat.
Ezeket telepítették ki Budapestről.
Körülbelül ezekkel az indokokkal adtuk be Somlayval kérvényünket. Visszautasították. Árgyél dühöngött. Hívtam: üljünk le egy pohár bor mellé. Megnyugtattam: „Addig kell csinálni, míg valami lesz belőle.” Újabb kérvényt írtunk.
A Bánk bán Gertrúdisát akkoriban Tőkés Annával felváltva játszottuk; Somlay volt Petur bán. Gertrudis és Petur nem találkozik a darabban. Egyik este előadás közben a portás fölszólt, hogy egy küldönc levelet hozott Somlay művész úrnak vagy Gobbi művésznőnek. Nem voltam bent – aznap Anna volt a soros -, ezért is gyűlölöm a dupla szereposztást. A levelet átadták Somlaynak – a második kérvényünk visszautasítása volt. Somlay keresni kezdett, de Dani, az öltöztető szabó közölte, hogy Gertrudist ma Tőkés művésznő játssza, és nem Gobbi. „Kerítse elő a föld alól is!” – mondta Somlay.

Dani telefonálni kezdett a lakásomra, a barátaimhoz, összevissza, érezte, hogy Árgyél egyre idegesebb, ingerültebb. Nem talált. Dani keresgélt, az előadásnak lassan vége lett Árgyél egyre zaklatottabban ragaszkodott, hogy kerítsenek elő. Átmentek a Corvin Áruház éttermébe, leültek, jobban mondva Dani nem ült, engem kajtatott az éjszakában. Árgyél ivott, ivott, ivott. Eléggé illuminált állapotban hazament, felment a szobájába, megírt öt búcsúlevelet, lefeküdt, bevette az összes fellelhető gyógyszert, és reggel pápaszemmel az orrán és Szabad Nép-pel a kezében találták meg holtan. (…)

Négy-öt hónap múlva a kitelepített kollégákat sikerült visszahozni, és attól kezdve mindannyian a Jászai és Ódry Színészotthon békéjében élhettek.
Sajnos, későn. (…)

Gobbi Hilda - Somlay Artúr - Szirtes Ádám
 
Az egyik búcsúlevél:

1883. február 28-án jöttem erre a világra és azóta a majomi gőg, az embertelen gyűlölködés, a megrendítő butaság, a vérengzés, az öldöklés szörnyű évtizedein át rémüldözve, elképedten, megdöbbenve, megundorodva attól a szörnytől, akit embernek hívnak - a fajtámból - és az átélt rémségektől haladok a sír felé, ahová nem sokára meg fogok érkezni. Ha nem remélném, ha nem hinném, hogy az Ember mégis csak észre tér és a most felnövő nemzedéknek könnyebb lesz elviselni földi létét - kivégezném gyermekeim, akiket én kényszerítettem a világra, önkezemmel vetnék véget életemnek.
Ezenkívül színész voltam.
Mindig képességeim legjavából igyekeztem adni. Ezzel szemben munkámért szükségleteim szerint vettem el a pénzt. Viszont a pénzt, amit munkámért elvettem, szétosztottam az utolsó fillérig azok között, akik arra igényt tarthattak, vagy rászorultak. Ötven évig dolgoztam és egy percig sem dolgoztattam. Ötvenéves munkám alatt volt nehány sikerült percem, ami kárpótolt a sok szenvedésért, amelyben részem volt.
Szerettem a mesterségemet, de ami körülötte volt, abba belelépni sem szerettem. Szerettem Jézus Krisztus szavait és hittem, hogy a lélek a legnagyobb érték s hogy a lelket megmenteni többet ér, mint az egész világot megnyerni.
Szörnyű gondok között hagyom el az életet, amely nem sok gondtalan percet engedélyezett nekem.
A gyermekeimre gondolok.
Sírfeliratom legyen:

"Az Emberek veszedelmes közelségében éltem meglehetősen hosszú ideig. - Most talán biztonságban vagyok."

Somlay Artur

Valahol Európában (film)
 
A filmhíradó így számolt be a temetésről:

„Meghalt Somlay Artúr, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, kétszeres Kossuth-díjas. Somlai Artúr színpadon és filmen egyaránt mestere volt a harcos, pártos emberábrázolás művészetének. Shakespeare Lear királyának címszerepében. A Különös házasság c. film Fischer érseke. Egyik legnagyobb alakítása Gorkij: Jegor Bulicsov című drámájának címszerepe. Az én hazám a Nemzeti Színház - mondotta sokszor Somlai Artúr. Innen, a Nemzeti Színház előcsarnokából temették el a legnagyobb magyar színművészünket. A Népköztársaság kormánya nevében Jánossi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese mondott beszédet. Művészete és példamutatása soha el nem homályosuló értéke nemzeti kultúránknak - mondotta. Ezután Major Tamás a Nemzeti Színház igazgatója vett búcsút a nagy halottól. Somlay Artúr példát mutatott a nép, a haza, a haladó emberiség ügyének forró szeretetében, fáradságot nem ismer szolgálatában.”

Arról, hogy önkezével vetett véget életének, egy szó sem esett.

 
Somlay Artúr (eredeti nevén Schneider Artúr; Budapest, 1883. február 28. – Budapest, 1951. november 10.) magyar színész, színészpedagógus. Édesapja vasúti tisztviselő volt, hat gyereket nevelt. A későbbi színészfejedelem többször ellógott hazulról, hogy mindenféle társulatokban felléphessen. Apja egy ideig járt utána, hazavitte, de egy idő után belenyugodott abba, hogy fiából színész-komédiás lesz.
A negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor, a művész számos nehéz helyzetbe került színészkollégája mellett állt ki. Az akkori időszak kulturális főhatalmassága, Révai József, eleinte még hallgatott Somlay kérésére, egy idő után azonban már kiüzent az előszobába: nem ér rá.

A Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra. Egy-egy évadot Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott, Debrecenben játszott. 1905-ben vendégként fellépett a Vígszínházban, 1906-ban pedig a Városligeti Színkörben. .
1906–07-ben Győrött, 1907-ben a Thália Társaságnál és a Fővárosi Kabaréban, utána pedig Miskolcon, illetve a Magyar Színházban lépett fel. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1921–ben Berlinben forgatott mozifilmet. .
Ezt követően játszott; a Belvárosi Színházban, a Magyar Színházban, a Renaissance Színházban. 1927-től 17 éven át a Vígszínházban szerepelt. .
1935–36-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1929-ben meghívták az Új, 1923-ban, 1928-ban, 1930–31-ben és 1939-ben az Andrássy úti, 1942-ben a Nemzeti, 1944-ben az Új Magyar Színház egy-egy bemutató előadására. .
1925. júliusában a bécsi Kammerspiele színpadán, 1931-ben magyarországi és erdélyi városokban lépett fel alkalmi társulatával. 1945-ben a Víg- és a Márkus Parkszínház foglalkoztatta. 1946–1951 között ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán. .
Elsődlegesen hősszerepekben voltak kiemelkedő eredményei, de társadalmi kérdéseket feldolgozó, dialógusos színművekben és népi drámákban is jelentőset alkotott. Elsöprő lendületével, hibátlan játékával, érzelmes, szenvedélyes metakommunikációjával megújította a magyar színművészetet. Aprólékosan kidolgozott lélekábrázolásait a külsőségek pontos megjelenítésével párosította. .
1912–től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott, és fellépett a rádióban és pódiumon is. Regény- és drámaírással is próbálkozott.

Díjai, elismerései:

Kossuth-díj (1948, 1951) .
Kiváló művész (1950) .
a Nemzeti Színház örökös tagja (1948)

(Forrás:Wikipédia)

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu