Dátum: 2019. október 19. szombat    Mai névnap(ok): Nándor


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Elek Szilvia – Pillangók
Komolyzenei koncerttel egybekötött ősbemutatóra várja közönségét 2012. október 26-án a Békéscsabai Jókai Színház az Ibsen Stúdiószínházban. A teátrum által meghirdetett drámaíró-pályázat nyertes darabja, Elek Szilvia Pillangók című egyfelvonásosa, amelyet Mező Éva jelmezeiben és a játékteret is tervező Merő Béla rendezésében láthatják.
A Békéscsabai Jókai Színház egyik állandó célkitűzése a mai magyar drámairodalom felkarolása. Ennek jegyében a teátrum minden évadban arra törekszik, hogy szerepeljen repertoárjában egy-egy új magyar dráma. A 2011/2012-es évadban drámaíró pályázatot hirdettek, amelyre több mint száz új, még soha be nem mutatott mű érkezett. Közülük szakmai zsűri válogatta ki a legjobbnak ítélt 13 pályaművet. Ezeket a nyár folyamán Szarvason, a Vízi Színházban és Békéscsabán, a TeÁtriumban felolvasó színházi körülmények között bemutatták. A szakmai zsűri Elek Szilvia: Pillangók című egész estét betöltő színpadi játékát minősítette a legjobbnak.
A szerző nemzetközileg elismert csembalista és zongoraművész. Talán nem véletlen, hogy drámájának hőse a német romantika nagy zeneszerzője: Robert Schumann.

 
Robert Schumann, az istenáldotta tehetségű művész saját kérésére lesz az elmegyógyintézet lakója. Feleségéhez, Clarahoz való görcsös ragaszkodását és szakmai útkeresését ábrázolja a mű, álom és valóság, szürrealizmus és naturalizmus határán.
Egy különös szerelmi három(négy)szög rajzolódik ki a darabban, melynek két szereplője egyáltalán nem jelenik meg prózai szereplőként a színpadon. A szálak összekuszálásában része lesz egy ápolónőnek, Emílie-nek is, aki Robert őrangyalává válik az utolsó két és fél esztendőben. De az őrangyal gyalázatos tettre vetemedik. A muzsika pedig csak szól. Az őrült Robert fejében és a színpadon egyaránt.

Az előadás után Clara és Robert Schumann műveiből hallgathat meg a közönség egy 40 perces komolyzenei koncertet a szerző, Elek Szilvia zongoraművész és Kántor Balázs gordonkaművész előadásában, amelyben Clara Schumann Románcok, valamint Robert Schumann Pillangók című műveinek részletei is elhangzanak.

Jelenet
 
Kovács Edit - Bartus Gyula - Jancsik Ferenc
 
Bartus Gyula - Jancsik Ferenc - Katkó Ferenc
 
Kovács Edit - Bartus Gyula
 
Bartus Gyula
 
Bartus Gyula - Tamás Krisztina
 
Katkó Ferenc - Bartus Gyula
 
Első rész:

Elek Szilvia

PILLANGÓK
Színpadi játék egy részben, zenével

ROBERT SCHUMANN, zeneszerző - BARTUS GYULA
HASSEL, ápoló - KATKÓ FERENC
DR. RICHARZ, orvos - JANCSIK FERENC
EMÍLIE kisasszony, ápolónő - KOVÁCS EDIT
CLARA - TAMÁS KRISZTINA szh.
ÁPOLÓK:
HORVÁTH ANDRÁS szh., LÉVAI DÁNIEL szh., VARGA BIANKA FANNI szh.

Súgó: PÁVAI ÉVA szh.
Ügyelő: SIMON JÓZSEF
Jelmez: MEZŐ ÉVA
Játéktér: MERŐ BÉLA
Jelmezasszisztens: Leitmann Éva szh.
Díszletasszisztens: Török Angéla szh.
Dramaturg: ZALÁN TIBOR
Rendezőasszisztens: NAGY RÓBERT
Rendező:
MERŐ BÉLA

 
Második rész:

ROMÁNCOK
– válogatás Clara és Robert Schumann műveiből -

Zenei találkozás egy részben

Előadják:

ELEK SZILVIA zongoraművész és
KÁNTOR BALÁZS gordonkaművész

A műsor 40 perces. Különlegessége, hogy Clara Schumann művek is elhangzanak benne, amelyek – méltatlanul – rendkívül ritkán hallhatóak koncerten. Tehát a színpadon látott darab főhősei megszólalnak zenéjükben is, méghozzá egy esten.

A műveket játszó művészek nemzetközileg elismert muzsikusok:
Elek Szilvia zongora- és csembalóművész, zeneszerző, rendszeres szereplője a hazai és külföldi hangversenyéletnek,
Kántor Balázs gordonkaművész a Magyar Állami Operaház szólistája, keresett barokk hangszeres és kortárs előadó.
Mindketten alapító tagjai a ByHeart Társulatnak, amely társulattal egyedi hangú és összeállítású, gyakran irodalommal, vagy színházzal ötvözött hangversenyeket adnak itthon és külföldön egyaránt.

Bemutató: 2012. október 26. 19.00 óra, Ibsen Stúdiószínpad

Robert Schumann ( 1810. június 8. – 1856. július 29.) német zeneszerző.
Zwickauban született, családja ötödik, utolsó gyermekeként. Apja könyvkereskedő és könyvkiadó volt, Schumann emiatt fiatalkorában jelentős irodalmi műveltségre tett szert. Az irodalmon kívül sok más is érdekelte: filológia, zene, heraldika, a nyelvek (latin, görög, francia, angol).
Első zene- és zongoraóráit Zwickauban kapta Gottfried Kuntsch városi orgonistától. Zenei tehetsége mindinkább előre tört, saját művét (150. zsoltár) vezényelte az iskolai zenekar élén. Megismerte Mozart, Rossini és mások operáit, Schubert darabjait.

1826-ban apja meghalt, két év múlva anyja hatására joghallgató lett Lipcsében. Egyetemi órákra nem nagyon járt, inkább zenét írt és koncertekre járt. Zongorázni tanult Friedrich Wiecknél, akinek lányával, Clarával kialakuló románca – évekkel később – házasságra vezetett. 1829-ben Heidelbergben folytatta tanulmányait, de inkább csak komponált. Paganini hatására elhatározta, hogy zongoravirtuóz lesz, ezért megsokszorozta a gyakorlást. Ez – és állítólag egy ujjnyújtó szerkezet – azonban tönkretette a kezét: jobb kezének középső ujja megbénult. Ezután már „csak” komponista lehetett. Depresszióba esett, ami ezután időről időre visszatért nála élete során. Zeneelmélet órákat vett, Bachot és más zeneszerzőket tanulmányozott.
1835-ben eljegyezte Clara Wiecket, de a lány apja megtiltotta a házasságot. Több évi bonyodalmak, pereskedés után végül 1840-ben keltek egybe. Clara a kor egyik legelismertebb zongoraművésze volt, ugyanakkor megértő, áldozatkész feleség, remek művésztárs, aki férje elismertetéséért is sokat tett. Nyolc gyermekük született.

Zeneszerzői híre egyre terjedt, elismerték munkásságát. 1847-ben fesztivált rendeztek szülővárosában tiszteletére. Kibékült apósával, minden adott volt a boldog, gondtalan élethez. Hangulatváltozásai, a búskomorság, állandó fejfájásai miatt környezetváltozásról döntöttek. Betegsége egyre súlyosabbá vált, hallucinációk gyötörték. 1854-ben a jeges Rajnába vetette magát, kimentették, és – saját kérésére – a Bonn melletti Endenichbe került ideggyógyintézetbe. Két év elteltével itt érte a halál.

Forrás:wikipedia


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu